Hetek-összeállítás
Kéksisakosok érkeznek Timorra

Továbbra sem enyhült a helyzet Indonézia „válni készülő” tartományában, Kelet-Timoron. Bár az augusztus végi népszavazáson a sziget lakossága a függetlenséget választotta, a helyi Indonézia-barát milícia válaszul iszonyatos vérfürdőt rendezett a lakosság körében. Hosszas tárgyalások után az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy határozott, nemzetközi erőket küld Kelet-Timorra. A közel 7000 fős csoport munkáját már a héten megkezdené, az akció időtartama azonban még bizonytalan.

Ian Martin, az ENSZ Biztonsági Tanácsa küldöttségének vezetője Kelet-Timor fővárosában. Bevonulnak    Fotó: MTI

Az egység ausztrál vezetés alatt áll majd, amelyet Indonézia rendkívül sérelmezett, s válaszul felmondta a két ország között négy éve fennálló biztonsági egyezményt. A szakértők úgy vélik, Kelet-Timor el fog szakadni Indonéziától, Dzsakarta viszont elveszíti azokat a „jó pontokat”, amelyeket az utóbbi időben demokratikus törekvéseivel a nagyhatalmak szemében szerzett.
A kelet-timori milícia „alapos” munkát végzett: a fővárosban, Diliben felgyújtották a legnagyobb bank és az egyetem épületét, a rádióállomást megrongálták. Számos keresztény templomot is megtámadtak, több tucat papot és apácát is lemészároltak. Az erőszak a sziget nyugati felére is átterjedt. Az áldozatok számát a hírügynökségek több ezerre teszik. Az ENSZ jelentése szerint a sziget 870 ezer fős lakosságából 600 ezer embernek van szüksége azonnali segélyre az éh- és szomjhalál elkerülésére. Chris Barrie, az ausztrál védelmi erők parancsnoka figyelmeztette a dzsakartai vezetést: ha Indonézia nem hajlandó együttműködni az ENSZ békeerőivel, kemény katonai akcióval kell számolnia.
A vérengzés tovább rontja az ország belpolitikai helyzetét is. A központi kormány és az egykori teljhatalommal rendelkező hadsereg elvesztette tekintélyét. Dzsakartában újra tüntető diákok vonultak az utcákra, követelve Habibie elnök lemondását és a hadsereg politikai célok megvalósítása céljából történő bevetésének megtiltását. Wiranto tábornok szerepe egyelőre nem egészen tisztázott: nem tudni, valóban képes-e rendet teremteni, vagy maga is az erőszakos cselekményeket támogatja. Egyes jelentések szerint ugyanis a katonaság sok esetben támogatja a
helyi milíciák gyilkos tetteit.
A világ negyedik legnépesebb, s túlnyomóan iszlám lakosságú országa mély gazdasági és politikai válságot él át, amelyhez a nemzeti hovatartozás kényes kérdése is párosul. Az ország vezetői és intézményei elveszítették népszerűségüket és legitimitásukat, s azok az erők, amelyek összefogták az országot - vagyis a vaskezű diktátor és a könyörtelen hadsereg - háttérbe szorultak Suharto elnök kierőszakolt lemondása óta. Bár Suhartónak közel 32 éven keresztül sikerült egyfajta kikényszerített nemzeti egységet fenntartania, a távozása után keletkezett hatalmi vákuumot hamarosan vallási, politikai és etnikai különbségekből fakadó, eddig lefojtott indulatok töltötték ki. Szeparatista mozgalmak az indonéz szigetvilág más pontjain is működnek, bár kevésbé valószínű, hogy azok tevékenysége - az erősen iszlám Aceh tartomány kivételével - az ország széteséséhez vezethet.
Indonézia 13 ezer szigetből mesterségesen összekovácsolt állam, amelynek örökségét még a holland gyarmatosítók hagyták hátra. A jávai elegáns hercegeknek nem sok köze van az eksztatikus révületben ringatózó híres bali táncosokhoz, de a borneói bennszülött törzsek, a Fűszer-szigetek kalózkodó életmódot folytató lakói és a betelepült kínai kereskedők között sincs sok rokon vonás. Sokan attól tartanak, a kelet-timori események beindíthatnak egy olyan folyamatot, amely Indonézia széteséséhez vezethet. A különbségek ellenére a sziget elszakadása sok indonéz polgár számára nehezen emészthető kérdés, s máris számos konspirációs elmélet terjeng arról, hogy a külföldi
hatalmak miként akarják megosztani Indonéziát.