A nagyapáink korában futó autók 2-3000 kilométernél nem mehettek többet
olajcsere nélkül, az akkori kenőanyagok egyszerűen elfáradtak ennyi igénybevétel után.
Azóta hatalmasat fejlődtek a motorolajok, és a motorok illesztési hézagai is
pontosabbak - kisebbek - lettek, ennek eredményeképpen lehetett az olajcsere-periódus
hosszát akár 15-20 ezer kilométerre is megnövelni.
A motorolaj fő szerepe, hogy vékony filmszerű rétegként „ékelődjön” be az
egymáshoz képest elmozduló alkatrészek közé, megakadályozva a fém fémen való súrlódását.
Ennek iskolapéldája, mikor hidegindítás után azonnal felpörgetik a motort magas
fordulatszámra. Ekkor még észbe sem kapott az olaj, hogy neki nem az olajteknőben,
hanem a vezérműtengelynél kéne már lennie. Aki ehhez az indításformához szokott
hozzá, számíthat arra, hogy motorja élettartama maximum fele akkora lesz, mint normális
körülmények között. Évszakoktól függetlenül minden olyan indítás hidegindítás,
amikor a motorblokk hőmérséklete azonos a külső levegő hőmérsékletével. Az
olajnak számos, nem kevésbé fontos feladata is van: hűti a motort, megakadályozza a
szennyeződések lerakódását - lebegteti azokat, akár 250 °C-on is meg kell
tartania a viszkozitását, és minusz 20-30 °C környékén is szivattyúzhatónak kell
maradnia. Ahhoz, hogy e sokrétű feladatnak maradéktalanul megfeleljen az olaj, gyárilag
adalékolják kopás-, oxidáció-, habosodás- és korróziógátlókkal, tapadás- és
viszkozitásjavítókkal. Ezen adalékanyagok ideális arányát a tribológusok (kenéselméleti
szakemberek) hosszú évek kutatómunkájával alakítják ki, ezért sem az olajtársaságok,
sem az autógyárak nem ajánlják az utólag betölthető adalékok használatát. Így
megdőlt az a régebbi nézet, hogy „ártani nem használnak”.
Nem tekinthetők adalékoknak az úgynevezett felületnemesítő anyagok, melyek vegyileg
épülnek be a kopásnak kitett fém felületére, például Dura-Lube, Metabond, Motor
UP. Védő hatásukat már az indítás első pillanatában kifejtik, mielőtt az
olajcirkuláció elkezdődne, kopás- és súrlódáscsökkentő hatásuk miatt üzemanyagot
is megtakaríthatunk velük. Fajtájuk szerint megkülönböztetünk ásványi alapú
olajat, részben vagy teljesen szintetikusat és észterszintetikusat, ami növényi
olajok keverékéből áll - ezt főleg versenycélokra használják. Az ár és a minőség
a felsorolás sorrendjében növekszik. Olajvásárláskor három dologra figyeljünk: a
viszkozitási osztályra, a teljesítményszintre és a pénztárcánkra. A viszkozitás
az olajfolyással szemben kifejtett ellenállását jelenti, 0 W-től 25 W-ig terjed, ez a
téli oldal (Winter). Minél kisebb ez a szám, annál hígabb hidegben az olaj. A nyári
oldalt 20-60-ig osztályozzák. Minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé higul fel az
olaj magas hőmérsékleten. A teljesítményszintet az olajba kevert adalékok fajtái és
mennyisége határozza meg, betűkkel osztályozzák: az első betű benzinmotorokhoz „S”,
a dízelekhez pedig „C”, a második betű pedig minél hátrább áll az abc-ben, annál
jobb minőségű az olaj. Például, ha az olajos flakonon ez áll: 0 W-50, API-SJ/EC,
akkor egy olyan olajjjal állunk szemben (vagy háttal), ami több fokozatú (télen-nyáron
használható), úgy a sarkkörön, mint a sivatagban megállja a helyét, és teljesítménye
eléri vagy meghaladja a forgalomban lévő legkorszerűbb motorok követelményszintjét.
Az EC (Energy Conserving) jelentése, hogy olajunk könnyűfutású - ezáltal kismértékű
üzemanyag-megtakarítás várható. Léteznek még európai katonai és autógyári
olajminősítések is, mégis a fentebb említett API (American Petroleum Institute) minősítés
a legelterjedtebb. Néhány szó az olajcseréről: a csereperiódust elsősorban a
motorkonstrukció és az üzemelési körülmények határozzák meg, és csak ezután az
olaj minősége. Ha túlnyomórészt autópályán közlekedünk, az olaj kétszer annyit
kibír, mint élénk városi forgalomban a sok hidegindítás és a fordulatszám gyakori
változása miatt. Létezik egy ötletes szerkezet, amely menet közben folyamatosan
teszteli az olajat, és a vezetési stílustól függően testreszabott csereperiódust
tesz lehetővé, előre jelezve az olaj fáradását. A Daimler -Benz AG által innovációs
díjjal kitüntetett olajteszterek nem kisebb helyen, mint Kőbányán a Temic Hungary
Kft.-ben készülnek. A találmányt nyugodtan mondhatjuk korszakalkotónak, hiszen
alkalmazásával világméretekben egyharmadával is csökkenhet a motorolajok felhasználása.
A kérdés csupán az, hogy az olajüzletben résztvevő országoknak ez érdekükben áll-e.
Mivel ez a teszter még csak az újabb fejlesztésű Mercedes motorokban található meg,
hagyatkozzunk az autógyárak által előírt csereperiódusra.
A motorolajat évente le kell cserélni, még ha kevesebbet is mentünk vele. Ha nagy az
autó olajfogyasztása, nem elég csak „rátöltögetni”, szükséges a rendszeres
olajcsere. Mivel csak a tiszta olaj ég el, a maradékban egyre több lesz a szennyeződés.
Az ilyen kopottabb motor jobban szereti a sűrűbb, például 20 W-40-es olajat. Az
olajszint a nívópálca minimum és maximum jelzése között a legideálisabb, ha ennél
kevesebbet töltünk be, gyengébb lesz a motor hűtése, ha többet, a szimmering tömítéseket
terheljük. Lehetőleg gyári olajszűrő betétet használjunk, mivel a gyengébb szűrőképességű
motorkopást okoz, a finomabb szűrő pedig idő előtt eltömődik. Ásványi olajat ásványival,
szintetikusat csak szintetikussal keverhetünk, de szükséghelyzetekben az azonos fajtájú
különböző márkájúak keverhetők. Érdemes-e az ajánlottól jobb minőségű olajat
használnunk? Ha hosszú távon gondolkodunk, mindenképpen, mert tisztább és hosszabb
életű lesz a motorunk, de ha az autónkat idő előtt eladjuk, másnál fog kamatozni a
befektetésünk.