Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
A lenyugvó nap országa

A japán jegybank monetáris eszköztára mára kimerült, kamatlábcsökkentésekkel már nem lehet tovább élénkíteni az amúgy nyolc éve recesszióval küszködő gazdaságot - állítják a szakértők. A közelmúlt költségvetési forrásaiból megvalósított élénkítő csomagok sem jártak túl sok sikerrel, jóllehet többszáz milliárd dollárt költött ilyen célokra az utóbbi években a japán kormány.

A nemzeti össztermék 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás változatlanul nagyon alacsony, pedig a spórolós polgárokat már olyan központi eszközökkel is a nagyobb költekezésre ösztönzik, mint a nemzeti ünnepek mesterséges eltolása hétfői napra, amelytől azt remélik, hogy a hosszú hétvégék növelik a vásárlókedvet. Az egyébként mániákusan túlórázó japánok ezentúl kénytelenek lesznek kevesebbet dolgozni is, mivel a vállalatoknak már nincs szükségük a túlóráztatásra. Az iparban dolgozók átlagban már csak 8-10,5 órát túlóráznak havonta. A japán ipari csoda idején a központi propagandával takarékoskodásra nevelt japánok ennek ellenére továbbra is egyre több pénzt tesznek félre, ami egyrészről az árak általános esésével, másrészt a fontosnak tartott nyugdíj-előtakarékossággal magyarázható. A nyugdíjrendszer elégtelenségei ugyanis öngondoskodásra késztetik a munkavállalókat, az árak csökkenése pedig nem ösztönöz a vásárlások előrehozatalára vagy növelésére.
A recesszió jeleként Japán 760,3 milliárd jenes kereskedelmi többletet ért el januárban, ami 87 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél. Az Egyesült Államokba irányuló japán export ugyan csökkent, de az onnan származó import ennél nagyobb mértékben esett. Japán kereskedelmi többlete még így is 478,2 milliárd dollár az USA-val szemben, ami állandó feszültségforrás a két ipari nagyhatalom között. Ezzel összefüggésben Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter-helyettes aggodalmát fejezte ki a japán gazdaság állapota miatt , aki további konjunktúraösztönzére sürgette nemrégiben a tokiói kormányt és a japán központi bankot. A megjegyzésre reagálva Ikeda Jukihiko vezető japán kormánypárti politikus közölte, hogy Tokió nem változtat eddigi politikáján. Az amerikai pénzügyi vezetőt arra is kérte, hogy legyen óvatosabb megjegyzéseivel, melynek hatására a dollár tovább erősödött a gyengülő jenhez képest Tokióban.
Summers szerint nem az infláció, hanem a defláció jelenti most a legnagyobb veszélyt a japán gazdaság számára. Egyesek a pénzellátás növelését (magyarul a bankóprés óvatos beindítását) sürgetik, hogy így a gazdaságba pumpált nagyobb pénzmennyiség inflációt gerjesztve végre vásárlásra ösztönözze a japán lakosságot és a vállalatokat. A közelmúltban közzétett gazdasági adatok egyelőre deflációról tanúskodnak. A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek a szigetországban, és szakértők szerint a már fél éve tartó áresés tovább fog folytatódni.