Vissza a tartalomjegyzékhez

RUFF GABRIELLA
Nagy-Britannia kilép az EU-ból

Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy felajánlja Nagy-Britanniának az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményhez, azaz a NAFTA-hoz való csatlakozás lehetőségét - tudósít a brit The Daily Telegraph. Az ötlet pozitív fogadtatásra találhat Londonban is, a csatlakozás azonban csak akkor jöhetne létre, ha a szigetország elhagyná az EU-t. A javaslat értelmi szerzője, Phil Gramm republikánus szenátor felkérte a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságot: készítsen tanulmányt Nagy-Britannia csatlakozásának várható hatásairól. Míg Gramm már támogatói között tudhatja néhány szenátortársát is, az óceán túloldalán még csak találgatni lehet a reakciókat: sem a Munkáspárt, sem a konzervatívok nem tervezik az EU-ból való kiválást.

A brit napilap emlékeztet: az amerikai kongresszus elnöke tavaly azt hangoztatta: támogatná, ha a törvényhozás Nagy-Britanniának társult NAFTA-tagságot ajánlana fel. Mint mondta: „Biztosítanunk kell a briteket afelől, hogy még mindig vannak barátaik az Atlanti-óceán túlpartján.” Egy tekintélyes amerikai szenátor nemrégiben úgy nyilatkozott: Nem érti, miért kellene a briteknek „bilincsbe verniük magukat” a magas európai munkanélküliség és a lassú növekedés miatt. Hozzáteszi: „Ha csatlakozni akartok hozzánk, szívesen látunk titeket.”
Nagy-Britannia valóban több területen közelebb áll az újvilághoz, mint az öreg kontinenshez. A nyelvi és a történelmi kötődéseken túl észak-amerikai kereskedelmi kapcsolatai is messze a legszorosabbak az európai államok közül. Az uniós adó- és társadalombiztosítási harmonizáció sokkal nagyobb átalakításra kényszeríti a brit intézményeket, mint amit a hasonló, angolszász modellekhez való alkalmazkodás jelentene. Nem beszélve az euró-szkeptikusok által sokat hangoztatott nemzeti szuverenitás kérdéséről, hiszen az EU-ellenzők úgy tartják: nincs az integrációnak egyetlen olyan reális változata sem, amely a döntési jogkörök jelentős részét ne helyezné át Brüsszelbe vagy Strasbourgba. Az uniós intézmények pedig angolszász mércével mérve sem nem demokratikusak, sem nem elszámoltathatóak - hangoztatják az ellenzők. A NAFTA viszont - lazább integrációs forma lévén - nem várja el tagjaitól, hogy lemondjanak bel-, kül- vagy gazdaságpolitikájuk irányításáról.
A brit ellenzék feje, William Hague azonban máshogy képzeli a jövőt. A nyár elején ugyan bátorította az amerikai-brit szabadkereskedelemről szóló tárgyalásokat, ma azonban már ennél is tovább megy. Nem tartja ugyanis szükségesnek Nagy-Britannia kiválását az EU-ból, mert szerinte a távlati cél a globális szabadkereskedelem, amely szerinte már akár 2020-ra megvalósítható lenne.


Az észak-amerikai térség integrációjának gondolata a 70-es évek második felében kezdte el komolyabban foglalkoztatni a kanadai, mexikói és egyesült államokbeli politikusokat. Északi szomszédjával az USA 1988 januárjában írta alá a szabadkereskedelmi egyezményt, amely a vámlebontást, a beruházások és a szolgáltatások liberalizálását, valamint a mezőgazdaság és az energiaszektor termékeinek szinte teljesen szabad mozgását biztosítja. Mexikó 1992-ben csatlakozott az egyezményhez, amely ettől kezdve az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) nevet viseli.