Kofi Annan ENSZ-főtitkár olyan értesülések és bizonyítékok birtokába jutott,
hogy a világszervezet iraki fegyverzetellenőrei segítséget nyújtottak az amerikai hírszerzésnek
a bagdadi rezsim megdöntését előmozdító bizalmas információk megszerzésében -
adta hírül a Washington Post. Habár a leleplezőnek szánt cikk tartalmát azóta számosan
cáfolták, köztük Annan szóvivője is, enyhülni látszik a világszervezet Irakkal
szembeni magatartása. Oroszország már a decemberi légicsapások előtt kezdeményezte
az ellenőrző csoport vezetőjének, Richard Butlernek a leváltását, akit Bagdad az
egyik fő felelősnek tart az ország elleni akcióért. Irak most Franciaországot
igyekszik rávenni arra, hogy teljes mértékben vonuljon ki a légitilalom ellenőrzését
végző nemzetközi kötelékből.
Bagdad állandó ENSZ-képviselője szerint a hír megkérdőjelezi a világszervezet
iraki ellenőrző tevékenységének létjogosultságát. Mint az ENSZ-főtitkár egyik közeli,
nevének elhallgatását kérő munkatársa az amerikai lapnak elmondta, Annan úgy értesült:
Washington felhasználta a világszervezet fegyverzetellenőrző rendszerét (UNSCOM)
arra, hogy behatoljon a Szaddám Huszein iraki elnököt oltalmazó biztonsági hálózatba,
és lehallgassa a legbizalmasabb beszélgetéseket.
Az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság és az
Egyesült Államok hírszerzési együttműködésében elmosódott a határvonal abban,
hogy vajon a rejtegetett iraki tömegpusztító fegyverek felkutatását vagy Szaddám
Huszein iraki elnök hatalmának aláásását célozza-e az információcsere - vélekedik
Michael Eisenstadt, egy, a közel-keleti politikai események tanulmányozásával
foglalkozó washingtoni intézet munkatársa.
Az amerikai szakértő kifejtette: Szaddám Huszein hatalma és a tömegpusztító
fegyverek rejtegetése az iraki hatalmi rendszerben is összefonódik. A fegyveres erők különlegesen
kiképzett elitalakulatának, a Köztársasági Gárdának például egyaránt feladata a
diktátor védelmezése és a titkos tömegpusztító fegyverek őrzése. Az amerikai Központi
Hírszerző Hivatal (CIA) kettős feladatot kapott az arab országgal kapcsolatban: egyfelől
az UNSCOM tevékenységét kellett segítenie a titkolt tiltott fegyverek felderítésében,
másrészt a bagdadi rezsim aláásásának lehetőségeit kell keresnie - ezzel magyarázta
a szakértő, hogy szerinte miért mosódott egybe bizonyos mértékig az ENSZ-ellenőrzés
és az amerikai hírszerzés tevékenysége.
Eközben újabb iraki-amerikai incidens történt csütörtökön, ezúttal az észak-iraki
repülési tilalmi övezetben: az irakiak számára előírt repülési tilalom betartását
ellenőrző amerikai gépek egyike rakétát indított egy földi iraki légvédelmi állásra,
miután az amerikai pilóta észlelte, hogy gépét befogták az iraki radarok. Moszkva
komoly nyugtalanságának adott hangot a tilalmi övezetben történt incidensek miatt.
Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtóértekezletén utalt arra,
hogy információi szerint ezúttal iraki repülőgépekre nyitottak tüzet amerikai harci
gépek. Az orosz szóvivő külön hangsúlyozta, hogy a repülési tilalmi zónákat Irak
déli, illetve északi részén nem az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján
jelölték ki.
Rahmanyin Moszkva roszszallásának adott hangot a fegyveres akció kapcsán, megerősítve,
hogy az orosz fél jogszerűtlennek ítéli az ilyen fellépést. Utalt arra, hogy a
tilalmi övezetek problémáját előbb vagy utóbb mindenképpen rendezni kell.
Irak felszólította Franciaországot, hogy teljesen szüntesse meg részvételét a dél-iraki
repülési tilalom betartását ellenőrző járőrözésekben. „Ha Franciaország felelős
politikusai vissza akarják nyerni az iraki nép bizalmát, és helyre akarják állítani
szavahihetőségüket az arab nép gyermekeinek körében, akkor teljesen be kell szüntetniük
minden francia részvételt az iraki légteret megsértő akciókban” - írta az
asz-Szaúra című bagdadi újság, a kormányzó Baath párt szócsöve. A felhívást
ismertető AFP beszámolójában megjegyezte, hogy Franciaország a „Sivatagi Róka”
hadművelet után decemberben felfüggesztette közreműködését a dél-iraki repülési
tilalmi övezetben végrehajtott járőrözésekben.