Vissza a tartalomjegyzékhez

EPERJESI ILDIKÓ
Illúziók és a realitás

Nem tudta dűlőre vinni az Európai Unió bővítése finanszírozásának kérdését a tizenöt uniós tagország a bécsi csúcstalálkozó előtt, és ez alapvetően befolyásolja a csatlakozásra legesélyesebb Magyarország, Csehország és Lengyelország közeljövőbeli sorsát és lehetőségeit is.


Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyi államtitkár, Wolfgang Schüssel, az Európai Unió soros elnökével, Jacques Poos luxemburgi külügyminiszterrel és Jacques Santerval. Új belépők csak a reformok után   Fotó: MTI

Joschka Fischer német külügyminiszter szerint csak akkor lehet szó a belépés pontos dátumáról, ha az EU-költségvetés reformja már végbe ment. Azonban a reformcsomagnak jelenleg egyetlen olyan eleme sincs, amelyben mindegyik uniós tagállam egyetért. Az unió bővítése mellett érvelők szerint az EU így nagyobb súllyal tudna fellépni globális viszonylatban. A szorgalmazott reformok és változások nemcsak a belépési időpontot látszanak halasztani, hanem kérdésessé teszik azt is, hogy Magyarország milyen unióhoz fog csatlakozni: hétfőn Franciaország és Nagy-Britannia miniszterelnökei nyilatkozatot adtak ki egy NATO-tól független közös nyugat-európai védelmi rendszer létrehozásáról. Robin Cook brit külügyminiszter indoklása szerint „előfordulhat, hogy az unió olyan békefenntartó akcióban, vagy válságkezelésben akar részt venni, amelyben az amerikaiak nem vállalnak szerepet”. Ugyanakkor az új közös pénz, az euro januári bevezetésével az USA után a második legnagyobb piaccá váló európai tőkepiac, amely várhatóan a világcégek számára ellenállhatatlan célt fog jelenteni, a magyar gazdaság számára is nagyobb esélyt kínálhat. A magyar csatlakozás menetrendjéről, a felmerülő problémákról nyilatkozott lapunknak Király Miklós, az ELTE jogi karának tanára és Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.


Különleges védelmet kap a csúcstalálkozó idejére a bécsi Hofburg. Nem könnyú bejutni    Fotó: MTI

A magyar kormány derűlátó megnyilvánulásai ellenére a gyors csatlakozásnak jelenleg csökkenni látszanak az esélyei - állítja Király Miklós, aki szerint hosszabb távú csatlakozásban kell gondolkodnia Magyarországnak: „Mivel az EU-országok a jogharmonizáció végrehajtása alapján ítélik meg Magyarország érettségét, nem hátrányos az európai normákhoz mielőbb alkalmazkodni, akkor is ha a 2004-2005-ös, középtávú csatlakozás a célunk.”
Szent-Iványi István szerint Magyarországnak továbbra is ki kell tartania a 2002-es csatlakozási dátum mellett. Ha teljesítjük a követelményeket, nehéz lesz okot találni a lassításra, bár a politikus is úgy véli: ma nagyobb ennek a veszélye, mint márciusban, a csatlakozási folyamatról szóló tárgyalások kezdetekor.
„Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási tárgyalásai, amelyek a kilencvenes évek közepére fejeződtek be, három évig tartottak. Ám mind a három ország gazdag, fejlett demokrácia, és nettó befizető az EU költségvetésébe. A jelenlegi folyamatban tizenkét jelölttel van dolgunk: Ciprus kivételével mindegyikük az EU-tagállamoknál sokkal szegényebb ország, és nettó jövedelemhasználó lesz" - mondotta Robin Cook brit külügyminiszter a bővítés finanszírozásával kapcsolatos vitáról.
Érthető, hogy a kelet-európai országok és Ciprus igyekszenek hangsúlyt fektetni a bővítés előnyeire. Király Miklós szerint az unió egészének jót tesz a kelet-európai országok belépése, mivel az európai megosztottság miatt eddig a komparatív előnyök nem érvényesültek. Az unió bővítése után viszont nagyobb lesz kontinensünk piaca, a globális versenyben pedig inkább helyt tud majd állni az USA-val és Japánnal szemben. Az integráció Európa biztonságának szempontjából is indokolt - véli a szakértő.
Az uniós közvélemény félelmei alaptalanok - húzta alá Szent-Iványi István. A munkaerő átvándorlásától biztosan nem kell tartani, hiszen a magyar munkaerő nem mobilis, még az egyik országrészből a másikba sem hajlandó átköltözni a jobb munkalehetőség reményében. A termelés áthelyeződésésének veszélye az olcsó munkaerő vonzása miatt pedig pontosan addig áll fenn, amíg nem vagyunk tagjai az uniónak. Az erős fölzárkózással mind a bérek, mind az árak növekedni fognak - tette hozzá Szent-Iványi.
Ausztria, Németország, Hollandia és Svédország azonban már ma is sokallja a hozzájárulását és szeretné befagyasztani a jelenlegi évi 100 milliárd dolláros uniós költségvetést. Az EU reformját felvázoló Agenda 2000 programot a jövő év márciusában, a német elnökség idején véglegesítik. 2006-ig a csatlakozási folyamatban részt vevő kelet-európai államok és Ciprus évente összesen 3 milliárd ECU (3,5 milliárd dollár) közösségi támogatást kapnak. Sürgős megoldásra vár a tíz millió EU-farmer támogatása is. A mezőgazdasági árak minimumon tartása ma az EU-költségvetés felét emészti fel. A hozzájárulások csökkentését az Európai Bizottság támogatja, azonban minden kormány ellenzi. A legnagyobb gondok közé tartozik Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország amiatti félelme, hogy főként mezőgazdasági támogatásaikat fogják elveszíteni és magasabb tagsági díjat fognak fizetni a csatlakozás támogatása miatt.


A brit belügyi államtitkár segítséget ígér a maffia elleni harcban

„Magyarországon keresztül vezet Európa egyik fő kábítószer-kereskedelmi útvonala, és a magyar kormány ennek tudatában van” - nyilatkozta lapunknak Kate Hoey, brit belügyminisztériumi államtitkár. Kérdésünkre kifejtette, hogy a szervezett bűnözés nemcsak Magyarország, hanem egész Európa égető problémája, hiszen a bűnözők nem ismerik el az országhatárokat s egyre kifinomultabb eszközöket használnak a bűn szervezésében és a kommunikációban. Éppen arra irányul az Europolnak és a szervezet titkosszolgálati vezetésének munkája, hogy az értesüléseket meg tudják osztani más országokkal - tette hozzá az államtitkárasszony. Magyarország már ma is szorosan együttműködik az Europollal, hiszen az ország közvetlen tapasztalatokat szerzett a szervezett bűnözés „legkorszerűbb formáiról”, még a csatlakozás előtt. Ez elsősorban a kábítószerkereskedelmet és a pénzmosást érinti, hiszen Magyarország a helyettes a drogkereskedelemben érintett Jugoszlávia jelenlegi „alkalmatlansága” miatt. A magyar kormány teljes mértékben tudatában van ennek, és keresi a megoldási lehetőségeket, így a a brit kormány segítségét is. Az Egyesült Királyság rendőrségi továbbképzéseket biztosít, s a szervezett bűnözés elleni küzdelem módjait igyekszik bemutatni. A lehangoló bűnözési statisztikák ellenére is a brit kormány híve Magyarország teljes jogú európai uniós tagságának, s közre is működnek a felkészítésben. Ehhez akadályok garmadáját kell leküzdeni, bár meggyőző az az eredmény és változás, amelyet a magyarok már eddig is elértek - fejtette ki Kate Hoey.