Vissza a tartalomjegyzékhez


Olvad a német oldal

Változatlanul távol állnak egymástól a német konszernek és az egykori kényszermunkások jogi képviselőinek elképzelései a fizetendő kártérítés összegével kapcsolatban. A kényszer- és rabszolgamunkára fogott egykori munkások jogi képviselőjeként eljáró amerikai ügyvédek kilátásba helyezték, hogy megszakítják a tárgyalásokat, ha az érintett német nagyvállalatok nem hajlandóak valós kárpótlási összegeket fizetni.

A The Washington Post korábbi értesülése szerint a német cégek a náci kényszermunka áldozatainak (illetve örököseiknek) fejenként csupán mintegy kétszáz dollárt lennének hajlandóak fizetni. Mel Weiss, a kérdéssel foglalkozó amerikai ügyvédek egyike szerint ez szégyenteljes öszszeg lenne, és akkor inkább azzal kellene foglalkozni, hogyan tudatosítható az érintett német vállalatokban magatartásuk várható következménye. Németországi források szerint a német vállalatok mintegy 2-3 milliárd dollárra teszik a reális kompenzációs igényeket, Weiss szerint azonban legkevesebb 20 milliárdra lenne szükség. Egyes kiszivárogtatások szerint időközben a németek ajánlata mintegy 4 milliárd dollár körüli összegre „kúszott fel”, de ez még mindig messze elmarad a követelések mértékétől. Az áttörés lehetősége azonban megvan - tette hozzá Weiss. Az Ortodox Zsidók Világtanácsa nem ilyen türelmes, konkrétan meg nem nevezett összegre beperelte a Deutsche Bankot, arra hivatkozva, hogy a bank részt vett a második világháború idején a náci rablásokban és a zsidó közösségi intézmények szétzúzásában.
A német álláspont lassan olvad, de a több ezer kényszermunkás érdekeit képviselő müncheni ügyvéd, Michael Witti a Deutschlandfunk rádiónak beismerte, hogy valóban elégtelen az eddig felajánlott összeg. Mint mondta, a még életben lévő egykori munkások magas száma miatt ez semmiképpen sem elfogadható. Witti szerint a méltányos kártérítéshez 36 milliárd márkára lenne szükség. Wolfgang Gibowski, a kártérítési alapítványban részt vevő német konszernek szóvivője a Deutschland rádióban visszautasította az érintettek vádját, miszerint a cégek „olcsó megoldásra” törekednének. Egyben hangsúlyozta, hogy a német vállalatok abban érdekeltek, hogy mielőbb kifizessék a kártérítési összegeket. (MTI)