A hetedik napon Ryan Du Val megszűnt minden munkájától, és látta, hogy amit készített,
egészen jó, és valamelyest kezd hasonlítani a Sixtusi kápolna Michelangelo-freskójához.
Már hatodik napja feküdt a hátán ütött-kopott kollégiumi hálószobájában, és a
mennyezetre festett, hogy előtűnjön a sokak által a világ egyik legnagyszerűbb alkotásának
tartott Ádám teremtése. Azonban Du Val ezzel a munkájával mégsem tudott kivívni
akkora elismerést, mint az eredeti alkotó. Hiába - művészet ide vagy oda -, a
Northwestern University szabályaival ellenkezik a fehér falak átfestése. Az egyetemi
hatóság azt tervezi, hogy közönséges festő-mázolókat fogad, és amíg Du Val a téli
szünetben hazautazik, átfestetik a szobáját piszkosfehérre. Du Val másodéves diák
- aki mellesleg zenét is tanul -, fel van háborodva, hogy évi 6400 dollárt
(mintegy másfél millió forint) fizet a kollégiumi szállásért és ellátásért, és
még művészi kibontakozásában is korlátozzák. A diákot egyébként maga az eredeti
Sixtusi kápolna ihlette, mivel az elmúlt nyáron Rómában járt. Művéhez egyszerű
zománcfestéket használt, s a három legismertebb jelenetet készítette el. Prózai módon
Isten ujja nem Ádámra, hanem a tűzriasztó berendezésre mutat. A kollégiumi háló
„szobaparancsnoka”, a szintén 19 éves Adi Hermoni szerint a festmény nagyon építő
jellegű, és olyan kreativitást mutat, ami a liberális művészeti nevelést szolgálja,
ezért az egyetemnek inkább büszkének kéne lennie diákjára. (AP)