Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Menekülés a sörfesztiválról

A belorusz fővárosban a MIR ifjúsági rádióadó a helyi sörgyár támogatásával fennállásának második évfordulóját ünnepelte, amikor a hazainduló fiatalokból álló tömeg a hirtelen kitörő zivatar elől a legközelebbi metróállomás aluljárójában próbált menedéket találni. Az itt kitört pánikban ötvennégy fiatalt tapostak halálra.

„Nem értem, hogyan történhetett ilyen borzalom!” - nyilatkozta Leonyid Okulis, a tragédiába fordult ünnep fő szervezője. Az utca embere mintha jobban átlátná a dolgokat: „Mennyi esze van egy becsípett és feldobódott tinédzsernek egy bulizás után, ráadásul tömegben?” - nyilatkozta egy járókelő. „Ő csak megy, nyomul, nem gondol bele, hogy elöl már egymáson taposnak az emberek”.
Az áldozatok közül negyvennégyen 14-18 év közötti lányok voltak, akik nehezen tudták magas sarkú cipőiken megőrizni egyensúlyukat a csúszós kövön, illetve nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a rájuk zuhanó testek alól kiverekedjék magukat. Ezenkívűl meghalt két segíteni próbáló rendőr és egy vöröskereszt-szolgálatos is. Az áldozatok többsége megfulladt, vagy eltaposták őket.
Mire megérkeztek a mentők, már több rétegben feküdtek egymáson az emberek. A felső réteg még élőkből állt, az alsóban már sok halott és sebesült volt. A Reuters hírügynökség szerint a belorusz elnök másnap az illetékes vezetőkkel való találkozón egyrészt óvott attól, hogy bárki megpróbálja a tragédiát politikai előnyök megszerzésére felhasználni, másrészt cáfolta, hogy a koncertező fiatalok között részegek is lettek volna. Lukasenko ezen kívül köszönetét fejezte ki az eseményről „objektívan és viszszafogottan” tudósító újságíróknak is.
A híradások valóban viszszafogottak voltak - és a helyszín megtisztítása is rendkívül gyorsan és összehangoltan történt. A tragédia színhelyén már két óra múlva semmi árulkodó jel nem maradt. A metró újra járt azután, hogy a halottakat teherautókon és buszokon elszállították, a leszakadt ruhadarabokat és egyéb oda nem illő tárgyakat pedig hatalmas zsákokban gyűjtötték össze.
Lukasenko az áldozatok rokonai, hozzátartozói irányában kifejezte mély részvétét, majd hozzátette: „Ne vádaskodjunk, ne ítéljünk el senkit… Ami történt, nem oszthatja meg a társadalmat, ez megengedhetetlen és embertelen dolog lenne.”