Vissza a tartalomjegyzékhez

CSEREKLYEI MÁRTA
Az evangéliumi protestantizmus és a McVilág

„A kulturális globalizációnak legalább négy különböző folyamata van, amelyek egyidejűleg zajlanak… A negyedik, de talán még nem utolsó, jól felismerhető globalizációs jelenség az evangéliumi protestantizmus, mindenekelőtt a pünkösdiek mozgalma, mely feltehetően a protestantizmus világméretű növekedésének mintegy nyolcvan százalékát teszi ki” - állítja Peter R. Berger a The International Interest című lapban A globális kultúra négy arca címmel megjelent tanulmányában.

Mi a közös abban az üzletemberben, aki mobiltelefonnal az oldalán valutaárfolyam-ingadozásokról tárgyal, az igazgatónőben, aki egy színházi folyosón a feminizmus mellett kardoskodik, a Levis farmert viselő tizenévesben, aki gyors ebédjét a McDonald’s-ban fogyasztja el és a gyakorlatilag egyetlen skatulyába sem préselhető polgárban, aki a Biblia értékrendje mellett áll ki? Peter R. Berger A globális kultúra négy arca című tanulmányában úgy véli: valamennyien a globalizációt befolyásoló kultúrák - nevezetesen az üzleti élet képviselőire oly jellemző értékeket hordozó „davosi életstílus”, az ér-
telmiségi körök véleményét megfogalmazó „bölcsészklub-internacionalizmus”, a populáris amerikai álom megvalósulását jelképező „McWorld”-kultúra, illetve a zsidó-keresztény erkölcsi normákat közvetítő evangéliumi protestantizmus - megszemélyesítői.
Jóllehet e legutóbb említett vallási irányzat eredete az amerikai városi kultúrában lelhető fel, Berger szerint „legújabb megjelenési formái erős helyi sajátosságokat mutatnak, és függetlenek a külföldi misszionáriusoktól és anyagi támogatásoktól”. Az evangéliumi protestantizmus például a világ olyan tájain is tért hódít, ahol korábban teljesen ismeretlen volt. Ez a vonás különösen feltűnő korunk másik dinamikus vallási jelenségével, az iszlám újjáéledésével összevetve: míg ez elsősorban hagyományosan muszlim térségekben és közegben figyelhető meg, az evangéliumi protestantizmus - amely Berger szerint mindenekelőtt a pünkösdiek mozgalma - Latin-Amerikában, Japán kivételével Kelet-Ázsiában, a Fülöp-szigeteken, a Csendes-óceán déli vidékén, a Szaharától délre fekvő országokban, valamint az utóbbi években Kelet-Európában is dinamikusan terjedt. Ez a mozgalom - állítja a tanulmány - radikális változásokat idéz elő a férfiak és nők kapcsolatában, a gyermeknevelésben, az oktatásban. Nagy szerepe van a Max Weber által a modern kapitalizmus kialakulásának lényeges alkotóelemeként említett protestáns etika a terjesztésében is, amely a munkához való „fegyelmezett, szerény és racionális” hozzáállást szorgalmazza.
Berger szerint egyelőre még nem látszik tisztán, hogy ez az új jelenség milyen kapcsolatba kerül a kulturális globalizáció többi formáival. Az őshonos vallási-kulturális tradíciókkal viszont már most összetűzésbe került: az emberi jogi szervezetek által kiadott jelentések szerint a keresztények üldözése Kínában, az iszlám világban, sőt olykor Latin-Amerikában is főként az evangéliumi protestánsokat érinti - állapítja meg a tanulmány, amely úgy véli: ez az irányzat hozzájárul egyfajta igencsak öntudatos nemzetközi kultúra létrejöttéhez. Fontos társadalmi, gazdasági és politikai változásokat von maga után, s progresszív következményei elősegítik a pluralizmust, a piacgazdaságot és a demokráciát.
Berger konklúzióként leszögezi: „Nyilvánvalóan léteznek más populáris mozgalmak is, amelyek globalizáló hatásúak, de az evangéliumiaké kétségtelenül a legdinamikusabb.“
(Peter L. Berger tanulmánya magyarul az Európai Szemle című folyóirat 1998/2. számában jelent meg.)