Az építkezések évekig is elhúzódhatnak. Nehéz kezdet, kalandos történet
Fotó: Vörös Szilárd
Kisebb növekedés után tavaly újra jelentősen visszaeseett a lakásépítés
dinamikája: közel 8 ezerrel kevesebb új lakást adtak át, mint az előző években, s
ezzel a 1993-94-es szintre csúszott vissza az átadott lakások száma. Péter Gyula, a Társaság
a Lakásépítésért Szervezet képviselője sajtótájékoztatójukon elmondta, hogy az
év katasztofálisan indult, s ezen a helyzeten az Orbán-kormány által bevezett áfa-visszaigénylés
lehetősége sem javított lényegesen. Ez az egész évi teljesítményre is rányomja a
bélyegét: májusban áprilishoz képest egy százalékkal kevesebb lakást adtak át, s
az egész évre tervezetthez képest várhatóan 5-8 ezerrel kevesebb épül fel.
Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója sajtótájékoztatón
elmondta, hogy alapjában véve továbbra is a forráshiány a fő gond. Az igazgató a
lakásépítések bővülésének gátját az alacsony hitelfinanszírozásban és a
fejletlen hazai jelzálogkölcsön-rendszerben látja. Többnyire emiatt nem épül fel évente
a kívánatosan 40 ezer új lakás. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy az államnak
- növelve szerepvállalását - új támogatási rendszerrel még inkább ösztönöznie
kellene az új lakások építését. Matolcsy szerint a magyar gazdaság nem használja
ki a lakásépítésben és az infrastruktúra-fejlesztésben rejlő lehetőségeket,
holott az építőipar a gazdaság növekedésének egyik motorja lehetne. Ezért azt
javasolják a kormánynak, hogy az állam ne közvetlenül költse el az építkezés ösztönzésére
szánt pénzt, hanem alakítson ki egy kísérleti jellegű jelzáloghitelezési
rendszert, amely hozzásegíti a katasztrófa sújtotta területeken élőket új, korszerű
lakások építéséhez.