Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Több millió felesleges ember országa

A mai Magyarországon aggasztó méreteket ölt a nélkülözés, mind szélesebb
rétegeket fenyeget a lecsúszás veszélye. A társadalom mindössze 20 százaléka tekintheto az elmúlt tíz év haszonélvezojének, 80 százaléka viszont kisebb-nagyobb mértékben a kárvallottjának. A társadalmi szolidaritás minimális, az elitet nem érdekli a többség helyzete - hangoztatták minap a felszólalók azon az indulatos hangvételu sajtóbeszélgetésen, amelyet a MÚOSZ Családpolitikai Szakosztálya rendezett a magyar családok helyzetérol a rendszerváltás 10. évében.

Él egy négygyermekes budapesti család a rákospalotai kiserdoben. Sátorban laknak, miután a házaspár egyik tagja elvesztette munkahelyét, s emiatt képtelenek voltak tovább fenntartani az albérletüket. Az o esetük nem egyedülálló: egyre több olyan kisgyermekes család fordul segítségért különbözo szervezetekhez, akik albérletbol kerültek az utcára. A Létminimum Alatt Élok Társaságának elnöke, Molnár Gézáné elmondása szerint hetente legalább hat-hét hasonló helyzetbe jutott család fordul hozzájuk, miközben elhúzódó tulajdonjogi viták miatt üresen álló lakóházak mennek tönkre a fovárosban.
A családok helyzete fokozatosan romlott a rendszerváltás évtizede alatt, jóllehet eddig mindegyik párt deklaráltan családbarát politikát kívánt folytatni, legalábbis egészen addig, amíg hatalomra nem jutott - fejtegette bevezetojében Velkei Árpád, a rendezvény szóvivoje. Rendkívül összetett jelenségrol lévén szó, a családok állapotát számos hazai adat jól illusztrálja, csak néhányat ízelítoül: a fiatalkori drogfogyasztás folyvást növekszik; egymillió állampolgár kívül esik mindenfajta ellátó rendszeren; másfél millióan szenvednek a depressziótól; 3-400 ezerre becsülik az éhezo gyermekek számát; a szóvivo szerint a spontán, azaz teljességgel ellenorizetlen privatizáció eddig 2-2,5 millió (!) munkahely megszunésével járt. Velkei úgy vélte, hogy a hátrányosabb helyzetu, 80 százalékos társadalmi többség személyiségi jogaira ugyan valamenynyire ügyelnek, de szociális jogaikat semmibe veszik: a munkához, a megfelelo életkörülményekhez való jog ma nem érvényesül.
A hatalom nem fél a sajtótól, nem nyilatkozik, bagatellizálja az ügyeket, illetve kisebb-nagyobb hazugságokba bonyolódik - összegezte oknyomozó újságírói tevékenységének (reálbankos) tapasztalatait Hunyor Erna, az MTV Új Reflektor Magazin címu musorának munkatársa. Nem túl bizalomgerjeszto a politikai-gazdasági hatalom képviseloinek nyílt cinizmusa sem, amilyen vállrándítással a visszaélésgyanús ügyeket kezelik. Viszont megfigyelheto, hogy a jogsértett állampolgárok egyre inkább aktivizálhatóak, mind jobban együttmuködnek az igazság feltárásában, a médiához és a politikához való viszonyuk is sokkal egészségesebb.
Vidéken, különösen az Alföldön nagy a nyomor és a kilátástalanság, viszont a szolidaritás hiánya, sot olykor a segélykéro szegény emberek kirekesztése még inkább nehezíti a helyzetet - vélekedett Magyar Zsuzsa, a Családi Lap levelezési rovatának vezetoje a sokszor szélsoségesen elégedetlen emberek gyulésén. Jellemzo, hogy míg 92-ben az emberek háztartási gépeket kértek, manapság leginkább élelmet szeretnének. Az árvizek okozta károk pedig jószerével beláthatatlanok.
Zárszavában Velkei Árpád a Civil Parlament elnökségi tagjaként arról beszélt, hogy a társadalom szóban forgó 80 százalékán belül is igen eros a megosztottság, ellenséges a légkör, amit nyilvánvalóan kihasznál a mindenkori kormányzat. Ez a nagyfokú megosztottság a családokban is rendre jelen van, a közéletrol nem is beszélve. Fontos lenne tehát, hogy a civil társadalom tagjai végre közös nevezore jussanak, hogy a különbözo szervezetek összefogjanak egymással. Ezáltal, valamint a média hatékonyabb közremuködésével társadalmilag sokkal ellenorzöttebb lehetne az az átmenet, amelyet a köznyelv demokratikusnak nevez.


Kétszer ad...

Adódnak példák arra, hogy milyen problémamegoldó ereje van a civil összefogásnak, a társadalomban meglévo segítségnyújtási szándék kiaknázásának, különösen akkor, ha a média is kicsit besegít - az egész csak szervezés kérdése.
Két hete muködik a városligeti Petofi Csarnokban az Árvízkárosultakat Segíto Iroda. Vezetoje, Galambos Róbert elmondta, hogy az akció magánkezdeményezésként indult, magánszemélyek - önként és ingyen - dolgoznak a csapatban. Eredetileg a cserepeket mentek el leszedni a háztetokrol, és hogy mentsék, ami mentheto. Most ott tartanak, hogy fogadják az egyéb tárgyi felajánlásokat is, nem csak munkával lehet náluk jelentkezni. Rengeteg felajánlást kaptak már - így bútort, építoanyagot is - a különbözo magánszemélyektol. Az általuk megkeresett vállalatoktól, cégektol többek között élelmiszert és szállítókapacitást kérnek és kapnak. Az emberek azt mondják: "Itt a régi bútorom, a maradék építoanyagom az építkezésbol, ezt még jól fel lehet használni, csak vigyék el." A legfontosabb most a szállítókapacitás biztosítása, amivel az adományokat célhoz juttathatják.
Muködésük eddigi két hetében közel száz önkéntesük dolgozott, és körülbelül 30 millió forint értéku tárgyi felajánlást kaptak, ezek folyamatosan jutnak el a rászoruló településekre. Eddig Átányban, Hevesvezekényben, Vécsen, Verpeléten, Sárbogárdon és más településeken nyújtottak hathatós segítséget. Jól muködik a kezdeményezés, mindenféle ember jön hozzájuk: munkanélküliek, szakmunkások, foiskolai tanárok, szakmérnökök egyaránt sokan jelentkeznek, és segítenek. Volt, aki azt mondta: o felépít egy házat, mert o komuves. A fizikai segítségnyújtáson kívül legalább annyira fontosnak bizonyul maga a gesztus is a szükségben levok számára. A falvakban, településeken hálásan fogadják az önkénteseket, alig hiszik el, hogy valaki odamegy, és segít nekik. Az emberek nem értik, mit jelent az, hogy 5 milliárd forint, és nem értékelik az állam segítokészségét, amit viszont a civilek csinálnak, az konkrét, megfogható segítség.
Egy magánkezdeményezés gyorsabban, rugalmasabban tud végbemenni, mint az állami intézkedés. Szervezéssel, marketinggel foglalkozó szakemberek akciójáról lévén szó, az egészet ismertté tudták tenni a médián keresztül. Nem utolsó sorban pedig munkájuk során aktivizálni tudták az érintett településeken élo embereket is. Galambos Róbert elmondta, hogy mindenki, akit megkért, elso szóra jött, és segített, csak szervezni kellett a dolgot. Az illetékes állami szervekkel folyamatosan tárgyalnak egy olyan összehangolt tervezetcsomag megvalósításáról, amelynek következtében október 23-ig minden rászorulóról megnyugtatóan lehetne gondoskodni.
A szervezet jelenleg kimerítette pénztartalékai nagy részét. Ha most lenne egymillió forintjuk benzinre, akkor 15 millió forint értéku építoanyagot és bútort tudnának a rászorulókhoz eljuttatni. Aki szeretne segíteni, az felajánlását a 251-40-81-es telefonszámon teheti meg. (A számlaszám: K&H Bank 10409015-90137213-00000000)