Vissza a tartalomjegyzékhez


Orosz rakétarendszer Krétán

Váratlan fordulatot hozott Glafkosz Kleridesznek, a ciprusi görög köztársaság elnökének bejelentése, miszerint az orosz gyártmányú Sz-300-as rakétarendszert a kettéosztott Ciprus helyett a görög fennhatóság alatt álló Krétára telepítik. Ezzel enyhülni látszik a görög-török katonai konfliktussal fenyegető ciprusi rakétaválság, ugyanakkor a döntés máris koalíciós feszültséget okozott a nicosiai kormány pártjai között.

BURIK GÉZA

Kleridesz 1997 januárjában határozott az orosz Sz-300-as föld-levegő típusú rakétarendszer vásárlásáról. A 600 millió dolláros orosz-ciprióta üzletről szóló információk napvilágra kerülésének pillanatában Törökország ingerülten reagált: a sziget török fennhatóság alatt álló része elleni kihívásnak minősítette a tervezett telepítést, és a diplomáciai nyomásgyakorlás mellett kormánypolitikusok többször katonai csapással is megfenyegették Nicosiát. A ciprusi görög közösség vezetője ezzel a lépéssel még inkább éket vert Görögország és Törökország közé, és kihívta a környező államok, így Izrael és Egyiptom neheztelését, melyek a növekvő orosz befolyástól és egy esetleges görög-török háborútól tartottak.
Sukru Sina Gurel, az Európai Unióval fennálló kapcsolatokért felelős török miniszter szerint azonban a rakétaválság még nem ért véget. „Nem engedhetjük meg azt, hogy az Sz-300-as rakétarendszer Damoklész kardjaként függjön Ciprus és az Égei-tenger térsége fölött mondta szokásos évzáró sajtótájékoztatóján. A NATO-tag Görögország számára pedig egyenesen kínos az, hogy az oroszok biztosítanák a rakétarendszer radarállomásának kezelőszemélyzetét az első időszakban.