Vissza a tartalomjegyzékhez

Scharrer János
Nem szabadságharcosok, banditák ellen harcolunk

„Csecsenföld a kábítószer-kereskedelem, a fegyvercsempészet, a törvénytelen jövedelmek pénzmosásának központja lett” - állítja Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök lapunknak adott nyilatkozatában. A kormányfő nem készül kompromiszszumra: „Velünk szemben nem szabadságharcosok, hanem banditák állnak. Megsemmisítésükig semmilyen politikai rendezésről nem lehet szó. Egy civilizált állam nem ül le tárgyalni bűnözőkkel” - szögezte le Putyin, aki szerint a dagesztáni események után világossá vált, hogy vannak olyan nemzetközi központok, amelyek a vallási szélsőségeseket a teljesen földi, politikai, társadalmi-gazdasági céljaik szolgálatába állították. A miniszterelnök úgy véli, hogy ezek a központok jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, jól szervezettek, s valamennyi muzulmán népességű ország érdekszférájukba tartozik. Exkluzív interjúnk a Novosztyi hírügynökség közreműködésével készült.


Orosz katonák kinéznek egy lövészárokból Groznij határában. Nincs kompromisszum         Fotó: MTI

- Miniszterelnök úr! Hogyan értékeli a közelgő választások hatását a bel- és a külpolitikai helyzetre?
- Az alkotmánynak megfelelően az elnökválasztás 2000 nyarán lesz. Sokkal közelebbi időpontban - december 19-én lesznek az Állami Duma - a parlament alsóházának képviselőválasztásai. Az elnökválasztással kapcsolatban is a Duma
választása után dől el, hogyan alakul a politikai erők megoszlása, az elnökválasztási kampány stratégiája és taktikája. Addig csak vita folyik a lehetséges elnökjelöltekről, találgatni lehet az esélyeket és ennek vagy annak a jelöltnek a győzelme esetén a politika lehetséges változásait. Meg kell jegyezni, hogy az elnök az orosz államiság kulcsszereplője. Oroszország kül- és belpolitikájának alapvető céljai és irányai ugyanolyanok maradnak, mint ahogy azokat a mostani elnök meghatározta. A végletekig általánosítva ez a demokratikus és piaci reformok folytatásának és tökéletesítésének, a világ gazdasági és politikai közösségéhez való csatlakozásnak a politikai kurzusa. Borisz Jelcin az állam valós vezetője volt és marad, a kormány az ő vezetésével dolgozik. A hatalom átadása az új elnöknek, az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően történik majd.


Vlagyimir Putyin: „Az iszlámot terrorista és álcázott ideológiai célok érdekében kísérelték meg felhasználni”    Fotó: Kommerszant

- Sok találgatás hangzott el az Ön lehetséges jelöltségével kapcsolatban.
- Az én szerepem az elnökválasztáson sok tényezőtől fog függni - a parlamenti választások kimenetelétől, a társadalom megítélésétől a jelen poszton végzett munkámról, érzek-e kellő bizalmat és támogatást a nép jelentős részétől. Ez utóbbi különösen fontos. Az elnökválasztáson való részvételt nem sportnak vagy személyes ambícióim kiteljesítésének tekintem. Bárki is lesz az elnök - nehéz terhet vesz magára. Nem kerülhetünk el népszerűtlen rendszabályokat. Világosan látni kell, hogy mit akarunk. A kitűzött célok eléréséhez pedig kell a politikai akarat. Ma az orosz társadalom megosztott. Kell, hogy higgyenek bennünk és tömörüljenek körülöttünk.
Más szavakkal, sok feltétele van az elnökválasztáson való győzelemnek és az azt követő munka sikerének. Ezek közül több még nem érett be. Ezért az én szerepemről beszélni most még nem időszerű.
- A csecsen válság vajon csak Oroszország belső ügye? Elképzelhető, hogy a kormány kérni fogja valamely nemzetközi szervezet - például az EBESZ - segítségét a válság megoldásában?
- Nem először teszik fel ezt a kérdést nekem, de mindig elképedek ezen. Csecsenföld Oroszország része volt és az is marad. A nemzetközi közvélemény nem tekinti Csecsenföldet teljesen szuverén, független államnak. Csecsenföld területe terroristák és banditák bázisává, kiképzőtáboraivá, az Orosz Föderáció Csecsenfölddel szomszédos tagjai elleni rajtaütések és behatolások, a békés lakosság elleni erőszak és rablások hídfőjévé vált. A Csecsenföldön tevékenykedő banditák külföldi állampolgároknak is okoztak szenvedést. Csecsenföld a kábítószer-kereskedelem, a fegyvercsempészet, a törvénytelen jövedelmek pénzmosásának központja lett. Ezért az orosz intézkedések - a katonaiakat is beleértve - nem a csecsen nép elleni háborút jelentik, hanem az állam szükséges és legitim tevékenységét a törvényes rend helyreállítása érdekében, területének egyik részén. Ezért ez kétségtelenül Oroszország belügye. Könnyű meggyőződni arról, hogy a harctevékenység nem a nép, hanem a banditák támaszpontjai ellen folyik.
- Mi történik a visszafoglalt régiókban?
- A felszabadított területeken megkezdődött a normális élet helyreállítása, a lakosságnak segítséget nyújtunk. Megoldódik az Ingusföldre, Észak-Oszétiába, a sztavropoli területre menekülésre kényszerített lakosság sorsa is. Az emberek egy része hazatér a harcosoktól megtisztított területekre, mások az ország egyéb területeit választják. A helyben maradók részére megteremtjük az életfeltételek szükséges minimumát. Nincs humanitárius katasztrófa, és nem is lesz. Van elég erőnk és eszközünk, hogy ilyesmit ne engedjünk meg. Egyébként az emberek nemcsak a harctevénységek miatt menekültek Csecsenföldről, hanem azért is, mert a köztársaságban hatalomra jutott terroristák erre kényszerítették őket. A hivatalos hatalom nem volt képes megvédeni őket a rablásoktól és az erőszaktól, nem tudta biztosítani a nyugdíjak és bérek kifizetését, pedig mi a központból az ehhez szükséges pénzt évek óta átutaltuk, de az emberek ebből egy rubelt sem kaptak.
- Érkeznek hírek arról, hogy külföldiek is harcolnak Csecsenföldön. Mennyiben befolyásolja ez az önök fellépését?
- Ha beszélhetünk nemzetközi szempontból közös feladatról az Észak-Kaukázusban, akkor annak kapcsán igen, hogy a dagesztáni behatolás mögött is nemzetközi terrorista szervezetek állnak. Ugyanezek pénzelik a csecsen banditákat, látják el őket fegyverrel, küldenek oda zsoldosokat. Sok külföldi van a banditák között, így akár Oroszország elleni agresszióról is beszélhetünk. Csak csodálkozni lehet néhány külföldi politikai kör siránkozásán, hogy milyen megsértése történik az emberi jogoknak Csecsenföldön. Megismétlem: Csecsenföldön velünk szemben nem szabadságharcosok, hanem banditák állnak. Megsemmisítésükig semmilyen politikai rendezésről nem lehet szó. Egy civilizált állam nem ül le tárgyalni bűnözőkkel. Végső célunk természetesen a politikai rendezés a terroristák megsemmisítése után.
A csecsen válság Oroszország más régióiban is feszültséget keltett, különösen a terrorista akciók végrehajtása után. Ha nem foganatosítottunk volna rendszabályokat, a destabilizáció kiterjedt volna az Észak-Kaukázus más területeire is, aláásta volna a hatalomba vetett bizalmat. Ezt a veszélyt elhárítottuk. Az elnök, a kormány, a parlament mindkét háza, a regionális hatalmi szervek és a lakosság jelentős többsége fellép a banditák és a terroristák felszámolásáért, ami a politikai rendezés előfeltétele. Ebben nincs eltérés az orosz társadalomban, bár a taktikai kérdéseket illetően vannak nüansznyi eltérések a politikai erők álláspontjában.
- Hogyan viszonyul Oroszország az iszlám szélsőséges jelenségeihez? Milyen az iszlám hatása az észak-kaukázusi körzetekben?
- Ennek a problémának két aspektusát élesen szét kell választani. Az iszlám mint az egyik világvallás - óriási jelentőségű. Nem sajátja a vallási és etnikai gyűlölet, az agresszivitás a más vallású országokkal és népekkel szemben. Talaján csodálatos kultúra nőtt fel. Teljesen más dolog az iszlám szélsőségesség. Az utóbbi évtizedekben találkozhattunk azzal, hogy az iszlámot terrorista és álcázott ideológiai célok érdekében kísérelték meg felhasználni. A dagesztáni események után világossá vált, hogy vannak olyan nemzetközi központok, amelyek a vallási szélsőségeseket a teljesen földi, politikai, társadalmi-gazdasági céljaik szolgálatába állították. Ezek a központok jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, jól szervezettek, érdekszférájukba tartozik valamennyi muzulmán népességű ország. A valódi iszlám leple alatt diverziókat, harci cselekményeket hajtanak végre, amelyek végső célja a hatalomra jutás, hogy aztán kitermelhessék ezeknek az országoknak a természeti kincseit.
Ez a tevékenység nyugtalanságot kelt nemcsak Oroszország muzulmánok lakta területein, hanem minden, az iszlám zászlaja alatt jelentkező terrorizmussal találkozó államban. A világnak van tapasztalata a terroristák elleni harcban, azonban még nincs kialakult elképzelés arról, hogyan fékezzük meg a vallási szélsőségek leple alatt világszerte fellépő szervezett terrorizmust. Ez egy, az egész világot érintő új veszély, amit csak valamennyi érintett ország - beleértve az ettől a problémától szenvedő iszlám országokat is - és a nemzetközi közösség együttes, koordinált tevékenységével lehet megszüntetni. Ezzel együtt azt gondolom, hogy ez a dolog nem válik a nemzetközi élet fő problémájává.