Vissza a tartalomjegyzékhez

Csereklyei Márta
Városlakók pánikban

Az augusztus közepén Törökországban kezdődött, majd Görögországot sújtó földrengéssorozat a mediterrán térség után Ázsiában is tragédiát okozott. A sűrűn lakott területeken bekövetkező kataklizmák okai a szakértők többsége szerint egymástól függetlenek, sokan azonban mégis többet sejtenek a katasztrófák mögött, mint a véletlenek fatális egybeesését. A CNN hírtelevízió internetes közvélemény-kutatása szerint a válaszadó harminchat százaléka úgy véli: a sorozatos földrengések „üzenetet” jelentenek az emberiség számára, míg hatvannégy százalék szerint kizárólag a „természet erői” váltották ki azokat.


Gyermekjátékok a tajvani romok alatt. Eldőlt a toronyház    Fotó: MTI

A Richter-skála szerinti 7,6-os erősségű földrengést Tajvanon az évtized katasztrófájának nevezték. A rengés következtében több mint kétezren vesztették életüket és teljes városok omlottak össze.
Az embereket álmukban érte a tragédia. Az epicentrumtól néhány kilométerre szinte valamennyi épület megrongálódott. „Rettenetes a helyzet - mondta egy túlélő. - Gyakorlatilag semmi sem maradt épen.” Számos település maradt ivóvíz, telefon és elektromos áram nélkül. Az élelmiszerkészletek korlátozottak. A fontosabb utak és hidak szintén megsérültek, s ez rendkívül megnehezíti az utánpótlás biztosítását.
A rengés epicentruma a fővárostól mintegy százötven kilométerre fekvő Nantou és Taichang tartományokban volt - a fővárosban, Taipeiben viszonylag kisebb a keletkezett kár. Emberek ezrei töltik az éjszakát a szabad ég alatt: vagy azért, mert összedőlt a házuk; vagy azért, mert az utórezgések miatt félnek visszatérni az épületekbe.
Az elővigyázatosságot az is indokolta, hogy kedd óta összesen kétezer utórengést észleltek, közülük kettőszerdán 6,8-as illetve 6,1-es erősségű volt. A szigetországban 1986-ban volt a mostanihoz hasonló, 7,8-as fokozatú rengés, amikor is tizenöten vesztették életüket. A legtöbb áldozatot követelő - 7,1-es erősségű - földrengés 1935-ben történt: akkor háromezren haltak meg.
Kedden Törökország nyugati részén is újra megmozdult a föld: a híradások szerint az 5-ös erősségű rengés nem járt halálos áldozatokkal, ám a hatását Isztambulban is érezték, ahol a rémült lakosok az utcára rohantak.
„Földrengések mindig is voltak, és az idén sem láttunk többet a szokásosnál - véli Alice Walker, a Brit Geológiai Társaság szeizmológusa. - Az áldozatok számát tekintve azonban rendkívül szerencsétlen évünk volt.” Évente átlagosan 18 olyan földrengés történik, amely meghaladja a 7-es, illetve négy-öt olyan, amely meghaladja a rendkívül veszélyesnek számító 7,6-os erősséget. A társaság munkatársai úgy vélik: a katasztrófák azért válnak mindinkább súlyossá, mert növekszik a Föld népessége, s a mostani földrengések pedig sűrűn lakott vidékeken történtek.
A tajvanival együtt az elmúlt időszakban három katasztrófa történt: az alig egy hónappal ezelőtt Törökországot sújtó rengés 15 ezer életet követelt, Görögországban pedig százhuszonketten haltak meg. Ezek a földrengések jellegükben eltérőek voltak egymástól - Tajvanon egy földtani lemez egy másik alá csúszott, Törökországban két lemez egymás mellett elhaladva morzsolta egymást, Görögországban pedig valószínűleg két egymástól eltávolodó lemez okozta a tragédiát -, egyvalami azonban közös bennük: mindhárom közel volt a földfelszínhez és sűrűn lakott vidéket sújtott.
Mark Cane, az amerikai Columbia Egyetem Lamonth-Doherty Obszervatóriumának munkatársa úgy véli: „Az 1999-es esztendő számos tekintetben az évszázad egyik legtöbb rekordot hozó éve lesz. Várhatóan az idei lesz például a legforróbb év, ezenkívül számos olyan katasztrófa, illetve szélsőséges időjárási jelenség történt, amelyek mindenképpen egyedülállónak mondhatók.”