Nagy megdöbbenéssel olvastam az augusztus 14-i számukban megjelent Amit tudni akarsz
a vadkenderről című írásukat, mert a cikkben - gondolom - sajnálatos félreértések
sorozataként, három egymástól különböző növényt, a vadkendert (Cannabis
selvatica), az indiai kendert (Cannabis sativa) és a parlagfüvet (Ambrosia elatior) egy
növényként ismertették.
Azért nem lehet hibáztatni a cikk íróját, mivel a köznyelvben ennek a két növénynek
a neve összemosódott, habár habitusukban lényeges eltéréseket mutatnak. (Pusztán
allergén pollenjükben és közel azonos előfordulási területükben egyeznek meg.) A
parlagfüvet és a vadkendert első pillantásra a levelükről lehet megkülönböztetni.
A parlagfű levelei: egy-kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, bemetszettek, tojásdad
cimpájúak, fonákukon rányomott pelyhesek.
A kender levelei: 3-5 levélkéből ujjasan összetettek, levélkéi keskeny vagy széles
lándzsásak, egyenletesen fűrészesek, mirigyektől pontozottak és apró szőröcskéktől
érdesek. A növény minden része bódító illatú.
A kender már régóta honos volt hazánkban, amikor 1908-ban megjelent ez az adventív
gyom a Kárpát-medencében. Az 1920-as évek elején (és nem pár évtizeddel ezelőtt!)
települt be Magyarország területére. Először a Somogy megyei uradalmakban jelent
meg, ahonnan az 1970-es évek végére meghódította (néhány extrém tulajdonságú és
magasabban fekvő, hűvös klímájú terület kivételével) az egész országot.
A másik nagyon súlyos hiba az, hogy sem a parlagfűből, sem pedig a vadkenderből nem
lehet marihuánát vagy hasist előállítani. Ha ez így lenne, akkor felsóhajthatnának
a parlagfű pollenjére allergiásak, mivel a dílerek és a drogfüggők megoldanák a
parlagfű szaporodásának problámáját. Ugyanis a magyarországi vadkender THC
(tetrahidro-cannabinol) tartalma igen csekély: 0,01-0,02 százalék, míg az indiai
kender - amely hazánkban csak megfelelő mikroklímában él meg (pl. üvegházakban)
- hatóanyagtartalma 0,5-2 százalék. A nemesített fajtáknál pedig 5-20 százalékot
is elér. Hollandiában (ahol legális a marihuána fogyasztása, illetve termesztése),
minden évben megrendezik a kendertermelők versenyét, ahol pár évvel ezelőtt a „görénykender”
névre elkeresztelt fajta lett a győztes. Az elnevezés is arra utal, hogy a THC tartalom
és az elviselhetetlen szag egyenes arányosságban van a nemesített növények között.
A hatályos magyar jogszabályok (Btk. 282.) csak a kábítószer tartalmú növények
termesztését tiltják, a parlagfű nem tartozik ebbe a kategóriába.
Köszönöm a korrekció közzétételét.
Bp., 1999. 08. 30.
Tisztelettel: Újvári Zsolt
drogprevenciós előadó