A japán jegybank monetáris eszköztára mára kimerült, kamatlábcsökkentésekkel
már nem lehet tovább élénkíteni az amúgy nyolc éve recesszióval küszködő gazdaságot
- állítják a szakértők. A közelmúlt költségvetési forrásaiból megvalósított
élénkítő csomagok sem jártak túl sok sikerrel, jóllehet többszáz milliárd dollárt
költött ilyen célokra az utóbbi években a japán kormány.
A nemzeti össztermék 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás változatlanul
nagyon alacsony, pedig a spórolós polgárokat már olyan központi eszközökkel is a
nagyobb költekezésre ösztönzik, mint a nemzeti ünnepek mesterséges eltolása hétfői
napra, amelytől azt remélik, hogy a hosszú hétvégék növelik a vásárlókedvet. Az
egyébként mániákusan túlórázó japánok ezentúl kénytelenek lesznek kevesebbet
dolgozni is, mivel a vállalatoknak már nincs szükségük a túlóráztatásra. Az
iparban dolgozók átlagban már csak 8-10,5 órát túlóráznak havonta. A japán ipari
csoda idején a központi propagandával takarékoskodásra nevelt japánok ennek ellenére
továbbra is egyre több pénzt tesznek félre, ami egyrészről az árak általános esésével,
másrészt a fontosnak tartott nyugdíj-előtakarékossággal magyarázható. A nyugdíjrendszer
elégtelenségei ugyanis öngondoskodásra késztetik a munkavállalókat, az árak csökkenése
pedig nem ösztönöz a vásárlások előrehozatalára vagy növelésére.
A recesszió jeleként Japán 760,3 milliárd jenes kereskedelmi többletet ért el januárban,
ami 87 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél. Az Egyesült Államokba irányuló
japán export ugyan csökkent, de az onnan származó import ennél nagyobb mértékben
esett. Japán kereskedelmi többlete még így is 478,2 milliárd dollár az USA-val
szemben, ami állandó feszültségforrás a két ipari nagyhatalom között. Ezzel összefüggésben
Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter-helyettes aggodalmát fejezte ki a japán
gazdaság állapota miatt , aki további konjunktúraösztönzére sürgette nemrégiben a
tokiói kormányt és a japán központi bankot. A megjegyzésre reagálva Ikeda Jukihiko
vezető japán kormánypárti politikus közölte, hogy Tokió nem változtat eddigi
politikáján. Az amerikai pénzügyi vezetőt arra is kérte, hogy legyen óvatosabb
megjegyzéseivel, melynek hatására a dollár tovább erősödött a gyengülő jenhez képest
Tokióban.
Summers szerint nem az infláció, hanem a defláció jelenti most a legnagyobb veszélyt
a japán gazdaság számára. Egyesek a pénzellátás növelését (magyarul a bankóprés
óvatos beindítását) sürgetik, hogy így a gazdaságba pumpált nagyobb pénzmennyiség
inflációt gerjesztve végre vásárlásra ösztönözze a japán lakosságot és a vállalatokat.
A közelmúltban közzétett gazdasági adatok egyelőre deflációról tanúskodnak. A
fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek a szigetországban, és szakértők
szerint a már fél éve tartó áresés tovább fog folytatódni.