Váratlan fordulatot hozott Glafkosz Kleridesznek, a ciprusi görög köztársaság
elnökének bejelentése, miszerint az orosz gyártmányú Sz-300-as rakétarendszert a
kettéosztott Ciprus helyett a görög fennhatóság alatt álló Krétára telepítik.
Ezzel enyhülni látszik a görög-török katonai konfliktussal fenyegető ciprusi rakétaválság,
ugyanakkor a döntés máris koalíciós feszültséget okozott a nicosiai kormány pártjai
között.
BURIK GÉZA
Kleridesz 1997 januárjában határozott az orosz Sz-300-as föld-levegő típusú
rakétarendszer vásárlásáról. A 600 millió dolláros orosz-ciprióta üzletről szóló
információk napvilágra kerülésének pillanatában Törökország ingerülten reagált:
a sziget török fennhatóság alatt álló része elleni kihívásnak minősítette a
tervezett telepítést, és a diplomáciai nyomásgyakorlás mellett kormánypolitikusok többször
katonai csapással is megfenyegették Nicosiát. A ciprusi görög közösség vezetője
ezzel a lépéssel még inkább éket vert Görögország és Törökország közé, és
kihívta a környező államok, így Izrael és Egyiptom neheztelését, melyek a növekvő
orosz befolyástól és egy esetleges görög-török háborútól tartottak.
Sukru Sina Gurel, az Európai Unióval fennálló kapcsolatokért felelős török
miniszter szerint azonban a rakétaválság még nem ért véget. „Nem engedhetjük meg
azt, hogy az Sz-300-as rakétarendszer Damoklész kardjaként függjön Ciprus és az Égei-tenger
térsége fölött mondta szokásos évzáró sajtótájékoztatóján. A NATO-tag Görögország
számára pedig egyenesen kínos az, hogy az oroszok biztosítanák a rakétarendszer
radarállomásának kezelőszemélyzetét az első időszakban.