Vissza a tartalomjegyzékhez


Túlmentek azon, ami az alaptörvényből következik
Interjú Takács Albert alkotmányjogásszal

- Ön egyike volt azoknak, akik az Alkotmánybírósághoz fordultak, sérelmezve, hogy az Országos Választási Bizottság zöld utat adott annak a népszavazási kérdésnek, melynek nyomán sor kerülhetett volna a köztársasági elnök közvetlen megválasztására. Mi a véleménye az Alkotmánybíróság határozatáról?
- A határozat részletes indoklását még nem láttam, de mint indítványtevő, örültem annak, hogy helyt adtak a kifogásomnak. Ugyanakkor úgy látom, túlmentek azon, ami az alkotmányból következne erre a kérdésre. Az alkotmányból nem következik az, hogy egyáltalán ne lehetne az alaptörvényt népszavazással módosítani. Hiszen az alkotmány megváltoztatása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben pedig kiírható népszavazás.
- Ön tehát úgy látja, hogy az alkotmány módosítható népszavazással? Akkor mi volt a probléma az OVB döntésével?
- A népszavazás lehetősége azon múlik, hogy a kérdés hogy van feltéve. Ha a kérdés lezárt, és egyértelműen illeszkedik az alkotmányba, akkor nem lenne semmi akadálya. A konkrét esetben az volt a probléma, hogy a kérdőíven egyetlen kérdés szerepelt volna: „Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza meg?” Az erre adott igenlő válasz azonban igényelte volna az alkotmány számos más pontjának megváltoztatását is. Egy valamit kérdeztek volna, de az alaptörvényt szükségszerűen négy-öt helyen kellett volna módosítani. Ez valóban nem járható út. Akkor minden egyes kérdést külön fel kellett volna tenni.
- Ezzel a döntésével azonban az Alkotmánybíróság végleg lezárta az utat az alkotmány nép általi módosítása előtt. Vajon mi indokolta, hogy ilyen radikális, és a normaszövegből egyértelműen nem következő határozatot hozzanak?
- Talán elejét kívánták venni az alapvető politikai berendezkedés ötletszerű megváltoztatásának. Bár nem feltétlenül lehet ötletszerűnek nevezni valamit, aminek az elhatározásához kétmillió ember egyetértése szükséges.
- A köztársasági elnök közvetlen választását szorgalmazók legfőbb kifogása az államfő Országgyűlés általi megválasztásával kapcsolatban az volt, hogy a legfőbb közjogi méltóság megválasztásához - igaz két sikertelen kísérlet után - elegendő a honatyák felének szavazata. A nemzet egészét képviselő államfő személye ilyen módon a kormány kezébe kerül, ahelyett, hogy széles körű egyetértésen nyugodna. Mi a véleménye erről a szabályozásról?
- Az alkotmánynak ez a szabálya egyértelműen rossz, mert ki lehet kapcsolni az ellenzék szerepét. Eredetileg valószínűleg azért találták ki, hogy a harmadik fordulóban már elegendő az egyszerű többség, hogy ennek lehetősége az első két - kétharmados - fordulóban erősítse a konszenzuskényszert, mintegy fenyegetésként hatva. Nyilvánvaló azonban, hogy éppen ellentétes hatása van. Ha nem kell megegyezni, nem is fognak. Így azonban bárki beültethető az elnöki székbe, Torgyán József éppúgy mint Dávid Ibolya, de akár Albert Flórián is. (Z. O.)