Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Márton
"Arcul csapták" Clark tábornokot

Wesley Clark tábornok, a szövetséges haderok európai foparancsnoka anélkül vívta meg a NATO Koszovóért indított hadmuveletét, hogy egyetlen katonát is vesztett volna harc közben. Az amerikai hadsereg számára a gyozelem - történelmileg példátlan módon - vér nélküli volt. A magas rangú katona a múlt héten telefonon értesült arról, hogy szolgálataiért való köszönet helyett elbocsátás vár rá - írja legújabb számában a Newsweek címu amerikai hetilap.

Clark éppen rövid balti körúton volt, amikor Hugh Shelton tábornok, a vezérkari fonökök egyesített bizottságának elnöke éjjel felhívta telefonon, közölve vele a döntést, hogy a foparancsnoki posztját egy másik, arra érdemes tisztnek kell átadnia. Clark az azt megelozo héten találkozott Sheltonnal, amikor azonban még szó sem esett leváltásáról.
Wesley Clark utódja Joseph Ralston, az amerikai légiero parancsnoka lesz, akinek - áprilisban esedékes nyugdíjazását elkerülendo - egy méltányos helyet kívánt juttatni az amerikai vezérkari fonökök egyesített bizottsága. A bizottság elnökével folytatott beszélgetése során Wesley Clark közölte, hogy a lépést a parancsnoki tevékenysége elleni bizalmatlansági szavazásnak tekinti, amely "csapást jelent a NATO újraértelmezésére tett amerikai erofeszítéseknek is". Shelton elso telefonja után nem sokkal a menesztés hírét kiszivárogtatták a The Washington Post címu újságnak, a Fehér Ház pedig nekilátott, hogy összeírja a gyoztes háborút kivívó tábornok érdemeinek listáját. William Cohen amerikai védelmi miniszter kilátásba helyezett egy nagyköveti pozíciót Clark számára.
A búcsúzásnál szokásos vállonveregetéssel egyenértéku gesztusok azonban csak kevéssé tompítják a tábornokot ért sérelmet, a politikai döntés pedig nem talált egyöntetuen pozitív fogadtatásra a brüsszeli NATO-központban sem. A katonai szervezet egyik magas rangú európai tisztviseloje egyenesen "arcul csapásnak" minosítette azt, míg az albániai és koszovói albánok "egy nemzeti hos" elvesztésérol beszéltek. Albánia egyik brüsszeli diplomatája szerint "a Nyugat így szokta honorálni a sikert", felemlítve olyan neveket is, mint Winston Churchill vagy George Bush, akiknek nem sokkal azután, hogy gyoztes háborút vívtak, távozniuk kellett hivatalukból. Washington azonban nemigen mutatott sajnálkozást. "A dolog kezelése ügyetlen volt, de a döntés helyes" - jelentette ki az amerikai kormányzat egyik vezeto tisztviseloje.
A keménységérol ismert Clark körüli NATO-diplomaták szerint a tábornok "túlságosan is ambiciózus volt, aki mindig megtett minden tole telhetot, hogy döntéseinek érvényt szerezzen". A koszovói akció mindezek ellenére sem úgy alakult, ahogy a felmentett tábornok szerette volna - a Fehér Ház rendszeresen felülbírálta a NATO-hadsereg vezetojének döntéseit. Így nem került sor korábbi, illetve még intenzívebb bombázásokra, és szintén csak a politikai nyomásnak köszönheto, hogy nem kezdodött meg amerikai szárazföldi csapatok bevetése. Nyilván szerepet játszott Clark menesztésében az is, hogy Szlobodan Milosevics 78 nap után végül is engedett, az ido pedig a szövetség azon tagjainak bölcsességét látszott igazolni, akik kifogásolták a tábornok heves vérmérsékletét.
Az újonnan kijelölt Ralston személye, úgy tunik, inkább megfelel a politikusoknak, lévén "konvencionálisabb tiszt, és inkább úriember", mint elodje - véli a Newsweek. 1997-ben is csak azért visszakozott, mikor a bizottság elnöki pozíciójára jó esélye lett, mert napvilágra kerültek kétes múltbeli noügyei.
Clark más NATO-parancsnokokkal való viszonya is közismerten rossz volt - jegyzi meg az amerikai magazin. A háború végén Clark mindenáron igyekezett megakadályozni az orosz egységek ido elotti bevonulását a pristinai repülotérre, és parancsba adta a szövetséges légideszantosoknak, hogy fékezzék meg az oroszokat. Michael Jackson tábornok, a Koszovóban lévo erok brit parancsnoka azonban nem teljesítette az utasítást. Clark ezután a NATO déli parancsnokságát irányító James O. Ellis amerikai tengernagyhoz fordult: küldjön helikoptereket a pristinai reptér leszállópályájára, hogy a nagy orosz Iljusin szállítógépek ne tudjanak landolni. Ellis nem volt hajlandó erre, mondván, hogy Jackson tábornok nem örülne neki. "Nem fogom az Ön kedvéért kirobbantani a harmadik világháborút"- mondta késobb Jackson a NATO-foparancsnoknak.