Vissza a tartalomjegyzékhez


FELJEGYZÉS az Állami Egyházügyi Hivatal ÁEH irattárának Hit Gyülekezetével kapcsolatos iratcsomójáról

Lapunk múlt heti számában írtunk a Hit Gyülekezete húszéves történelmének első tíz évéről, amely 1979 és 1989 közé esett. A cikkünkben írottakat kiegészítendő juttatott el lapunkhoz Fazekas Csaba történész egy dokumentumokról készített feljegyzést, amelyből az alábbiakban részleteket közlünk.

A volt Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagának úgynevezett nyílt csoportja (kisebb-nagyobb tortúrák után) hozzáférhetővé vált számomra, és abban részletesen átnéztem a „Németh Sándor ügye” címet viselő dobozt (Magyar Országos Levéltár, XIX-A-21. D./ állag, 421. dob.). Az anyag nyilván csak egy kisebb része az ÁEH vonatkozó iratainak, többségét nem osztották ebbe az állagba, erre mutat az a tény is, hogy több dokumentum hivatkozik olyan iratokra, amelyek nincsenek az iratcsomóban. Mindenesetre az a volt rendszer kitüntetett „figyelmére” utal, hogy „Németh Sándor és csoportja” külön dossziét kapott, az ilyen külön állagok létesítése ugyanis nem volt jellemző az ÁEH ügykezelésére. Csak „Egervári Oszkár és Vankó Zsuzsa ügye” valamint a jehovisták kaptak ilyen külön dossziét, s valamennyi között Németh Sándoré a legvaskosabb. (…)

Nagy Ferenc feljegyzése Miklós Imre részére, 1984. január 19.
„A SZET elnöksége igyekszik továbbra is kapcsolatban maradni Németh Sándorékkal és abba az irányba befolyásolni őket, hogy a SZET segítségével valamelyik kisegyházi közösségbe integrálódjanak. A belügyminisztérium illetékeseivel történt egyeztetés alapján ezt az elképzelést mi is támogatjuk. Tekintettel arra, hogy a vezetők személye, akik több alkalommal is rendőri felügyelet alatt álltak, semmiféle garanciát nem nyújt törvényes működésükhöz és ugyanakkor egyházpolitikai érdekeinknek sem felel meg vallásfelekezetként történő elismertetésük, ezért kérelmük teljesítése nem indokolt.” Ezt az álláspontot a SZET is támogatja. Nagy Ferenc javaslata: a „jogszabályi feltételek hiányára” való hivatkozással kell elutasítani Németh Sándorék elismertetési kérelmét. Az iraton Bai László kézírásos javaslata: teljesen egyetért Naggyal, de - mint mondja - előbb a SZET-hez kell utasítani a gyülekezetet.

Feljegyzés Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke részére. Készítette: Nagy Ferenc, 1984. június 26.
Beszélt Németh Sándorral és a Szabadegyházak Tanácsához (SZET) utasította őket. Németh Sándor elutasította a SZET jószolgálatait. „Szakács elnök felkereste Ungvári Sándort (Csetény), aki hajlandóságot mutat a SZET valamelyik tagegyházába történő integrálódásra és Némethtel fennálló kapcsolatainak felszámolására. Ezt az elgondolást támogatjuk és Szakács elnök révén megvalósíthatónak tartjuk.”
Június 14-én levelet kapott, amelyben értesítették, hogy Iványi Tibort, az Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét kérték fel Németh Sándorék jogi képviseletének ellátására. „Iványi és Németh kapcsolatfelvétele egyházpolitikánkat zavaró tendenciákat rejt magában”, ezért Iványit figyelmeztetni kell, hogy ilyen védnökség ellátására nincs feljogosítva.

Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsa elnökének (maga is hitvalló keresztény! - a szerk. megjegyzése) levele Bai Lászlóhoz, az ÁEH protestáns ügyekkel megbízott főosztályvezetőjéhez, 1984. november 27.
Tárgyalt Ungvári Sándor csetényi lakossal, az Isten Gyülekezete vezetőjével, megállapodtak, hogy a SZET (konkrétan Szakács) vállalja a védnökséget. „Kérem Főosztályvezető Urat jelen nyilatkozatomat szíveskedjék eredménynek tekinteni, aminek természetes következménye, hogy a már meglévő szakadást Németh Sándor és Ungvári Sándor között a továbbiakban a teljes elkülönítésig kívánom munkálni.”

Miklós Imre levele Lázár György miniszterelnöknek, 1984. december 11.
Lázár kérte Miklós véleményét Németh Sándor levelével kapcsolatban. Miklós tájékoztatja Lázárt; kifejti, hogy a gyülekezet ellenzéki személyekkel áll kapcsolatban, családellenes, a tagokat elszakítja a szülőktől, a jogellenes működésre pedig az ÁEH már figyelmeztette őket. „Tevékenységük zavarja más felekezetek működését is, mivel híveik egy részét a törvényesen elismert felekezetekhez, illetve a protestáns egyházakhoz tartozó fiatalok köréből toborozzák.” A csoport vezetőjének személye nem nyújt garanciát működésük törvényes elismeréséhez.

Fehérváry János, Budaörs város tanácselnökének levele Balogh Lászlóhoz, a Pest megyei Tanács elnökéhez, 1988. június 17.
Sürgős intézkedést kér a terjeszkedés megállítására. „A szekta működéséről évek óta tudunk, az illetékes belügyminisztériumi szervek a mi építéshatósági fellépésünket kérték. [Nyilván azzal a céllal, hogy ilyen módon akadályozzák meg az összejövetelek tartását.] »Imaházuk« létrehozását, mely magánépítkezés volt, más címen megakadályozni nem tudtuk. Az eljárás során fellebbezésre is sor került. A tiltakozó határozatukat felülvizsgálat jogában eljárva a megyei VB titkár hatályon kívül helyezte. Végeredmény: a jelenlegi »családi ház« - az összejövetelek helyszíne. […] Az iskola jelzésére kötelességem Elnök Elvtársat tájékoztatni, egyben kérem az illetékes szervek felé történő intézkedését a nemkívánatos jelenség kivizsgálására, lehetőleg visszaszorítására.”

Feljegyzés a budaörsi „Hit” nevű szekta működéséről. Készítette: Lukács József, Pest megyei Tanács VB egyházügyi titkára, 1988. július 14.
A közösséget erőszakos térítés jellemzi, nemrégiben beszivárgott a gimnáziumba is, és „néhány tanuló személyiségét hátrányosan befolyásolják. Szeptemberben, amikor az iskolában újra megkezdődik a tanítás, részletesen kihallgatjuk a »Hit« szekta hatása alá került fiatalokat. Ezáltal jobban megismerjük hitelveiket, tanítási rendszerüket, céljaikat, működési módszerüket. E tapasztalatok és egyéb információink egybevetése alapján valamennyi illetékes szerv együttműködésével kialakítjuk a szekta tevékenységének ellensúlyozását szolgáló stratégiánkat és taktikai lépéseinket.(…)”

Kopcsik István (budaörsi gimnázium, történelem munkaközösség vezetőségi tagja) levele Miklós Imrének, 1988. július 22.
Felháborodottan tiltakozik a Vámos-féle rádióműsor tervezett bemutatása ellen, a „vallási köntösbe öltöztetett, anyagi nyerészkedésre és komoly politikai befolyás kialakítására törekvő szektavezetés újabb reklámfogása, terjeszkedése kapcsán!” Felháborítónak tartja, hogy ilyen államellenes szektával külön rádióműsor foglalkozik. A gyülekezet szerinte társadalom- és szocializmusellenes, zavaros ideológiát vallanak; az ÁEH elnökéről azt terjesztik, hogy katolikus bérenc, a Sátán szolgája és hogy majd ők legyőzik az ÁEH-t. A rádióműsort nagyon gyanúsnak tarja, mert valakinek (aki nyilván a társadalmi rend ellensége) érdekében állhat a bemutatása és erre rádiós kapcsolatait használja fel. „A legnagyobb veszélyt abban látjuk, hogy - kihasználva társadalmunk gazdasági-, politikai-, tudati-, szemléleti válsághelyzetét - egy vezérei által bármire mozgatható, felhasználható, fanatikus és agreszszív szervezetről van szó.”

Feljegyzés a Németh Sándor által vezetett „Hit Gyülekezete” néven működő vallási csoport tevékenységéről. Bp. 1988. szeptember 2. (név nélküli, valószínűleg Miklós Imre, az ÁEH elnöke készíttette.)
„Németh Sándor és csoportja ügyével társszerveinkkel együtt elsőrendűen politikai eszközök igénybevételével foglalkoztunk. Arra törekedtünk, hogy a megtévesztett személyek leválasztását elősegítsük, ugyanakkor a csoportot egy, már engedéllyel működő, hasonló hitelveket valló kisegyházba integráljuk, felhasználva ehhez a Szabadegyházak Tanácsa ellenőrző, felügyelő tevékenységét. A »Hit Gyülekezete« néven működő vallási közösség tevékenysége nem egyeztethető össze társadalmi berendezkedésünkkel. A belügyminisztérium illetékeseivel egyeztetett álláspontunk szerint a csoport vezetőjének személye sem nyújt garanciát vallásfelekezetként történő működésük elismertetéséhez.” Miklós fenntartja a betiltás fenntartásának szükségességét.

Kézírásos feljelentő (bejelentő) levelek másolatai. Valamennyi névtelen! Például egy aggódó anyuka levele: „Félő már nemcsak a bibliát olvassák.” „Most amikor annyi szervezkedés, röplapok, tüntetések fordulnak elő, miért nem akadályozzák meg idejében egy ilyen vallási köntösbe öltözött szervezkedést? (…) Miért engedik, hogy egy ilyen szekta hatásos szónokai teljesen elszigetelve a szülőktől valami őrült politikai ügybe keverjék őket?”

A gyülekezet levele a Magyarország szerkesztőségének, 1984. november 6. Kérik nyilatkozatuk közzétételét.
Válaszul: a Magyarország főszerkesztőjének levele Miklós Imrének, 1984. november 16.
Elküldi a nyilatkozatot és a szerkesztőséghez érkezett levelet. „Kedves Miklós elvtárs! Gondolom, Ti vagytok illetékesek az ügyben eljárni. Én a magam és a szerkesztőség részéről a levélre válaszolni nem kívánok. Elvtársi üdvözlettel: … főszerkesztő”