Az augusztus közepén Törökországban kezdődött, majd Görögországot sújtó földrengéssorozat
a mediterrán térség után Ázsiában is tragédiát okozott. A sűrűn lakott területeken
bekövetkező kataklizmák okai a szakértők többsége szerint egymástól függetlenek,
sokan azonban mégis többet sejtenek a katasztrófák mögött, mint a véletlenek fatális
egybeesését. A CNN hírtelevízió internetes közvélemény-kutatása szerint a válaszadó
harminchat százaléka úgy véli: a sorozatos földrengések „üzenetet” jelentenek
az emberiség számára, míg hatvannégy százalék szerint kizárólag a „természet
erői” váltották ki azokat.
Gyermekjátékok a tajvani romok alatt. Eldőlt a toronyház Fotó:
MTI
A Richter-skála szerinti 7,6-os erősségű földrengést Tajvanon az évtized
katasztrófájának nevezték. A rengés következtében több mint kétezren vesztették
életüket és teljes városok omlottak össze.
Az embereket álmukban érte a tragédia. Az epicentrumtól néhány kilométerre szinte
valamennyi épület megrongálódott. „Rettenetes a helyzet - mondta egy túlélő.
- Gyakorlatilag semmi sem maradt épen.” Számos település maradt ivóvíz, telefon
és elektromos áram nélkül. Az élelmiszerkészletek korlátozottak. A fontosabb utak
és hidak szintén megsérültek, s ez rendkívül megnehezíti az utánpótlás biztosítását.
A rengés epicentruma a fővárostól mintegy százötven kilométerre fekvő Nantou és
Taichang tartományokban volt - a fővárosban, Taipeiben viszonylag kisebb a
keletkezett kár. Emberek ezrei töltik az éjszakát a szabad ég alatt: vagy azért,
mert összedőlt a házuk; vagy azért, mert az utórezgések miatt félnek visszatérni
az épületekbe.
Az elővigyázatosságot az is indokolta, hogy kedd óta összesen kétezer utórengést
észleltek, közülük kettőszerdán 6,8-as illetve 6,1-es erősségű volt. A szigetországban
1986-ban volt a mostanihoz hasonló, 7,8-as fokozatú rengés, amikor is tizenöten
vesztették életüket. A legtöbb áldozatot követelő - 7,1-es erősségű - földrengés
1935-ben történt: akkor háromezren haltak meg.
Kedden Törökország nyugati részén is újra megmozdult a föld: a híradások szerint
az 5-ös erősségű rengés nem járt halálos áldozatokkal, ám a hatását
Isztambulban is érezték, ahol a rémült lakosok az utcára rohantak.
„Földrengések mindig is voltak, és az idén sem láttunk többet a szokásosnál -
véli Alice Walker, a Brit Geológiai Társaság szeizmológusa. - Az áldozatok számát
tekintve azonban rendkívül szerencsétlen évünk volt.” Évente átlagosan 18 olyan földrengés
történik, amely meghaladja a 7-es, illetve négy-öt olyan, amely meghaladja a rendkívül
veszélyesnek számító 7,6-os erősséget. A társaság munkatársai úgy vélik: a
katasztrófák azért válnak mindinkább súlyossá, mert növekszik a Föld népessége,
s a mostani földrengések pedig sűrűn lakott vidékeken történtek.
A tajvanival együtt az elmúlt időszakban három katasztrófa történt: az alig egy hónappal
ezelőtt Törökországot sújtó rengés 15 ezer életet követelt, Görögországban
pedig százhuszonketten haltak meg. Ezek a földrengések jellegükben eltérőek voltak
egymástól - Tajvanon egy földtani lemez egy másik alá csúszott, Törökországban
két lemez egymás mellett elhaladva morzsolta egymást, Görögországban pedig valószínűleg
két egymástól eltávolodó lemez okozta a tragédiát -, egyvalami azonban közös
bennük: mindhárom közel volt a földfelszínhez és sűrűn lakott vidéket sújtott.
Mark Cane, az amerikai Columbia Egyetem Lamonth-Doherty Obszervatóriumának munkatársa
úgy véli: „Az 1999-es esztendő számos tekintetben az évszázad egyik legtöbb
rekordot hozó éve lesz. Várhatóan az idei lesz például a legforróbb év, ezenkívül
számos olyan katasztrófa, illetve szélsőséges időjárási jelenség történt,
amelyek mindenképpen egyedülállónak mondhatók.”