Vissza a tartalomjegyzékhez


Csőd szélén az olasz Szaddám-gyár

A Bagdad elleni ENSZ-embargó egyik fő olaszországi kárvallottja a „híres” pietrasantai öntőműhely, ahol valaha a Szaddám Huszein iraki diktátort ábrázoló bronzszobrok készültek. A toszkánai Del Chiaro öntőműhely megrendeléseinek 70 százalékát veszítette el egyik napról a másikra, mert tilalmi listára került a totalitárius rezsimek becses anyaga, a bronz is, amely vészhelyzetben beolvasztható és fegyverré alakítható. Az olasz öntőműhelynek, ahol Fernando Botero világhírű kolumbiai művész kövér alakokat ábrázoló monumentális szobrai is készülnek, az utolsó pillanatban még sikerült leszállítania Szaddám Huszein 10 méter magas gigantikus bronzszobrát, amely már messziről útba igazítja a Bagdadba érkező repülőgépek pilótáit. Több más, iraki megrendelésre készült szobor azonban az olasz öntőmesterek nyakán maradt, illetve sok megbízás írott malaszttá vált. A műhely udvarán elfuserált Dávidok és Perzeuszok között most szerteszét hevernek Szaddám Huszein eladatlan mellszobrai.
Pedig a tekintélyelvű rendszerek szívesen dolgoztat(ná)nak a 40-es években alapított öntőműhellyel, ahol kortárs művészek, mint Botero vagy Igor Mitoraj fényesen csillogó, illetve nyersebb műalkotásain kívül sorozatban készülnek a csodatévő szentként tisztelt Padre Pio stigmatizált szerzetes igen kapós életnagyságú bronzmásolatai is. Jó ügyfél a damaszkuszi kormány is, amely makulátlan nyugati stílusú öltönyben, Valentino-nyakkendőben önteti bronzba Háfez Asszad szíriai elnököt, három és fél méteres nagyságban. A libanoni megrendelők nem hitték el, hogy a monumentális szobor sokkal könynyebb, mint amilyennek látszik. (MTI)