A kormány 16 százalékos béremelést ígért a pedagógusoknak, azonban a februári
bérfizetéskor a pedagógusok többsége kevesebb illetményt kapott, mint az elmúlt
évben. A fizetésemelést ugyanis még nem kapták meg, de az adóterhek változtak.
Emiatt aláírásgyűjtési akció kezdődött a pedagógusok között. A nem pedagógus
közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetése nem csökkent, de ígéretük sincs
központi emelésre, ezért egyik szakszervezetük sztrájkot helyezett kilátásba.
Az önkormányzatok ugyan nagyobb költségvetési támogatást kaptak, de ez az
összeg nem elég arra, hogy ebből fedezzék a 16 százalékos emelést. Ráadásul a
támogatásnövelést is fokozatosan vezetik be, ezért negyedévet csúszik a
fizetésemelés.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének Országos
Választmánya pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy az érdekképviselet körébe
tartozó önkormányzati köztisztviselők, intézményi közalkalmazottak, az állami
közigazgatásban dolgozó köztisztviselők döntő többsége 1999-ben egyetlen fillér
béremelésben nem részesül. A választmány kétórás vita után egyhangúan a
következő döntést hozta: február végéig pontos és részletes felmérést kell
készíteni az MKKSZ képviseletébe tartozó munkavállalók 1999. évi
bérfejlesztéséről. Meg kell ismerni a tagság akaratát, konkrétan rákérdezve arra,
hogy hányan vállalkoznak utcai tüntetésen, vagy sztrájkban való részvételre.
Folytatni kell a tárgyalásokat a tárcákkal, megismerve a tárcaköltségvetések
tartalékában rejlő lehetőségeket, a tárcavezetés részéről a bérfejlesztésre
vonatkozó elképzeléseket. Javaslatot kell tenni arra, hogy az MKKSZ által képviselt
munkavállalók részére legalább 11 százalékos mértékben biztosítson forrást a
kormány a központi költségvetés 33 milliárd forintos tartalékából.
Fejér József, a szakszervezet főtitkára lapunknak elmondta, hogy úgy tűnik
számára, mintha egy „sanda” szándék lenne a háttérben: látszólag a kormány
mindent megtett, mert a normatívát átutalta, de az önkormányzat nem akarja
teljesíteni a kormány ígéreteit. Ezzel szemben az önkormányzatoknak más céloktól
kell pénzt átcsoportosítaniuk, hogy a kormány részéről tett ígéreteket
megvalósíthassák.
Szabó Endrének, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökének véleménye
szerint az a helyzet állt elő, hogy a pedagógusok kivételével egyetlen más
közalkalmazotti csoportnak sincs lehetősége arra, hogy idén béremelést kapjon. A
közalkalmazotti bértábla befagyasztásával teljesen kaotikussá vált a helyzet. Semmi
garancia nincs a béremelésekre, minden attól függ, hogy az önkormányzatnak van-e
pénze vagy nincs, illetve ha van, akkor milyen célra fordítja. Mint mondta, egyedül a
pedagógusok tudják kikényszeríteni azt a 16+3 százalékos emelést, amit az oktatási
miniszter megígért a számukra.
Horn Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikusa kifejtette: már a költségvetési vitában is
elmondta, hogy nincsenek meg a források ekkora emelésre. Véleménye szerint az emelés
végrehajtásának terhe „át lett nyomva” az önkormányzatokra. Köztudott, hogy az
önkormányzatok 96 százaléka költségvetési hiánnyal küzd. Ezért, ha az
önkormányzatok a béremelést végre akarják hajtani, két dolgot tehetnek: minden
létező forrást átcsoportosítanak (ez elvonást jelenthet az infrastrukturális,
egészségügyi és szociális területről). A másik lehetőség, hogy olyan iskolákat
zárnak be, amelyeknek szükséges lenne működniük.
Horn úgy véli: nem anyagi oka van az emelések hiányának, hanem a kormány minden
területen a saját klientúráját akarja felfuttatni, azaz a jobboldali önkormányzatok
valamilyen módon kompenzálva lesznek. Ez a késő Kádár-korszak paternalista,
centralizált struktúráját hozza vissza. Vagyis: aki egyetért, annak megoldódnak a
gondjai.
Sopronban - ahol a polgármester a Szövetség Sopronért civil szervezet színeiben
indult - úgy döntöttek, hogy törvényi kötelezettségüknek minden módon eleget
tesznek. A kifizetések mikéntjéről ellenben konkrétumokat nem mondtak. Kalocsán,
ahol a polgármester az SZDSZ támogatottja, az önkormányzatnak sikerült 300 milliós
hiányát mára 100 millióra csökkenteni. Érdeklődésünkre elmondták: elérték azt
a határt, amelynél tovább már nem tudják növelni a bevételeiket. Gondot jelent számukra
az iskolák finanszírozása, így a béremelés is. A fideszes polgármester vezette Siófokon
az emelt normatívából csak a pedagógusok béremelésére futja. A technikai dolgozók
bérezésére már nem jut pénz. A képviselőtestület a jövőben választ a költségvetési
alternatívák közül, hogy ezt a problémát megoldja. A „fideszes többségű”
Szombathelyen a meglévő specializációkat és az emelt óraszámú tantárgyakat érintetlenül
hagyják, viszont a még fejlesztés alatt álló programokat felfüggesztik. A béremelést
ezzel együtt, ha nehezen is, de megadják. Ecséd kistelepülésen fokozatos létszámleépítésekkel
és megszorító intézkedésekkel próbálják meg kigazdálkodni a béremelést.