Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Amit tudni akarsz a vadkenderről

Most kezdődik az igazi pollen-szezon, s ennek kapcsán érdemes kitérni a sokat emlegetett parlagfű és a vadkender viszonyára. A „vadkender” elnevezés tévesen vonult be a köztudatba, mivel arra a növényre vonatkozik, amit úgy hívnak, hogy Cannabis sativa, valódi magyar nevén: parlagfű. A könnyen összekeverhető elnevezés alapja valószínűleg az, hogy a parlagfű nagyon hasonlít a kenderhez. A kender is lágyszárú egynyári növény, szintén a meleg éghajlatot kedveli, és hasonlóan fogazott szélű levelei vannak. A kender azonban haszonnövény, amit az emberiség régóta használ textíliák előállítására, valamint papírgyártásra, és társával ellentétben nem okoz allergiás tüneteket, és nem tartalmaz bódító anyagokat.
A vadkender, vagy inkább parlagfű „igazi” gyomnövény. Szinte mindenütt megterem, igénytelen, szárazságtűrő, a vele egy időben kelő gyom- vagy kultúrnövények növekedési erejét legtöbbször messze meghaladja. Az egyébként Amerikából származó növény Európában szinte egyedülálló módon, különösen jól érzi magát Magyarországon. Egyes kutatások szerint a mai Horvátország területéről terjedt át hazánkba néhány évtizeddel ezelőtt. A vadkender általában 2-3 méter magasra nő meg, de ha lekaszálják, képes a néhány centiméteres növényke is újra oldalhajtásokat növeszteni és virágozni. Egy kifejlett növény akár nyolcmilliárd pollenszemcsét is képes termelni. Kiirtásának leghatásosabb módja a virágzás előtti gyomirtás. Persze tavasztól folyamatosan kelnek ki új növények, ezért több hullámban, folyamatosan végezni kell az irtást. Ez az országban kampányszerűen, egyszerre lenne a leghatásosabb, ami ugyan még várat magára, de vannak precedensek, ilyenek például a fővárosi akciók.
Néhány évtizede nem is ismertük a parlagfüvet, és a pollenallergiáról is csak ritkán hallhattunk. Mára sajnos elmondhatjuk, hogy szinte érthetetlen módon egyre jobban szaporodik ez a növény. Orvosi vélemények szerint a magyar lakosság 15-20 százaléka valamilyen mértékben allergiás a virágporokra. A kilencvenes évek elején az volt a magyarázat, hogy sok a parlagon hagyott mezőgazdasági terület, mára azt gondoljuk, hogy az irtása nem megfelelő.
Talán az is oka lehet a parlagfű minduntalan szaporaságának, hogy vannak, akik viszont nagy gonddal nevelgetik „kedvencüket”. Elgondolkodtató a tény, hogy a vadkenderből készülő drogok - a marihuána és a hasis - egyszerűen előállíthatóak. A növény hatóanyaga a THC (tetrahidro-cannabinol), amit a parlagfű levelei, hajtásai és virágai tartalmaznak. Mivel Magyarországon igen jók a termesztés feltételei, gyakran kerülnek elő általában kukoricaföldek közepére elrejtett „kertészetek” - jóllehet, a parlagfű (vadkender) termesztését a magyar jogszabályok szigorúan büntetik. A hűvösebb éghajlatú országokban üvegházakban vagy pincékben, lámpák alatt termesztik, és ez nyilván költségesebb.
A legnagyobb probléma mégis talán az, hogy a parlagfű az egyik leggyakoribb és legagresszívebb allergén növénnyé lépett elő. Ennek csak egyik oka a nagyszámú előfordulás, ugyanis a parlagfű virágporának felülete mikroszkopikus nagyítás alatt jól láthatóan igen tüskés felületű, ami fokozza az allergén hatást, mert megsokszorozza a pollenszemcsék megtapadását a szervezetben. Jó néhány fokozottan allergén gyomnövény pollenje is hasonló felületű. Az allergiás panaszokat egyébként nem a rovarbeporzású, hanem a szélbeporzású növények virágporai okozzák, azok közül is csak néhány.
Az allergiás betegségek pontos oka ismeretlen. Az allergia nem fertőző betegség, a betegségre való hajlam genetikusan öröklődik, mondják a szakemberek. A pollenszemcsék a szemben és a légzőszerv nyálkahártyáján tapadnak meg, majd a nedvesség hatására megduzzadnak és szétpattannak. A bennük lévő örökítő anyag váltja ki a szervezet immunrendszerének védekezését. Az allergiás embereknél ez a védekezés túl sok ellenanyag, antitest képződését váltja ki, ami végül is a betegség tüneteit okozza.
Ilyenek a szénanátha tünetei: orrviszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás. Emellett gyakori még a szem kötőhártyájának a gyulladása és viszkető érzés a torokban. Sajnos az allergiás betegség jelenleg még nem gyógyítható, de jól gondozható, és a modern készítményekkel hosszú távon is tünetmentesség érhető el.