2003/10.

A világ tudománya magyar diplomaták szemével

A KÖZVÉLEMÉNY
A TUDOMÁNYPOLITIKA FORMÁLÁSÁBAN
- BRIT TAPASZTALATOK -

Szalai-Szűcs Ildikó

tudományos és technológiai attasé, London
Szalai-Szucs@huemblon.org.uk

A társadalmi igények, elvárások képviselete a tudománypolitika alakításában az Egyesült Királyságban szakmapolitikai prioritás. A következő írás rövid áttekintése a címben megjelölt terület elmúlt tízévi fejlődésének: a tudomány közérthetőségének igényétől a közvéleménynek a tudománypolitika formálásába való bevonásáig. Nem kíván teljes áttekintést adni a terület minden intézményi szereplőjéről, illetve a kérdésben született dokumentumról, sokkal inkább egy szemléletmód megjelenését és fejlődését hivatott szemléltetni, melynek során három intézmény tevékenységét követi figyelemmel, ezek a Royal Society, vagyis a brit Tudományos Akadémia, a tudósokat és a tudománypolitika képviselőit tömörítő Royal Institution, és a hagyományosan a legszélesebb közvélemény informálására létrejött The British Association for the Advancement of Sciences.

Az Egyesült Királyságban jelenleg meghatározó az a szemlélet, amely a szakmapolitikák alakításában figyelembe kívánja venni a társadalom különböző csoportjainak igényeit, véleményét. A brit kormányzati politikában ez - a terület sajátosságainak megfelelően - a szolgáltató jelleg hangsúlyozásától (lásd: oktatás, iparkereskedelem) a társadalmi véleményeknek a szakmapolitikába, részben kormányzati, részben nem-kormányzati szereplők révén szervezetten történő beépítéséig, különböző formákban jelentkezik.

A társadalmi igények fokozott és intézményesen elősegített képviselete a tudománypolitika formálásában is erőteljesen érvényesül. A közvélemény szerepének fontosságát már az 1993-ban kiadott kormányzati tudománypolitikai stratégiai dokumentum rögzítette. Az innovációt mint a gazdasági növekedés előfeltételét megjelölő Realizing Our Potential: A Strategy for Science, Engineering and Technology (1) című kormányzati dokumentum a tudomány és technológia közvélemény számára való hozzáférhetőségét, érthetővé tételét tudománypolitikai prioritásként határozta meg. Azzal együtt, hogy a közvélemény és a tudomány kapcsolatát támogató gondolkodásnak az Egyesült Királyságban igen nagy hagyományai vannak, a dokumentum alapvető változást hozott e tekintetben azáltal, hogy a korábban főként a társadalomtudományok által képviselt kérdéskört hivatalosan a tudománypolitika részévé tette. Az említett stratégiai dokumentum megjelenése óta a ma leginkább "Tudomány a társadalomban" elnevezéssel jelölt problematika kezelése jelentős fejlődésen ment keresztül, amennyiben a tudomány közérthetővé tételére irányuló tevékenységből mára a közvéleményt a tudománypolitika formálásába intézményesen bevonni kívánó magatartás vált. Jelenleg a tudománypolitikáért felelős államigazgatási szervek, illetve független testületek tevékenységének szerves részét jelentik a társadalmi vélemények, érdekek beépítését célzó programok.

Az Egyesült Királyságban a tudománypolitika alakítása csakúgy, mint más szakmapolitikáké, számos kormányzati és nem-kormányzati szereplő együttműködésében valósul meg. A "Tudomány a társadalomban" elnevezéssel jelölt célterület fejlődésének vázlatos ismertetése során számos, szintén jelentős, de kisebb intézmény, valamint a kormányzati tevékenység elismerése mellett három független tudománypolitikai intézmény: a Royal Society, a British Association for the Advancement of Sciences (BA), a Royal Institution, illetve az egészen a közelmúltig létező COPUS tevékenységére térünk ki részletesebben.

A tudomány széles közvélemény számára való "hozzáférhetősége" mint elvárás, nem új keletű az Egyesült Királyságban. A tudomány és a laikus társadalom közti távolság felszámolására jött létre a Royal Institution 1799-ben, illetve a The British Association for the Advancement of Sciences 1831-ben. E hagyományt teremtő intézmények párhuzamos tevékenysége mellett nem-kormányzati intézményes összefogásról a kérdés XX. századi történetében 1985-től beszélhetünk. Ebben az évben jelentette meg ugyanis a Royal Society The Public Understanding of Science (2) című tanulmányát, melynek ajánlásai alapján a három nagy múltú intézmény, vagyis a Royal Society, a Royal Institution és a BA létrehozta közös programját. Az annak keretében megalapított COPUS bizottság (Committee on the Public Understanding of Science) célja a tudományos eredmények közvélemény számára történő hatékony interpretálása, a tudomány képviselői és laikus társadalom közti kapcsolat közvetlenebbé tétele volt.

A tudomány és társadalom témakörben jelentős változást hozott a brit kormány 1993-ban készült tudománypolitikai stratégiai dokumentuma. A megelőző húsz év tudomány- és technológiapolitikáját elsőként áttekintő dokumentum a tudomány szerepének társadalmon belüli tudatosítását tudománypolitikai prioritásként jelölte meg. A dokumentum hatására tudományos és tudománypolitikában érintett kormányzati és nem-kormányzati szervezetek stratégiájában egyaránt megjelent ez a prioritás, így például a hét Kutatási Tanács, a tudománypolitikáért felelős kormányzati hivatal - az Office of Science and Technology és a közfinanszírozású kutatóintézetek tevékenységében. Ekkor a kérdéskört elsősorban a public understanding of science' elnevezéssel illették, ami a tudományos élet és a laikus társadalom közti kommunikáció javítását jelentette. Az ilyen jellegű programok egyrészt a laikus társadalom felé irányultak a tudomány és annak társadalmi-gazdasági hasznosulása közötti összefüggések ismertetésével, a közvélemény tudomány iránti érdeklődésének felkeltésével, másrészt a kutatókat célozták meg tevékenységük kommunikálásának szorgalmazásával és támogatásával, a közvélemény fontos szerepének a kutatói társadalomban való tudatosításával.

A COPUS működtetése mellett, az azt létrehozó és abban részt vevő intézmények folytatták saját kommunikációs tevékenységüket. Ezek az intézmények hagyományos szerepüknek megfelelően különböző megközelítésből foglalkoztak a kérdéssel, s ez az intézményi profil mára még észrevehetőbben elkülönült. A tudomány és társadalom eltérő megközelítésének kialakulását, de a tudomány "társadalmasítása" mellett leginkább a közvélemény bevonásának előtérbe kerülését is felgyorsította az Egyesült Királyságban lezajlott BSE (kergemarha-kór) krízis, majd a génmódosított élelmiszerekről megjelenő ellentmondásos hírek és tanulmányok. A társadalom bizalomvesztésének hatására a tudomány és a tudománypolitika képviselőiben egyre inkább érvényesült az a gondolkodás, amely a tudományos kérdésekről hozott döntésekbe szükségesnek tartotta a közvélemény bevonását. Ennek nyomán mind kormányzati, mind nem/kormányzati szervezetek részéről olyan projekteket indítottak, amelyek fórumok, viták keretében a különböző társadalmi csoportok véleményének a szakmapolitikába való beépítését célozzák.

A Lordok Háza 2000-ben publikált jelentésének (3) hatására, amely a tudomány eredményeinek általános elismertsége mellett megállapította bizonyos tudományos kérdések vonatkozásában a társadalom jelentős bizalomvesztését, a Royal Society létrehozta saját Tudomány a társadalomban elnevezésű programját. A 2000-ben megkezdett ötéves program már az új gondolkodásmódot tükrözi, vagyis a tudomány elfogadottságának növelése mellett a társadalmi vélemények szakmai körökhöz való eljuttatását is célozza. A program legfőbb elemét azok a rendszeres, az ország különböző pontjain szervezett beszélgetések jelentik, amelyek aktuális kérdések megvitatását teszik lehetővé kutatók, helyi politikusok, médiaszemélyiségek, az egészségügy és más érdekelt területek szakértőivel. A program másik eleme az országgyűlési képviselők és tudósok munkájának kölcsönös megismertetését célzó projekt, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy képviselők valamely laboratóriumban töltenek néhány napot, illetve a kutatók az országgyűlésben tesznek látogatást. A program fontos része egy országos szintű fórum sorozat, amelynek keretében kutatók, a tudománypolitika képviselői, laikusok és különböző érdekelt társadalmi csoportok között strukturált eszmecserét, vitát szerveznek egynapos programok formájában. Végül a Tudomány a társadalomban program negyedik vetülete egy tanácsadó szolgáltatás, amelynek részeként a Royal Society aktuális témákban elemzéseket, tanulmányokat készít egyrészt a tudománypolitika, másrészt a közvélemény számára fontos, napirenden levő kérdésekről, mint például a génmódosított élelmiszerek.

A Royal Society, amely kb. 1300 hazai és külföldi tudóst fog át, tagságán keresztül igen alkalmas arra, hogy különböző tudományterületek egy adott kérdésben való állásfoglalását képviselje, illetve azt a tudománypolitika kormányzati formálói felé közvetítse. Emellett a laikus társadalom számára rendezett programjai lehetővé teszik a közvélemény és a szakma közti párbeszéd eredményének beépítését a kormányzati döntéselőkészítésbe.

A Royal Instituiton tevékenységében ugyan jelen vannak a közvéleménynek szánt programok, ezek azonban inkább tájékoztató jellegűek, a társadalom és döntéshozók közti közvetítő szerep itt kevésbé érvényesül. A Royal Institution a tudomány és a tudománypolitika kiemelkedő képviselőit tömörítő testületként inkább magas szintű fórumot biztosít aktuális kérdések megvitatására, és rendszeres kapcsolatot teremt tudósok és a tudománypolitika képviselői között.

A BA hagyományainak megfelelően inkább a tudomány népszerűsítésével foglalkozik, programjai a legszélesebb közvélemény elérését célozzák. Tevékenységének kiemelkedő megjelenítője az évente megrendezésre kerülő Nemzeti Tudományos Hét, amelyben a BA társszervezőként vesz részt. Az egy hétig tartó rendezvénysorozatra bármilyen intézmény bármilyen témában jelölhet előadást, vagyis a rendezvény a legváltozatosabb témákban a legszélesebb közvéleményt próbálja elérni. A BA külön programokkal jelentkezik fiatalok, gyerekek számára, továbbá társasági eseményekhez kapcsolódó tudománynépszerűsítő programokat szervez.

Amint látható tehát, a COPUS-t alapító három intézmény a "tudomány és társadalom" problematika más és más vonatkozásait célozza meg, hagyományos szerepüknek megfelelően. Az elmúlt évek során, az intézmények saját programjainak erősödésével párhuzamosan, a COPUS vesztett jelentőségéből. Az egyes intézmények fokozódó aktivitása mellett a COPUS szerepének csökkenését az is okozta, hogy a szervezet nem tudta magáévá tenni azt a szemléletmódot, amely a társadalom igényeit mint valóságos alakító tényezőt veszi figyelembe. Végül a COPUS-t alapítók arra a megállapításra jutottak, hogy a szervezet által alkalmazott, a felülről való irányítást előnyben részesítő megközelítés már idejétmúlt, s ezért 2002 decemberében megszüntették - ez a lépés a szemléletváltás intézményes deklarációjának is tekinthető.

A tudomány és társadalom kérdéskörben a kormányzati és a nem-kormányzati szervezetek által folytatott tevékenységet jól szemlélteti egy aktuális és sok vitát kiváltó kérdés kezelése, mégpedig a génmódosított (GM) növényekkel kapcsolatos brit álláspont kialakítása. A GM-vita ugyanis alkalmas arra, hogy a megközelítésen túl szemléltesse az egyes intézmények együttműködését is adott kérdésben. A brit kormány 2002 májusában társadalmi párbeszédet kezdeményezett a génmódosított növények és élelmiszerek témájáról, azzal a céllal, hogy a párbeszéd eredményeit beépítse a szakmapolitikai döntésekbe. A kormányzat által összefogott párbeszéd három részből áll: a) egy független szakértők által szervezett vitasorozatból, amely a legszélesebb közvélemény tájékoztatására és a vélemények feldolgozására hivatott; b) a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Stratégiai Hivatal projektjéből, amely az érintettek bevonásával a kérdés gazdasági vonatkozásait dolgozza fel; illetve c) a problémakomplexum tudományos vonatkozásainak összegzéséből, amelyet a kormány tudományos főtanácsadójának irányításával készítenek el.

Bár a GM-vita kormányzati kezdeményezés, abban különböző mértékben részt vesznek független tudománypolitikai intézmények is. A Royal Society mindenekelőtt a tudományos főtanácsadó által vezetett tudományos rész rendezvényeinek társszervezését vállalja, emellett publikálja a kormányzati projekt megvalósítása során készült egyes tanulmányokat. Ezen kívül saját Tudomány a társadalomban projektjén belül is foglalkozik a kérdéssel, így például a közelmúltban tanulmányt jelentetett meg a génmódosított növények élelmiszercélú felhasználásának egészségügyi vonatkozásairól (4), illetve rendszeresen vitákat, beszélgetéseket szervez a témában. A BA részvétele a nemzeti dialógusban formálisabb az előző intézményénél, amennyiben rendszeresen és hivatalosan szerepel rendezvények társszervezőjeként. Ezenkívül saját kezdeményezésként számos, a széles közvéleménynek szánt előadást, beszélgetést rendez. A Royal Institution programjában természetesen szintén szerepel a génmódosított növények és élelmiszerek témaköre, azonban formális kapcsolata nincs a kormányzati programmal.

*

Az Egyesült Királyságban a szakmapolitikák alakítása a kormányzati és nemkormányzati szervezetek legtöbb esetben nem formálisan rögzített, hanem hagyományosan kialakult együttműködése útján történik. Ez érvényes a tudománypolitikára is, amelynek területén a jelenlegi brit kormányzat igen aktív és kezdeményező szerepet játszik a független tudományos intézmények, testületek mellett. E kooperációnak jó példája a tudománypolitikai prioritásként a kilencvenes évek elején megjelölt tudomány és társadalom kapcsolatának javítása, ami ma már a hagyományos ismeretterjesztés mellett a társadalmi vélemények, érdekek rögzítését és figyelembevételét jelenti a tudománypolitika egyes kérdéseinek formálásában. Az alulról építkezés egyre inkább érvényesülő szemléletmódjának alkalmazásában a nagy múltú intézmények, mint a Royal Society, a BA és a Royal Institution, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.

Kulcsszavak: tudomány közérthetősége, tudománypolitikai pioritás, társadalom bizalomvesztése, társadalmi szervezetek, szakmapolitikák alakítása, társadalmi igények képviselete, döntési folyamat

Internetes címek:

Royal Society: http://www.royalsoc. ac.uk/

Royal Institution of Great Britain: http://www.ri.ac.uk/

British Association for the Advancement of Sciences: http://www.britassoc. org.uk

IRODALOM

1. Government White Paper. Realizing Our Potential: A Strategy for Science, Engineering and Technology. HMSO, 1993

2. The Public Understanding of Science. Royal Society, 1985

3. House of Lords, Science and Technology Committee: Third Report: Science and Society. 23 February 2000

4. Royal Society: Genetically modified plants for food use and human health -an update, February 2002


<-- Vissza az 2003/10. szám tartalomjegyzékére