Vissza a tartalomjegyzékhez


Tisztelt Szerkesztőség

Nagy megdöbbenéssel olvastam az augusztus 14-i számukban megjelent Amit tudni akarsz a vadkenderről című írásukat, mert a cikkben - gondolom - sajnálatos félreértések sorozataként, három egymástól különböző növényt, a vadkendert (Cannabis selvatica), az indiai kendert (Cannabis sativa) és a parlagfüvet (Ambrosia elatior) egy növényként ismertették.
Azért nem lehet hibáztatni a cikk íróját, mivel a köznyelvben ennek a két növénynek a neve összemosódott, habár habitusukban lényeges eltéréseket mutatnak. (Pusztán allergén pollenjükben és közel azonos előfordulási területükben egyeznek meg.) A parlagfüvet és a vadkendert első pillantásra a levelükről lehet megkülönböztetni.
A parlagfű levelei: egy-kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, bemetszettek, tojásdad cimpájúak, fonákukon rányomott pelyhesek.
A kender levelei: 3-5 levélkéből ujjasan összetettek, levélkéi keskeny vagy széles lándzsásak, egyenletesen fűrészesek, mirigyektől pontozottak és apró szőröcskéktől érdesek. A növény minden része bódító illatú.
A kender már régóta honos volt hazánkban, amikor 1908-ban megjelent ez az adventív gyom a Kárpát-medencében. Az 1920-as évek elején (és nem pár évtizeddel ezelőtt!) települt be Magyarország területére. Először a Somogy megyei uradalmakban jelent meg, ahonnan az 1970-es évek végére meghódította (néhány extrém tulajdonságú és magasabban fekvő, hűvös klímájú terület kivételével) az egész országot.
A másik nagyon súlyos hiba az, hogy sem a parlagfűből, sem pedig a vadkenderből nem lehet marihuánát vagy hasist előállítani. Ha ez így lenne, akkor felsóhajthatnának a parlagfű pollenjére allergiásak, mivel a dílerek és a drogfüggők megoldanák a parlagfű szaporodásának problámáját. Ugyanis a magyarországi vadkender THC (tetrahidro-cannabinol) tartalma igen csekély: 0,01-0,02 százalék, míg az indiai kender - amely hazánkban csak megfelelő mikroklímában él meg (pl. üvegházakban) - hatóanyagtartalma 0,5-2 százalék. A nemesített fajtáknál pedig 5-20 százalékot is elér. Hollandiában (ahol legális a marihuána fogyasztása, illetve termesztése), minden évben megrendezik a kendertermelők versenyét, ahol pár évvel ezelőtt a „görénykender” névre elkeresztelt fajta lett a győztes. Az elnevezés is arra utal, hogy a THC tartalom és az elviselhetetlen szag egyenes arányosságban van a nemesített növények között.
A hatályos magyar jogszabályok (Btk. 282.) csak a kábítószer tartalmú növények termesztését tiltják, a parlagfű nem tartozik ebbe a kategóriába.
Köszönöm a korrekció közzétételét.
Bp., 1999. 08. 30.

Tisztelettel: Újvári Zsolt
drogprevenciós előadó