Vissza a tartalomjegyzékhez

Zara László
Adóreform helyett csak kiigazítás

Az előzetesen hangoztatott elképzelésektől eltérően a 2000. évi adóreform elmarad. Ennek okaként a kormány az ez évi természeti károk miatt zaklatott országos hangulatot, valamint a gazdaságot érintő külpiaci hatásokat nevezte meg. Az érvek szerint azzal, hogy nem változtatnak jelentős mértékben az adórendszeren, a stabilitást, a kiszámíthatóságot szolgálják. Gyakorlatilag ezzel a lépésével a kormány a programjában meghirdetett jelentős járulék- és adócsökkentést elodázza. Nem lenne meglepő, ha a következő választások előtt már nem is kerülne sor semmilyen adóreformra, és folytatódna az előző évek adó- és járuléktörvényeinek toldozgatása-foldozgatása.

A személyi jövedelemadóban változatlanok maradnának az adókulcsok és a jövedelemsávok. Nem változna az adójóváírás mértéke sem. Kedvezően növekedne azonban a gyermekek utáni adókedvezmény öszszege. A gyermekenként járó havi adókedvezmény egy és két gyermek esetében 1700 forintról 2200 forintra, három vagy több gyermek esetében 2300 forintról 3000 forintra változik a tervek szerint. Ez egy háromgyermekes család esetében 25 200 forint többlet adókedvezményt jelent az 1999. évhez képest. Természetesen csak abban az esetben, ha lesz annyi jövedelme, aminek az adója eléri legalább az adókedvezmény összegét. Három gyermek esetében ez havi 44 200 forint bruttó családi (férj-feleség) jövedelmet feltételez. A kis jövedelműek esetében a növekedett kedvezmény nem jelenti a jobb helyzetbe kerülést, de - sokak által vitatva - a magasabb keresetűeknek kedvez. Sajnálatos, hogy azokra a fiatalokra viszont nem gondolnak, akiknek még nincs gyermekük. Részükre a családalapítást semmilyen adókedvezmény nem könnyíti.
Ingatlan bérbeadása esetén ebben az évben 20 százalék adót kell fizetni a bérletből származó teljes összeg után, és semmilyen költséget nem lehet elszámolni csökkentőként. Nem kell azonban ezt a jövedelmet más jövedelmeivel összevonnia az illetőnek, vagyis ez külön adózó jövedelem. A tervezett változás szerint a bérbeadó választhat a mostani elszámolás és aközött, hogy a bérbeadásból származó jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként számolja el. A választásnak legalább négy évre kell szólnia. Ha ez utóbbit választja, akkor a számlával igazolt költségeit a bérletért kapott összegből levonhatja, vagy minden bizonylat nélkül 10 százalék költséghányadot vonhat le. A levonások utáni összeg lesz az összevonandó jövedelembe számító adóalap. Mielőtt azonban ezt kedvező változásként értékelné bárki is, tudni kell, hogy ez utóbbi elszámolás választása esetén az adóalapot képező jövedelem után 11 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik. Döntés előtt ezért érdemes számolni, hogy megéri-e változtatni.
Az egyéni vállalkozóknál szélesebb körben teszik lehetővé az átalányadózást, mivel minden főállású egyéni vállalkozó választhatja ezt a módot, akinek bevétele nem lépi túl az évi 4 milliós árbevételi határt. Ebben a körben azonban csak alanyi áfamentesség választható, vagy vásárlásainak áfája nem vonható le, de áfát sem kell fizetniük. Számításaim szerint ennek választása nagyon szűk réteg részére, elsősorban egyes szellemi szolgáltatást végzőknek lesz kedvezőbb, mert a 30 százalék elismert költséghányadból 23,1 százalék a fizetendő, 33 százalékos tb-járulékra fog fedezetet nyújtani, és az összes többi áfával növelt költséget a bevétel 6,9 százalékának kell fedeznie. Az átalányadónak inkább az adminisztráció csökkentésében lehet szerepe, mivel az ezt választóknak csak a bevételeiket kell nyilvántartaniuk.
A vállalkozások nem kis részét érintené hátrányosan az áfa-visszaigénylés szigorítása. Jelenleg, aki az év elejétől elérte a 2 millió forint árbevételt, annak kérésére az adóhatóság kiutalta az áfát. A 2 millió helyett jövőre 4 millió forintnál lesz erre lehetőség. Ráadásul az eddigi szabályoktól eltérően - amikor is a havi áfabevalló visszakaphatta az adót 30 napon belül - a tervezet szerint jövőre csak akkor lesz erre jogosult, ha három hónapon keresztül visszajárna neki az áfa. Ha a visszajáró összeg 200 ezer forint feletti, 30 nap helyett csak 45 nap múlva köteles az Apeh fizetni. A másik szigorítás azt célozza, hogy az áfát csak akkor lehetne visszakérni, ha a vásárlások ellenértékét az adóbevallás benyújtására előírt időpontig meg is fizették. Azok, akik exportálnak, és így nem fizetnek áfát a bevételük után, eddig kérhették az áfa gyakorított kiutalását, ami azt jelentette, hogy a havi bevallók havonta folyamatosan hozzájutottak a vásárlásaikkor kifizetett áfához. A tervek szerint jövőre csak az az éves és a negyedéves bevallásra kötelezett kérheti vissza gyakrabban - negyedévente, illetve havonta - áfáját, akinek az exportja az összes árbevételében legalább 80 százalékot tesz ki. A havi bevallásra kötelezett exportálók csak a már ismertetett szigorúbb szabályok szerint kaphatják vissza az áfát. A megszűnő vállalkozások sem kapnák vissza az áfát kivéve, ha legalább 40 százalékban a bevételük nem tartozott a százalékos vagy tárgyi adómentes körbe. Az adótörvények parlamenti vitájában ezek a szabályok kapták a legtöbb bírálatot a héten. Várható, hogy ezekkel kapcsolatban módosító indítványokra is sor kerül.
A társadalombiztosítás terén tervezett változtatás szerint megszűnik a háromnapos igazolás nélküli betegállomány lehetősége, valamint a táppénz egyharmadának a munkáltató általi megtérítési kötelezettsége a tb felé. Ezzel szemben viszont a jelenlegi 15 napos, munkáltató által fizetett és 33 százalék tb-járulékkal is terhelt táppénz helyett jövőre 30 munkanapra kellene fizetniük azt. Nem kellene viszont tb-járulékot fizetni az erre az időre adott táppénz után. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez csökkenti a munkáltatók terheit, amit azonban erős fenntartással kell fogadni, mert a háttérszámításhoz használt táppénzes adatok néhány évvel ezelőttiek. Azóta viszont csökkent a táppénzes napok száma, és egyes becslések szerint ma már 30 nap alatt van, így gyakorlatilag minden betegállományban lévőt a munkáltatója fog táppénzzel ellátni.
(A szerző a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke)


Ésszerűtlen adóváltozások

Nem elfogadhatóak az adótörvény-tervezetben az áfa-visszaigénylést módosító passzusok. Ésszerűtlen és életszerűtlen lenne, ha az eddigi 2 millió forint helyett 4 millió forintos forgalom esetén lehetne visszaigényelni az áfát - mondta Szirmai Péter, a Vállalakozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke.
Az áfa visszaigénylésével kapcsolatos változások egyébként ellentétesek a számviteli törvénnyel. Szirmai hozzátette: „A kormány azt akarja elhitetni, hogy nem változtat semmit, a dolgok technikája viszont jelentősen változik. Az adóváltozások fényében nem teljesülnek a kormánynak a vállalkozásbarát környezet kialakításáról szóló ígéretei. A tervezett intézkedések 80-100 milliárd forint jövedelmet vonnának ki a gazdaságból, és ez visszavetné a teljesítményt, erősítené a szürkegazdaságot.”
A társelnök szerint a pénzügyi tárcának számításokat kellett volna végeznie, hogy milyen hatással lesznek a változások a vállalkozói szférára, ugyanis ez a lépés kisebb cégeket tönkretehet, hiszen 4 millió forintig tulajdonképpen az államnak hitelez. A hatás egyébként kétirányú, mert - főleg a kis forgalmat bonyolító vállalatok - elmozdulhatnak a szürke-, illetve a feketegazdaság felé. Hiszen e látszólag technikai jellegű változás hihetetlen mértékben veszélyezteti a kis- és középvállalkozások likviditását. S ha a tulajdonos nem akar tönkremenni, abbahagyja az adminisztrálást, nem ad számlát, mert a vállalata egzisztenciája került veszélybe. „Esetüket úgy lehetne érzékeltetni - mondta Szirmai -, ha valakit megtámad az utcán egy rabló, és »Pénzt vagy életet!« felkiáltással követeli a pénzét, az illető nem minősül hazugnak, ha letagadja, hogy van nála pénz, mert az életét menti meg vele. Úgy vélem, nem szabad rabolni…” (K. ZS.)