Vissza a tartalomjegyzékhez

HAZAFI ZSOLT
Orbán jobb jövőt ígér

Erőt, határozottságot és magabiztosságot sugárzó - ellenfelei szerint is profeszszionális stílusú - beszédet mondott Orbán Viktor kormányfő a Pesti Vigadóban
a Polgári Együttműködés Egyesület fórumán. Az eseményről élő adásban tudósított a „királyi” Magyar Televízió. A miniszterelnök szavaiból az derült ki, hogy szerinte rendkívül kedvező év lesz Magyarország számára az idei esztendő. Lapunknak nyilatkozó ellenzéki politikusok szerint szerencsésebb lett volna, ha Orbán a beszámolóját a T. Ház nyilvánossága előtt mondja el, ahol az ellenzék is tud reagálni egyes őket is érintő állításokra. Egyébiránt a szónoklat jelentős részét sikerpropagandisztikus beszédnek tartották, melyet szerintük Bill Clinton ez évi az „Unió helyzetéről” elmondott beszéde ihletett.

Orbán Viktor szerint a kormány feladata több, mint az államapparátus igazgatása, a folyó ügyek, az ország napi gondjainak megoldása. A kormány maga elé tűzött célja, hogy a polgárok közösségei és az ország egésze előtt egy a kormányzati ciklust messze meghaladó távlatot nyissanak.
A kormányfő elsőként elmondta: márciustól Magyarország az Észak-Atlanti Szövetség Szervezetének teljes jogú tagja. Megjegyezte: A NATO-csatlakozásnak az az igazi jelentősége, hogy a Hunyadiak óta ez az első olyan megállapodás, amit Magyarország szabad akaratából kötött, és amelyet az ország lakói szabad akaratukból, népszavazással jóvá is hagytak. Azzal, hogy Magyarország márciusban csatlakozik a NATO-hoz, visszavonhatatlanul a biztonságos világ részévé is válik.
1998 júliusában gyökeresen új gazdaságpolitikát hirdettünk meg, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés áll - folytatta Orbán, aki szerint a gazdaság fő mutatói 1999-ben rendkívül kedvezően alakulnak majd. Magyarország gazdasági növekedése az Európai Unióénak kétszerese. Az előző évhez képest várhatóan 10 százalékkal nő a versenyképes magyar áruk exportja. 1999-ben a keresetek vásárlóértéke 3,6 százalékkal, a nyugdíjaké több mint 4 százalékkal emelkedik. Ebben az esztendőben az inflációt, a pénzromlás ütemét, egy számjegyűre fogják zsugorítani.
A társadalompolitikával kapcsolatban kifejtette: a kormánynak az a meggyőződése, hogy a legszegényebbek helyzetének tartós javulása csak akkor érhető el, ha azokat a családokat is megerősítik, amelyeknek tagjai dolgoznak; akik a vállukon viszik az ország gondját; és akik magukra vállalják a gyermeknevelés örömteli terheit is. Így a következőképpen döntöttek: egyfelől igyekeznek segíteni a szükséget szenvedőknek, de a szegények támogatása mellett ugyanakkor jelentős összegeket juttatnak 1999-ben a dolgozó és a gyermekeket nevelő szülőknek is. Elsősorban tehát azoknak a lehetőségeit szeretnénk bővíteni, akik dolgoznak, és gyermeket is nevelnek: adó- és járulékcsökkentéssel, adókedvezménnyel, tandíjmentességgel, lakásépítesnél az áfa egy részének visszaigényelhetőségével, alanyi jogon járó családi pótlékkal.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint Magyarországon még soha nem volt ilyen magas a nyugdíjasok, a tanulók, a különböző segélyekből élők, egyszóval azoknak az aránya, akiket a statisztika inaktívnak nevez. Jelenleg Magyarországon 3 millió 600 ezer dolgozó ember gondoskodik 10 millióról. Ha nem történik gyökeres változás, húsz év múlva már minden egyes dolgozónak két nem dolgozóról kell majd gondoskodnia. Nincs az a gazdag ország a világon, amely ilyen terhet képes lenne tartósan elviselni - érvelt a kormányfő.
Mint mondotta: a kormánynak cselekednie kell, de nem úgy, ahogy ez a Bokros-csomag idején történt. Azoktól a közéleti szereplőktől, akik a gondjaikra bízott emberek érdekeinek védelme helyett eltűrték, hogy sokan reménytelen helyzetbe sodródjanak, akik hallgattak a Bokros-csomag idején, vagy esetleg éppen a Bokros-csomagért felelős kormány mögött álltak, sőt, a kormányban vagy a kormánypárti padsorokban ültek - tőlük a magyar családokon ütött sebek gyógyításához nemcsak türelmet és megértést kér, de önmérsékletet és önvizsgálatot is vár. „Természetesen mi egyetlen pillanatig sem kérdőjelezzük meg közéleti jogosítványukat, de semmiképpen sem ismerhetjük el, hogy van erkölcsi alapjuk arra, hogy követelésekkel lépjenek fel azzal a kormánnyal szemben, amely a Bokros-csomag súlyosan romboló következményeinek orvoslását végzi.“
Oktatásra ebben az évben összesen 34 százalékkal fordítanak többet, mint amenynyi az elmúlt évben rendelkezésre állt. A pedagógusok kiemelt béremelést kapnak. A tankönyvek árának csökkentése érdekében azok áfáját eltörlik. Az egyetemi integrációt 1999-ben lezárják. Többek között azt akarják, hogy az iskola a legbiztonságosabb hely legyen, ezért határozott és szigorú törvénnyel megakadályozzák, hogy fiaink és lányaink a kábítószerek áldozataivá váljanak.
Orbán Viktor elmondta: „Tíz éve birkózunk mindannyian a tömeges munkanélküliséggel. Emberek százezreinek nincs munkája Magyarországon. Az eddigi segélyezés nem bizonyult megfelelőnek a probléma megoldására. A mostani kormánynak az a célja, hogy segély helyett inkább esélyt teremtsen a munka világába való visszatérésre.“ Ezért 1999-ben az árvízvédelmi gátak építését javarészt közmunkából (ez azt jelenti, hogy tartós munkanélkülieket alkalmaznak ezeknél a munkáknál - szerk.) oldják meg. 1999-ben új közmunkaprogramot dolgoznak ki, amelyet a következő költségvetési évben jelentős támogatással valósítanak meg. Ettől a programtól azt várják, hogy egyre kevesebben éljenek segélyből, és minél többen éljenek munkából. A kormány úgy döntött, hogy 1999-ben megindítja azt az autópálya és gyorsforgalmi útépítő programot, amelynek eredményeképpen tíz év alatt 600 milliárd forintot ruháznak be. Újra épülnek hidak a Dunán. 1999-ben a szekszárdi és az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd építését kezdik meg.

* * *

Hack Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese a „Köztársaság helyzetéről” elmondott miniszterelnöki beszédet professzionálisan megszervezett és lebonyolított médiaeseménynek nevezte. A miniszterelnök jól megválogatott közönség előtt mondhatta el jól megválogatott szavait, amelyek minden bizonnyal pozitív fogadtatásra számíthatnak a választók között. Amint az a rendezvényt vezető Mádl Ferenc szavaiból kiderült a kormány új hagyományt akar bevezetni azzal, hogy a miniszterelnök beszédével nyitja meg a politikai évadot, értékelve az ország helyzetét. Hack Péter szerint az ötletnek ugyan van magyar hagyománya, de lebonyolításában és megjelenítésében mégis az USA elnökének az „Unió helyzetéről” szóló, évente elmondott beszédére emlékeztet. Lényeges különbség, hogy ott az elnök a törvényhozás ülésén mondja el beszédét és nem a Madison Square Gardenben.
A szabaddemokrata politikus szerint az amerikai stílusú produkciót a közszolgálati televízió balkáni módon jelenítette meg, hiszen a „hallgattassék meg a másik fél” klaszszikus elvét semmibe véve a pártállami időkre emlékeztető módon tárta a miniszterelnöki beszédet a közönség elé. Azok a magyar tévénézők, akik néhány hete nyomon követték a CNN beszámolóját Clinton beszédéről, láthatták, hogy rögtön a beszéd után a stúdióban szakértők értékelték az elnök szavait, majd rövid időn belül megjelent a republikánusok álláspontja is. Ugyanakkor Amerika nem parlamentáris demokrácia, hanem elnöki rendszer, ahol az ellenzék szerepe lényegesen más, mint az európai parlamentáris rendszerekben.
Hack Péter szerint Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellár-demokrácia kiépítésére. Amennyiben az értékelés a parlamentben hangzott volna el, lehetősége nyílt volna az ellenzéknek arra, hogy reagáljon azokra a súlyos állításokra, amelyeket a miniszterelnök a Bokros-csomagot támogató egykori kormánypárti politikusokra tett. Hack szerint a beszédet összeállító szakértőknek tudniuk kellene, hogy azok a sikerek, amelyekre a miniszterelnök hivatkozik - a gazdasági mutatóktól kezdve a NATO- és EU-csatlakozásig - éppen annak a gazdaságpolitikának az eredményei, amelyet a Bokros-csomag indított el. Ebben valemennyi komoly belföldi és külföldi elemző egyetért. Ez a politika és nem az Orbán-kormány néhány hónapos tevékenysége alapozta meg a gazdasági növekedést és a költségvetési hiány lényeges csökkentését. Ennek a politikának a gyümölcseit aratja le a jelenlegi kormány.
Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióigazgatója szerint is az ilyen típusú beszédeket a parlamentben szokás elmondani. Mint lapunknak elmondta: miután a fideszes miniszterek voltak felülreprezentálva és előtérbe állítva, az az érzése támadt, hogy mindez csak egy pártrendezvény volt, melyen azt mondták el, amit unos-untalan hallani lehet. A szónoklat - álláspontja szerint - semmi újat nem tartalmazott, csupán egy jól megszerkesztett kampánybeszéd volt. „Viszont »csodálattal adózom« a PR szakértőknek, mert igencsak az érzelmekre ható beszéd volt, ami - a tartalom eredetiségétől függetlenül - vélhetően emelni fogja a kormányfő népszerűségi mutatóját” - emelte ki.
Vancsik Zoltán különösen sajnálatosnak tartotta azt, hogy a gazdasági növekedést kisajátította a polgári kormány. „Egy ilyen fiatalembertől, aki ráadásul szereti a labdajátékokat, és tudja mi a fair játék, ez nem volt várható. Éppen ezért pimasznak és cinikusnak nevezhető az a megszólítás, amellyel megszólította a szocialista és szabaddemokrata képviselőket a Bokros-csomag kapcsán. A cinikusság abban áll, hogy ha nincs Bokros-csomag, ha nincs stabilizáció, Magyarország ma nem állna ott, amely helyzetről oly pozitívan szólt Orbán. Tudnillik az a körülmény, hogy Magyarország adósságállománya a GDP 60 százaléka alá csökkent, kifejezetten az előző kormányt, a Bokros-csomagot és a stabilizációt támogató kormánypárti képviselőknek köszönhető” - tette hozzá.
„Az sem fair - folytatta - hogy Orbán szemrebbenés nélkül közölte a pedagógusokkal: emelt fizetést kapnak.“ Ugyebár ez nem állja meg a helyét, hacsak az önkormányzatok bele nem rokkannak és ki nem egészítik a saját költségvetésükből a béremeléshez szükséges támogatást. Székesfehérvárnak például 430 millió forintjába kerül, hogy a pedagógusok azt kapják, amit a miniszterelnök ígér nekik.
Tavaly szeptemberben Orbán arról beszélt, hogy öt hónap után lesz egy konszolidáltabb belpolitikai időszak, ez a határidő februárra esik. Felfogható-e ez a beszéd konszolidációs gesztusnak - kérdeztük a frakcióigazgatót, aki kifejtette: „Sarkítva felfoghatom konszolidációs felhívásnak, amit az előző kormánypárt képviselőire mondott azzal, hogy nem kérdőjelezi meg a közéletben való jogosítványaikat. Ez nagyon nemes gesztus a miniszterelnök úr részéről, úgy fogható fel, hogy nem vár ránk börtön, nem vár ránk üldöztetés, változatlanul ott lehetünk a parlamentben - háromhetenként. Egyébként azt mondunk, amit akarunk, és akkor tudjuk konszolidálni igazán a magyar politikát, hogyha lehetőleg meghúzzuk magunkat, és lehetőleg nem nyilvánulunk meg. Ez ránk nézve kemény üzenet.”