Vissza a tartalomjegyzékhez


Berlini EU-döntés a palesztin állam elismeréséről

Az Európai Unió külügyminiszterei Berlinben kiadott határozatukban egyértelmű támogatásukról biztosították a palesztin állam kikiáltásának tervét. Az EU-dokumentum reményét fejezi ki, hogy ez a lépés hamar megtörténik. Netanjahu izraeli kormányfő „szégyennek” nevezte az uniós döntést, amely a végső státuszról szóló tárgyalások helyett egyoldalú diktátum elé állítja Izraelt.

A berlini határozat Jasszer Arafat, a Palesztin Autonómia Hatóság vezetője világjáró körútjának a végén született. Arafat Bécsben párbeszédet folytatott Viktor Klima osztrák kancellárral, aki érkezésekor forró öleléssel üdvözölte vendégét. A megbeszélések középpontjában - az utazás többi helyszínéhez hasonlóan - az önálló palesztin állam kikiáltása állt. Ezzel kapcsolatban Arafat többek között ismét megerősítette korábbi álláspontját, miszerint népének joga van egy saját államhoz.
A kikiáltás időpontjának kérdését - amely az eredeti elképzelések szerint ez év május negyedike lett volna - azonban szándékosan nyitva hagyta. „Május negyedike igen fontos dátum, hiszen az oslói megállapodás értelmében ötéves átmeneti időszak után jogunkban áll független államunkat kinyilvánítani” - hangoztatta a 69 éves palesztin vezető. Azonban hozzátette, hogy ez az időpont még egyáltalán nem biztos, előfordulhat, hogy az államalapításra csak később kerül sor. A döntés meghozatala előtt azonban beszélni szeretne a palesztin vezetéssel, európai barátaival, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. Egyetlen dologban viszont teljesen biztosnak tűnt: „A létrehozandó palesztin állam fővárosa az 1967 óta Izrael fennhatósága alá tartozó Kelet-Jeruzsálem kell, hogy legyen” - hangsúlyozta Arafat. Nyilatkozataiból kitűnik, hogy ettől semmiképp nem tágít. Kitért arra az eshetőségre is, ha Izrael nem engedné az önálló állam felállítását. Mint mondta: „Amennyiben Netanjahu el akarja foglalni a palesztin területeket, kemény ellenállással kell számolnia.” Figyelmeztetett továbbá, hogy egy ilyen húzással az összes palesztint, az arabokat és az egész világot maga ellen fordítaná az izraeli miniszterelnök. Arafat szerint ebben az esetben még egy új intifáda is kezdődhet, mivel népe haragja igen magasra csapna.
Klima nem akart arról nyilatkozni, milyen tanácsokkal látta el kollégáját. Csupán annyit említett, hogy Ausztria álláspontja megegyezik az ENSZ-határozatban foglaltakkal, amely tartalmazza a palesztinok önrendelkezési jogát. Ez magában foglalja egy önálló állam alapításának lehetőségét. Az osztrák politikus nem volt hajlandó spekulatív kijelentéseket tenni arról, hogy Ausztria miként viszonyulna az állam lehetséges kikiáltásához. A kancellár országa részéről támogatást ígért Arafatnak, és hangsúlyozta, hogy kormánya minden tőle telhetőt elkövet a leállt közel-keleti békefolyamat újraélesztése érdekében, és azért, hogy a korábbi megegyezésekben foglaltak a gyakorlatban is életre keljenek. A jelenleg Izraelben folyó választási kampányt viszont semmi esetre sem akarja befolyásolni. Azt is elmondta, hogy Bécs minden lépését - így az állam esetleges elismerését is - előzőleg egyeztetni kívánja a többi EU-tagállammal. A tárgyalások után Viktor Klima annyit még elmondott, hogy Arafat aggodalmát fejezte ki a békefolyamat leállása, valamint az oslói és a wye-i egyezményekben foglaltak nem teljesítése miatt.
A palesztin elnök körútja következő állomásán találkozott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel, majd rövid időre New Yorkba repült, hogy ott megbeszélést folytasson Kofi Annan ENSZ-főtitkárral. Washingtonba visszatérve Arafat Clinton elnökkel tanácskozott. A megbeszélés azzal az amerikai ígérettel zárult, hogy az Egyesült Államok a Jeruzsálem végső státuszáról szóló tárgyalások felgyorsítását fogja szorgalmazni, de semmiféle kötelezettséget nem vállalt a palesztin állam későbbi elismerésére. (Shmidt Barna)