A kormány meg akarja szüntetni az Érdekegyeztető Tanácsot, s helyette egy többségében
új érdekegyeztetési modellt kíván bevezetni. Herczog Lászlót, a tervezet koncepcióját
elkészítő helyettes államtitkárt kérdeztük minderről.
- Miért kívánják megváltoztatni az érdekegyeztetés jelenlegi módját?
- Már 1996 májusában döntés született arról, hogy változtatni kell az ÉT működésén,
emellett az új kormányzat is jelezte: elégtelennek tartja a jelenlegi egyeztetési formát.
- Mi módosulna?
- Az érdekegyeztetés két területét az úgynevezett kollektív alku és a társadalmi
párbeszéd részét kívánjuk szétválasztani, megújítani, illetve az ebben résztvevők
számát bővíteni, a hatásköröket, kötelezettségeket és a fogalmakat, valamint az
érintettséget tisztázni. A kollektív alku a munka világához kapcsolódik, a kormány
és a kormányzati intézkedésekben érintett társadalmi szervezetek közötti párbeszédet
jelenti. Gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a tervezett Országos Munkaügyi Tanács hatáskörébe
tartoznának többek között a minimálbér, a munkaügyi törvények, például a Munka
Törvénykönyve módosításának kérdéskörei. Ez tulajdonképpen az ÉT jelenlegi fő
szerepe, ugyanazon szereplőkkel. Általános gazdasági stratégiákkal foglakozna a létrehozandó
Gazdasági Tanács, melyben - az alább említetteken túl - helyet kapnának például
a gazdasági kamarák, a bankok, a multinacionális cégek képviselői és a tőzsdetanács.
Ugyancsak új testület lenne az Európai Integrációs Tanács, de megmaradna az eddig is
működő Szociális Tanács és az Országos Területfejlesztési Tanács. Ezen tanácsok
által kibővülne a döntések és tervek megvitatásába bevont szervezetek száma, így
az ÉT-nél nagyobb „lefedettségű” társadalmi párbeszéd alakulhatna ki.
- Ezen tanácsokban is helyet kapnának a szakszervezetek. Az egyes szervezetek
milyen kritériumok alapján szereznék pozíciójukat ezekben a testületekben?
- A részvétel szabályait az érintett szakszervezetekkel közösen kívánjuk
kialakítani. A jelenlegi javaslat a kereteket biztosítja.
- Tehát a szakszervezetek a jelenleg kialakult pozíciókat adnák fel egy pontosan
még meg nem határozott testületben való részvételért. Ez nagy bizalmat kíván tőlük!
Alkalmas lehet ez a javaslat ezen szervezetek súlyának csökkentésére is, mint ahogy
azt több szervezet is sérelmezi?
- Bizalomra szükség van mindenfajta párbeszéd során. Szerintem a javaslat nem
csökkenti a szakszervezetek pozícióit. Egyébként is úgy vélem: az egyes
szakszervezeteknek nem az érdekegyeztetés mechanizmusától függ a társadalmi súlya,
pozíciója és befolyása. Az érdekegyeztetés körüli jelenlegi zavarok részben
politikai jellegűek, ezek nem kezelhetőek a mechanizmus reformjával. Jó példa erre,
hogy a szakszervezetek tiltakozása ellenére az előző ciklusban megszületett a
Bokros-csomag. Tehát nem a mechanizmus akadályozza meg az általuk nem kívánt „dolgokat.”