Vissza a tartalomjegyzékhez

BURIK GÉZA
A hóhért akasztják

Kegyelmet kért bíráitól a Kurd Munkapárt vezére, az 51 éves Abdullah Öcalan, akit Isztambultól mintegy 50 kilométernyire, a Márvány-tenger déli részén egy börtönszigeten tartanak fogva. A kurd forradalmárt több mint 35 ezer ember haláláért tartják felelősnek. Letartóztatását megelőzően hosszú hónapokon át valóságos hajszát folytattak utána a török hatóságok, miközben ő bolygó hollandiként országról országra menekült. Végül a görög külügyminisztérium segítségével jutott el Kenyába, ahol egy török üzletember repülőgépére hurcolták, és Törökországba szállították.


Kurd zászló Moszkvában. Kegyelmet kérnek    Fotó: MTI

A törökök számára Öcalan a megtestesült gonosz, így az, hogy most török bíróság előtt áll, maga a dicsőség pillanata. Imrali szigetét - mely börtönsziget volt eddig is - teljesen kiürítették, a foglyot kommandósok őrzik, és csak szigorú ellenőrzés után lehet a szigetre lépni. Öcalant az ankarai Nemzeti Állambiztonsági Tanács bírósága idézte maga elé, mely az állam biztonságát érintő ügyeket tárgyalja. Öcalan ügyvédei három hónapot kaptak a védelem előkészítésére. A török kormány biztosította a nemzetközi közösséget, hogy Öcalan tisztességes eljárásra számíthat, és Ankara azt állítja, hogy a török bíróság független testület, melyet nem befolyásolhatnak a politikusok. Ezzel szemben nemzetközi jogászok arra figyelmeztetnek, hogy magas rangú katonatisztek részvétele a bírósági testületben kizárja a pártatlan és igazságos ítélethozatalt. Öcalan védőügyvédjei a fennálló törvények és a rendkívül szigorú biztonsági intézkedések miatt nem találkozhattak korlátlan alkalommal védencükkel. Az, hogy többször megfenyegették és inzultálták őket, azt bizonyítja, hogy a nemzetközi aggodalmak nem alaptalanok.
Az Öcalan-per ismét ráirányítja a figyelmet a törökországi emberi jogok helyzetére. Mivel az eljárás nem csupán büntetőjogi per, hanem egyben politikai is, groteszk módon teljesül Öcalan kívánsága: a kurd népcsoport sanyarú helyzete a világ közvéleménye elé tárul. Törökország már évek óta az EU tagjává szeretne válni, ennek a törekvésnek az útjában egyik legnagyobb akadályként az emberi jogok megsértése áll. Az EU nagy figyelmet szentel a pernek, ugyanis a Törökországgal fennálló kapcsolatokban meghatározónak tartják Brüsszelben a per tisztességes lefolyását.
A tárgyalás első napján Öcalan arra kérte a bíróságot, hogy kegyelmezzenek az életének. Azt mondta, hogy kivégzése esetén Törökország-szerte fellángolnának a kurd tiltakozások, és öngyilkos merénylők sokasága aktivizálná magát. Amennyiben életben hagyják, akkor a Kurd Munkapártot fegyverletételre szólítja fel, és a jövőben a török-kurd kiegyezésért fog harcolni. A bíróság meglepetésére elismerte felelősségét a Kurd Munkapárt vezetőjeként végzett tevékenysége miatt, de tagadta azt, hogy köze lenne az Olof Palme-gyilkossághoz és a külföldi turisták elleni öngyilkos merénylők által végrehajtott támadásokhoz.
A török közvélemény viszont fölöslegesnek tartja a tárgyalást, a bitófán akarják látni a gerillavezért. Csak a kelet-anatóliai Erzurun városkából több mint 400 fiatalember halála szárad a lelkén, akik a Kurd Munkapárt elleni küzdelemben estek el. Családjaik bosszút akarnak, nem pedig kiegyezést. „Ha a külföldiek átélték volna azt, amit mi, akkor nem érdekelnék őket annyira az emberi jogok. A fiam 20 évesen halt meg a Kurd Munkapárt és Öcalan miatt. Abdullah Öcalant nem érdeklik az emberi jogok” - mondta Fatma Yasarbas. Nem nehéz elképzelni, hogy magas beosztásban is sokan vannak, akik osztják a fenti véleményt.
Bársony András szocialista párti parlamenti képviselő, aki az Európa Tanács Politikai Bizottságának elnökeként mint megfigyelő tartózkodik Törökországban, arra hívta fel a figyelmet, hogy halálos ítélet esetén Törökországnak nehézségei lesznek az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során. Az Európai Unió elkötelezte magát a halálbüntetés eltörlése mellett, és ezt elvárja az Európa Tanács minden tagjától.