Vissza a tartalomjegyzékhez

HAZAFI ZSOLT
A hét kérdése
Válaszol az államtitkár... Csökkenhet-e a szakszervezetek befolyása

A kormány meg akarja szüntetni az Érdekegyeztető Tanácsot, s helyette egy többségében új érdekegyeztetési modellt kíván bevezetni. Herczog Lászlót, a tervezet koncepcióját elkészítő helyettes államtitkárt kérdeztük minderről.

- Miért kívánják megváltoztatni az érdekegyeztetés jelenlegi módját?
- Már 1996 májusában döntés született arról, hogy változtatni kell az ÉT működésén, emellett az új kormányzat is jelezte: elégtelennek tartja a jelenlegi egyeztetési formát.
- Mi módosulna?
- Az érdekegyeztetés két területét az úgynevezett kollektív alku és a társadalmi párbeszéd részét kívánjuk szétválasztani, megújítani, illetve az ebben résztvevők számát bővíteni, a hatásköröket, kötelezettségeket és a fogalmakat, valamint az érintettséget tisztázni. A kollektív alku a munka világához kapcsolódik, a kormány és a kormányzati intézkedésekben érintett társadalmi szervezetek közötti párbeszédet jelenti. Gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a tervezett Országos Munkaügyi Tanács hatáskörébe tartoznának többek között a minimálbér, a munkaügyi törvények, például a Munka Törvénykönyve módosításának kérdéskörei. Ez tulajdonképpen az ÉT jelenlegi fő szerepe, ugyanazon szereplőkkel. Általános gazdasági stratégiákkal foglakozna a létrehozandó Gazdasági Tanács, melyben - az alább említetteken túl - helyet kapnának például a gazdasági kamarák, a bankok, a multinacionális cégek képviselői és a tőzsdetanács. Ugyancsak új testület lenne az Európai Integrációs Tanács, de megmaradna az eddig is működő Szociális Tanács és az Országos Területfejlesztési Tanács. Ezen tanácsok által kibővülne a döntések és tervek megvitatásába bevont szervezetek száma, így az ÉT-nél nagyobb „lefedettségű” társadalmi párbeszéd alakulhatna ki.
- Ezen tanácsokban is helyet kapnának a szakszervezetek. Az egyes szervezetek milyen kritériumok alapján szereznék pozíciójukat ezekben a testületekben?
- A részvétel szabályait az érintett szakszervezetekkel közösen kívánjuk kialakítani. A jelenlegi javaslat a kereteket biztosítja.
- Tehát a szakszervezetek a jelenleg kialakult pozíciókat adnák fel egy pontosan még meg nem határozott testületben való részvételért. Ez nagy bizalmat kíván tőlük! Alkalmas lehet ez a javaslat ezen szervezetek súlyának csökkentésére is, mint ahogy azt több szervezet is sérelmezi?
- Bizalomra szükség van mindenfajta párbeszéd során. Szerintem a javaslat nem csökkenti a szakszervezetek pozícióit. Egyébként is úgy vélem: az egyes szakszervezeteknek nem az érdekegyeztetés mechanizmusától függ a társadalmi súlya, pozíciója és befolyása. Az érdekegyeztetés körüli jelenlegi zavarok részben politikai jellegűek, ezek nem kezelhetőek a mechanizmus reformjával. Jó példa erre, hogy a szakszervezetek tiltakozása ellenére az előző ciklusban megszületett a Bokros-csomag. Tehát nem a mechanizmus akadályozza meg az általuk nem kívánt „dolgokat.”