Erőt, határozottságot és magabiztosságot sugárzó - ellenfelei szerint is
profeszszionális stílusú - beszédet mondott Orbán Viktor kormányfő a Pesti Vigadóban
a Polgári Együttműködés Egyesület fórumán. Az eseményről élő adásban tudósított
a „királyi” Magyar Televízió. A miniszterelnök szavaiból az derült ki, hogy
szerinte rendkívül kedvező év lesz Magyarország számára az idei esztendő.
Lapunknak nyilatkozó ellenzéki politikusok szerint szerencsésebb lett volna, ha Orbán
a beszámolóját a T. Ház nyilvánossága előtt mondja el, ahol az ellenzék is tud
reagálni egyes őket is érintő állításokra. Egyébiránt a szónoklat jelentős részét
sikerpropagandisztikus beszédnek tartották, melyet szerintük Bill Clinton ez évi az
„Unió helyzetéről” elmondott beszéde ihletett.
Orbán Viktor szerint a kormány feladata több, mint az államapparátus igazgatása,
a folyó ügyek, az ország napi gondjainak megoldása. A kormány maga elé tűzött célja,
hogy a polgárok közösségei és az ország egésze előtt egy a kormányzati ciklust
messze meghaladó távlatot nyissanak.
A kormányfő elsőként elmondta: márciustól Magyarország az Észak-Atlanti Szövetség
Szervezetének teljes jogú tagja. Megjegyezte: A NATO-csatlakozásnak az az igazi jelentősége,
hogy a Hunyadiak óta ez az első olyan megállapodás, amit Magyarország szabad akaratából
kötött, és amelyet az ország lakói szabad akaratukból, népszavazással jóvá is
hagytak. Azzal, hogy Magyarország márciusban csatlakozik a NATO-hoz, visszavonhatatlanul
a biztonságos világ részévé is válik.
1998 júliusában gyökeresen új gazdaságpolitikát hirdettünk meg, amelynek középpontjában
a gazdasági növekedés áll - folytatta Orbán, aki szerint a gazdaság fő mutatói
1999-ben rendkívül kedvezően alakulnak majd. Magyarország gazdasági növekedése az
Európai Unióénak kétszerese. Az előző évhez képest várhatóan 10 százalékkal nő
a versenyképes magyar áruk exportja. 1999-ben a keresetek vásárlóértéke 3,6 százalékkal,
a nyugdíjaké több mint 4 százalékkal emelkedik. Ebben az esztendőben az inflációt,
a pénzromlás ütemét, egy számjegyűre fogják zsugorítani.
A társadalompolitikával kapcsolatban kifejtette: a kormánynak az a meggyőződése,
hogy a legszegényebbek helyzetének tartós javulása csak akkor érhető el, ha azokat a
családokat is megerősítik, amelyeknek tagjai dolgoznak; akik a vállukon viszik az ország
gondját; és akik magukra vállalják a gyermeknevelés örömteli terheit is. Így a következőképpen
döntöttek: egyfelől igyekeznek segíteni a szükséget szenvedőknek, de a szegények támogatása
mellett ugyanakkor jelentős összegeket juttatnak 1999-ben a dolgozó és a gyermekeket
nevelő szülőknek is. Elsősorban tehát azoknak a lehetőségeit szeretnénk bővíteni,
akik dolgoznak, és gyermeket is nevelnek: adó- és járulékcsökkentéssel, adókedvezménnyel,
tandíjmentességgel, lakásépítesnél az áfa egy részének visszaigényelhetőségével,
alanyi jogon járó családi pótlékkal.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint Magyarországon még soha
nem volt ilyen magas a nyugdíjasok, a tanulók, a különböző segélyekből élők,
egyszóval azoknak az aránya, akiket a statisztika inaktívnak nevez. Jelenleg Magyarországon
3 millió 600 ezer dolgozó ember gondoskodik 10 millióról. Ha nem történik gyökeres
változás, húsz év múlva már minden egyes dolgozónak két nem dolgozóról kell majd
gondoskodnia. Nincs az a gazdag ország a világon, amely ilyen terhet képes lenne tartósan
elviselni - érvelt a kormányfő.
Mint mondotta: a kormánynak cselekednie kell, de nem úgy, ahogy ez a Bokros-csomag idején
történt. Azoktól a közéleti szereplőktől, akik a gondjaikra bízott emberek érdekeinek
védelme helyett eltűrték, hogy sokan reménytelen helyzetbe sodródjanak, akik
hallgattak a Bokros-csomag idején, vagy esetleg éppen a Bokros-csomagért felelős kormány
mögött álltak, sőt, a kormányban vagy a kormánypárti padsorokban ültek - tőlük
a magyar családokon ütött sebek gyógyításához nemcsak türelmet és megértést kér,
de önmérsékletet és önvizsgálatot is vár. „Természetesen mi egyetlen pillanatig
sem kérdőjelezzük meg közéleti jogosítványukat, de semmiképpen sem ismerhetjük
el, hogy van erkölcsi alapjuk arra, hogy követelésekkel lépjenek fel azzal a kormánnyal
szemben, amely a Bokros-csomag súlyosan romboló következményeinek orvoslását végzi.“
Oktatásra ebben az évben összesen 34 százalékkal fordítanak többet, mint amenynyi
az elmúlt évben rendelkezésre állt. A pedagógusok kiemelt béremelést kapnak. A tankönyvek
árának csökkentése érdekében azok áfáját eltörlik. Az egyetemi integrációt
1999-ben lezárják. Többek között azt akarják, hogy az iskola a legbiztonságosabb
hely legyen, ezért határozott és szigorú törvénnyel megakadályozzák, hogy fiaink
és lányaink a kábítószerek áldozataivá váljanak.
Orbán Viktor elmondta: „Tíz éve birkózunk mindannyian a tömeges munkanélküliséggel.
Emberek százezreinek nincs munkája Magyarországon. Az eddigi segélyezés nem bizonyult
megfelelőnek a probléma megoldására. A mostani kormánynak az a célja, hogy segély
helyett inkább esélyt teremtsen a munka világába való visszatérésre.“ Ezért
1999-ben az árvízvédelmi gátak építését javarészt közmunkából (ez azt jelenti,
hogy tartós munkanélkülieket alkalmaznak ezeknél a munkáknál - szerk.) oldják
meg. 1999-ben új közmunkaprogramot dolgoznak ki, amelyet a következő költségvetési
évben jelentős támogatással valósítanak meg. Ettől a programtól azt várják, hogy
egyre kevesebben éljenek segélyből, és minél többen éljenek munkából. A kormány
úgy döntött, hogy 1999-ben megindítja azt az autópálya és gyorsforgalmi útépítő
programot, amelynek eredményeképpen tíz év alatt 600 milliárd forintot ruháznak be.
Újra épülnek hidak a Dunán. 1999-ben a szekszárdi és az Esztergomot Párkánnyal összekötő
híd építését kezdik meg.
* * *
Hack Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese a „Köztársaság helyzetéről”
elmondott miniszterelnöki beszédet professzionálisan megszervezett és lebonyolított médiaeseménynek
nevezte. A miniszterelnök jól megválogatott közönség előtt mondhatta el jól megválogatott
szavait, amelyek minden bizonnyal pozitív fogadtatásra számíthatnak a választók között.
Amint az a rendezvényt vezető Mádl Ferenc szavaiból kiderült a kormány új hagyományt
akar bevezetni azzal, hogy a miniszterelnök beszédével nyitja meg a politikai évadot,
értékelve az ország helyzetét. Hack Péter szerint az ötletnek ugyan van magyar
hagyománya, de lebonyolításában és megjelenítésében mégis az USA elnökének az
„Unió helyzetéről” szóló, évente elmondott beszédére emlékeztet. Lényeges különbség,
hogy ott az elnök a törvényhozás ülésén mondja el beszédét és nem a Madison
Square Gardenben.
A szabaddemokrata politikus szerint az amerikai stílusú produkciót a közszolgálati
televízió balkáni módon jelenítette meg, hiszen a „hallgattassék meg a másik fél”
klaszszikus elvét semmibe véve a pártállami időkre emlékeztető módon tárta a
miniszterelnöki beszédet a közönség elé. Azok a magyar tévénézők, akik néhány
hete nyomon követték a CNN beszámolóját Clinton beszédéről, láthatták, hogy rögtön
a beszéd után a stúdióban szakértők értékelték az elnök szavait, majd rövid időn
belül megjelent a republikánusok álláspontja is. Ugyanakkor Amerika nem parlamentáris
demokrácia, hanem elnöki rendszer, ahol az ellenzék szerepe lényegesen más, mint az
európai parlamentáris rendszerekben.
Hack Péter szerint Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt
mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést
tett az országgyűlés szerepének csökkentésére a parlamentáris demokrácia gyengítésére,
egyfajta sajátos kancellár-demokrácia kiépítésére. Amennyiben az értékelés a
parlamentben hangzott volna el, lehetősége nyílt volna az ellenzéknek arra, hogy reagáljon
azokra a súlyos állításokra, amelyeket a miniszterelnök a Bokros-csomagot támogató
egykori kormánypárti politikusokra tett. Hack szerint a beszédet összeállító szakértőknek
tudniuk kellene, hogy azok a sikerek, amelyekre a miniszterelnök hivatkozik - a gazdasági
mutatóktól kezdve a NATO- és EU-csatlakozásig - éppen annak a gazdaságpolitikának
az eredményei, amelyet a Bokros-csomag indított el. Ebben valemennyi komoly belföldi és
külföldi elemző egyetért. Ez a politika és nem az Orbán-kormány néhány hónapos
tevékenysége alapozta meg a gazdasági növekedést és a költségvetési hiány lényeges
csökkentését. Ennek a politikának a gyümölcseit aratja le a jelenlegi kormány.
Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióigazgatója szerint is az ilyen típusú beszédeket a
parlamentben szokás elmondani. Mint lapunknak elmondta: miután a fideszes miniszterek
voltak felülreprezentálva és előtérbe állítva, az az érzése támadt, hogy mindez
csak egy pártrendezvény volt, melyen azt mondták el, amit unos-untalan hallani lehet. A
szónoklat - álláspontja szerint - semmi újat nem tartalmazott, csupán egy jól
megszerkesztett kampánybeszéd volt. „Viszont »csodálattal adózom« a PR szakértőknek,
mert igencsak az érzelmekre ható beszéd volt, ami - a tartalom eredetiségétől függetlenül
- vélhetően emelni fogja a kormányfő népszerűségi mutatóját” - emelte ki.
Vancsik Zoltán különösen sajnálatosnak tartotta azt, hogy a gazdasági növekedést
kisajátította a polgári kormány. „Egy ilyen fiatalembertől, aki ráadásul szereti
a labdajátékokat, és tudja mi a fair játék, ez nem volt várható. Éppen ezért
pimasznak és cinikusnak nevezhető az a megszólítás, amellyel megszólította a
szocialista és szabaddemokrata képviselőket a Bokros-csomag kapcsán. A cinikusság
abban áll, hogy ha nincs Bokros-csomag, ha nincs stabilizáció, Magyarország ma nem állna
ott, amely helyzetről oly pozitívan szólt Orbán. Tudnillik az a körülmény, hogy
Magyarország adósságállománya a GDP 60 százaléka alá csökkent, kifejezetten az előző
kormányt, a Bokros-csomagot és a stabilizációt támogató kormánypárti képviselőknek
köszönhető” - tette hozzá.
„Az sem fair - folytatta - hogy Orbán szemrebbenés nélkül közölte a pedagógusokkal:
emelt fizetést kapnak.“ Ugyebár ez nem állja meg a helyét, hacsak az önkormányzatok
bele nem rokkannak és ki nem egészítik a saját költségvetésükből a béremeléshez
szükséges támogatást. Székesfehérvárnak például 430 millió forintjába kerül,
hogy a pedagógusok azt kapják, amit a miniszterelnök ígér nekik.
Tavaly szeptemberben Orbán arról beszélt, hogy öt hónap után lesz egy konszolidáltabb
belpolitikai időszak, ez a határidő februárra esik. Felfogható-e ez a beszéd
konszolidációs gesztusnak - kérdeztük a frakcióigazgatót, aki kifejtette: „Sarkítva
felfoghatom konszolidációs felhívásnak, amit az előző kormánypárt képviselőire
mondott azzal, hogy nem kérdőjelezi meg a közéletben való jogosítványaikat. Ez
nagyon nemes gesztus a miniszterelnök úr részéről, úgy fogható fel, hogy nem vár ránk
börtön, nem vár ránk üldöztetés, változatlanul ott lehetünk a parlamentben - háromhetenként.
Egyébként azt mondunk, amit akarunk, és akkor tudjuk konszolidálni igazán a magyar
politikát, hogyha lehetőleg meghúzzuk magunkat, és lehetőleg nem nyilvánulunk meg.
Ez ránk nézve kemény üzenet.”