A Bagdad elleni ENSZ-embargó egyik fő olaszországi kárvallottja a „híres”
pietrasantai öntőműhely, ahol valaha a Szaddám Huszein iraki diktátort ábrázoló
bronzszobrok készültek. A toszkánai Del Chiaro öntőműhely megrendeléseinek 70 százalékát
veszítette el egyik napról a másikra, mert tilalmi listára került a totalitárius
rezsimek becses anyaga, a bronz is, amely vészhelyzetben beolvasztható és fegyverré
alakítható. Az olasz öntőműhelynek, ahol Fernando Botero világhírű kolumbiai művész
kövér alakokat ábrázoló monumentális szobrai is készülnek, az utolsó pillanatban
még sikerült leszállítania Szaddám Huszein 10 méter magas gigantikus bronzszobrát,
amely már messziről útba igazítja a Bagdadba érkező repülőgépek pilótáit. Több
más, iraki megrendelésre készült szobor azonban az olasz öntőmesterek nyakán
maradt, illetve sok megbízás írott malaszttá vált. A műhely udvarán elfuserált Dávidok
és Perzeuszok között most szerteszét hevernek Szaddám Huszein eladatlan mellszobrai.
Pedig a tekintélyelvű rendszerek szívesen dolgoztat(ná)nak a 40-es években alapított
öntőműhellyel, ahol kortárs művészek, mint Botero vagy Igor Mitoraj fényesen
csillogó, illetve nyersebb műalkotásain kívül sorozatban készülnek a csodatévő
szentként tisztelt Padre Pio stigmatizált szerzetes igen kapós életnagyságú bronzmásolatai
is. Jó ügyfél a damaszkuszi kormány is, amely makulátlan nyugati stílusú öltönyben,
Valentino-nyakkendőben önteti bronzba Háfez Asszad szíriai elnököt, három és fél
méteres nagyságban. A libanoni megrendelők nem hitték el, hogy a monumentális szobor
sokkal könynyebb, mint amilyennek látszik. (MTI)