Vissza a tartalomjegyzékhez

DEBRECZENY RÉKA
A vártnál kisebb a kár Koszovóban

Egy „második Marshall-segély” reményei már csaknem szertefoszlottak a Balkánon. A nemzetközi szervezetek szerint ugyan Koszovó sokkal jobb állapotban van, mint hitték, a térség továbbra is súlyos pénzhiányban szenved. Az Európai Unió nyomatékosan jelezte, hogy nem képes egyedül elhordozni a koszovói újjáépítés költségének terhét.

Az EU pénzügyminiszterei 500 millió eurót ígértek jövőre Koszovónak az újjáépítési költségek fedezésére. Az unió a teljes költség mintegy felét kívánja fedezni, s ezt is külföldi segélykeretének felhasználásával, a világ szegényebb országainak szánt segélyek rovására. Az EU vezetői a héten hangsúlyozták: az unió egyedül nem képes a koszovói újjáépítés teljes költségét fedezni, ami becslésük szerint 3-4 milliárd euróra rúg majd. Bár ez az összeg csökkenhet, mivel a tartományt az EU, az ENSZ és Világbank illetékes szakértői is a vártnál jobb állapotban találták. Az utak, a vasút, a hidak, a víz- és energiaellátás, a telefonszolgáltatás a beszámolók alapján többnyire sértetlen maradt, s a házak is csak 10-20 százalékban romboltattak le. Az EU gazdasági megbízottja szerint Koszovóban az életszínvonal magasabb az előzetesen becsültnél, a menekültek a vártnál gyorsabban tértek haza, és a gazdasági tevékenység is beindult - elsőként a mezőgazdaságban, amely ágazat a munkaerő felét foglalkoztatja. A Világbank elnöke elmondta: a koszovói konszolidáció pénzügyileg kezelhető, de a talpra állás nem csak pénz kérdése: az erkölcsi értékek helyreállítása és a kegyetlenségtől megtört emberi lelkek felbátorítása a fő feladat.
A koszovói költségek mindemellett eltörpülnek Szerbia újjáépítési terhei mellett, amit 50 milliárd euróra (51 milliárd dollár) becsülnek. Szerbia viszont csak humanitárius segítségben részesülhet kizárólag a legégetőbb, alapvető emberi szükségletek kielégítése céljából mindaddig, míg Milosevics hatalmon marad. Az üzletemberek azonban hangoztatják, hogy a régió gazdaságának helyreállása elképzelhetetlen Szerbia nélkül, annak elhelyezkedése és mérete miatt. A lebombázott Duna-hidak fel nem építése például ugyanolyan veszteséget jelent a szomszédos országok számára, mint Szerbiának. A szerb lakosság körében a finanszírozók úgy próbálják erősíteni a Milosevics-ellenességet, hogy azt ígérik: a másik jugoszláv tagköztársaság, Montenegró részesedhet a nemzetközi segélyekből.