Vissza a tartalomjegyzékhez

SOMORJAI LÁSZLÓ
A hazudozás művészete

Daguerre, a fotográfia feltalálója óta néphiedelemmé vált az a nézet, hogy „a kamera nem hazudik”. Erre alapozva kerülhetett a manipulált, átalakított fotográfia mint a valóság „hiteles” másolata a később feltalált filmezéssel együtt hatalmi érdekek szolgálatába. Ha kételkedne valaki ezen állítás igaz voltában, vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mivel „etettek” bennünket az iskolában annak idején, akkor szíves figyelmébe ajánljuk A komisszár eltűnik (Történelmi fotóhamisítások) című kiállítást, amely március 11-től április 25-ig látható a Budapest V. ker. Nádor u. 11. sz. alatti Galeria Centralisban.


Goldstein felvétele, amelyen Lenin beszédet mond a moszkvai Nagy Színház előtti pódiumon 1920-ban. Az emelvény jobb oldalán Trockij áll a lépcsőn, mellette kissé eltakarva Kamenyev. Az eredeti kép bejárta a világot, s még Trockij és Lenin életében jelképpé vált. Trockij bukása után azonban a fénykép soha nem jelent meg eredeti formájában a Szovjetunióban. A sztálini hatalom restaurátori műhelymunkájának köszönhetően Trockij és Kamenyev eltűnt a képről

Ki ne emlékezne például arra a - tankönyvekben és a szakirodalom szinte minden orgánumában megjelent - felvételre, egy akrobatikus ügyességgel megáldott szovjet katona kitűzi a sarló-kalapácsos vörös zászlót a Reichstag épületére, miközben a háttérben az ostromlott, füstölgő Berlin látható. „Egy vöröskatona Berlin tizenhat napos ostroma után május 2-án kitűzi a szovjet zászlót a birodalmi gyűlés épületére” - olvasható képaláírásként Az emberiség krónikája (Officina Nova kiadó) hatodik, aktualizált kiadásának 964. oldalán az említett fénykép alatt. Csak kevesen tudják, hogy a kép nem más, mint egy ügyesen megszerkesztett fotómontázs, amely ugyan tényleg az ostrom után, de csak a harcok befejeztével készült több fotóművész alkalmazásával. Igaz, így is elkövették azt a hibát, hogy nem vették észre: az oromzaton álló katonát tartó másik vitéz mindkét karján karóra díszeleg. Sebaj, majd az egyiket a retusőr eltünteti! Az ostromhangulatot megteremtő füst is műv(ész)i beavatkozás eredménye - hogy a háttérben, az utcán békésen közlekedő embereket és a kerékpárt is eltüntesse. A kiállításon a kép létrejöttének különböző fázisait is megtekinthetjük.
Egy másik, mosolyra derítő sorozatban Lenin húga, a fotográfusi ambíciókat dédelgető Marija Uljanova szakmai hibáját próbálják kiküszöbölni bátyjáról és sógornőjéről készült felvételén. A fotográfus nem vette észre, hogy a kényelmesen pihenő házaspárt ábrázoló képbe belóg egy távcső vége, és épp Krupszkaja fejének ütközik. Négy évtizeddel később, 1960-ban egy akkor megjelenő Lenin albumban a távcső végét retussal eltüntetik, de a kép még veszedelmesebben hat: olyan, mintha puskacső meredne az asszonyra. Egy 1970-es, újabb kiadványban már csak sejtelmesen ábrázolódik ki a „puskacső”, tíz évvel később pedig teljesen észrevehetetlenné válik e zavaró elem.
A képeket David King, a londoni Sunday Times művészeti igazgatója gyűjtötte, aki a Heteknek elmondta: „Amit most itt látunk, az sok esetben nem más, mint a fotókon eltüntetett személyek »második halála«, miután Sztálin parancsára már fizikailag is likvidálták őket. Az elképzelésem ezzel a gyűjteménnyel az volt, hogy helyettük a meghamisított képeknek a bemutatásával a Szovjetunió egy realisztikusabb történelmét rajzoljam meg. Már amennyire ez lehetséges” - tette hozzá.