Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
Szerbia az EU Németországa


Új korszak küszöbén. Viktor Csernomirgyin és Szlobodan Milosevics kezet ráz a G8-ak béketervére. Kemény csata volt    Fotó: MTI

„Jugoszlávia újjáépítése az egész európai béke érdekében az én prioritásom lesz” - jelentette ki Romano Prodi, az EU első embere. Bármennyire is égető szüksége van azonban a lebombázott országnak egy Marshall-tervre, megfelelő intézmények hiányában nem indulhatnak el a segélyek. Először ki kell építeni a polgári társadalmat és a megfelelő banki rendszert - tette hozzá. Nincs értelme ugyanis úgy „beömleszteni” pénzt (az EU évi ötmilliárd dollárt adna), hogy nincsenek meg azok az intézmények, amelyek legálisan felhasználnák és eloszthatnák. Michael Emerson vezető kutató szerint a banki szféra kiépítését úgy lehetne megvalósítani, hogy a Milosevics utáni Jugoszláviát integrálják az EU-ba. Carl Bildt, az ENSZ koszovói közvetítője szerint a bombázások okozta károkból tíz évig is eltarthat a kilábalás, és „a Balkán egyesítéséről beszélni Szerbiát kihagyva olyan, mintha Európát Németország nélkül akarnánk egyesíteni”.
A Világbank szerint a térséget eddig egymilliárd dolláros kár érte. A nyugat-európai pénzügyi körök szerint az újjáépítés harmincmilliárd dollárnyi költséget is elérhet. Anyagi veszteség leginkább azokat az országokat érte, amelyek szorosabb gazdasági, kereskedelmi kapcsolatban álltak Jugoszláviával. A The Wall Street Journal Europe gazdasági lap szerint a bombázások okozta veszteségek elsősorban azokat a vállalatokat sújtják, amelyek a Duna-hajózásra specializálódtak. Bulgária például exportjának hatvanöt százalékát a Dunán keresztül bonyolította. Csak áprilisban nyolcmillió dollárt költöttek a bolgár vállalatok arra, hogy áruikat közúti, illetve vasúti járművekbe átrakodják. Egy vezető román szállító cég közel háromezer embert kénytelen elbocsátani a hajózás ellehetetlenedése miatt, s mivel félő, hogy nem tudják teljesíteni az éves szerződéseket, huszonkétmillió dolláros veszteség éri a vállalatot.
Az al-dunai forgalom szünetelése miatt a hazai kohászati termékeket előállító Dunaferr Rt.-t 1,7 millió dollár kiesés éri. A Mahart Rt.-nek becslések szerint egymilliárd forintjába kerül a háború, és emellett nyolcvan dolgozó elküldésére kényszerül. A cég a veszteségek csökkentését belső megszorításokkal próbálja ellensúlyozni. A kárvallott vállalatok között kell említeni a Mol-t, amely évi nyolcmilliárd forint erejéig szállít gázt Jugoszláviának. Ez igen jó üzletnek bizonyul, mert a bevétel fele tiszta nyereség. Az idén azonban a cég elesik ettől az olaj- és gázembargó miatt. De a Mol a háborúból hosszabb távon még nyerhet is, mivel a két konkurens jugoszláv cég jelentős károkat szenved a bombázások miatt, másrészt 1,1 milliárd forintos kerozinszállítási szerződést kötött a NATO-val.


Albánia:
Eddig még nem sikerült befektetőket vonzania, mert korrupció és politikai instabilitás uralkodik az országban, s ez gátolja a gazdasági növekedést és a befektetések áramlását.

Bosznia-Hercegovina:
Még mindig a volt kommunista horvát, szerb és muszlim nacionalisták uralják a politikát és a gazdaságot. Az infrastruktúra a nemzetközi erők hároméves jelenlétének köszönhetően viszonylag jó állapotban van.

Bulgária:
A lakosság közül ezrek veszítették el állásukat. A pénzügyminiszter az újjáépítési terv részeként adósságkönnyítést akar, a pénzt az infrastrukturális befektetésekre használnák fel.

Horvátország:
A turizmus harminc százalékkal csökkent a bombázások óta. Elemzők attól tartanak, hogy összeomolhat a még mindig korrupcióval, túladóztatással és túlzott állami kiadásokkal terhelt gazdaság. A horvát Kereskedelmi Kamara szerint az ország csődben van, aminek következménye vagy a pénzromlás, vagy a szociális rendszer összeomlása lesz.

Jugoszlávia:
Kragujevacban a Zastava autó- és fegyvergyár lerombolása miatt 15 ezer ember veszítette el állását. Tulajdonképpen azok a helyek szenvedték el a legnagyobb kárt, ahol két évvel ezelőtt Milosevics elnök a választásokon nagy arányú vereséget szenvedett. A jugoszláv kormány becslései szerint a veszteségek meghaladják a 40 milliárd dollárt. S ha Milosevics maradna hatalmon, sohasem lesz helyreállítva a gazdaság, mert „ki akar egy háborús bűnös által vezetett országban befektetni?” - teszi fel a kérdést egy belgrádi közgazdász.

Macedónia:
Az ország gazdaságának összeomlását fő exportpiacának, Jugoszláviának az elvesztése okozta. A 40 százalékos munkanélküliség, a kereskedelem és az ipar óriási beszűkülése jellemező. A 230 ezer menekült eddig 170 millió dollárba került az országnak. „Pénzre van szükségünk gyorsan” - mondta a macedón pénzügyminiszter. A „túlélés” a munkahelyek fenntartásától, a szlávok és az albánok közti toleranciától függ.

Románia:
A háború közvetlen következményeként a GDP két százalékkal csökkenhet az idén. A dunai hajózás leállása óriási károkat okoz. Bár a közvélemény-kutatások szerint a románok hetvenhat százaléka támogatja a NATO beavatkozását, ez könynyen változhat a gazdasági károk miatt.

Forrás: a Times magazin körképe alapján


A háború hatása a térség gazdaságaira

  1999-ben tervezett
GDP-növekedés %-ban
a Balkán-konfliktus előtt
1999-ben módosított
GDP-növekedés (%)
Várható
exportcsökkenés
1999-ben (%)
Horvátország   2   1   -10
Bosznia   16   11   -10
Magyarország   4   3,7   -1
Románia   -4   -5   -2
Bulgária   0,5   -1,5   -10
Macedónia   5   0   -15
Albánia   5   3   n.a.
Jugoszlávia   n.a.   n.a.   -50

Forrás: Komparatív Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete