2002/zzz

Könyvszemle

Agrártermelés - élelmiszerminőség - élelmiszer-biztonság

Magyarország az ezredfordulón gyűjtőnévvel a Magyar Tudományos Akadémián az elmúlt években végzett stratégiai kutatások keretében, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, Kovács Ferenc akadémikus, programvezető irányításával számos nagyjelentőségű tanulmány foglalta össze az agrártermelés és az élelmiszergazdaság legfontosabb probléma köreit, különös tekintettel az EU - csatlakozás igényeire. A program keretében készült tanulmánykötetek közül itt három, az élelmiszer-biztonság témakörét illető kiadványra szeretném felhívni a figyelmet. A terméklánc-szemlélet fontosságát az adja, hogy az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető vegyi és biológiai-mikrobiológiai tényezők nagymértékben függvényei a környezetterhelésnek.

A Penészgombák - mikotoxinok a táplálékláncban című kötetben a programvezető szerkesztő (Kovács Ferenc) bevezetőjében a számos penészgomba által termelt mérgező anyagnak - a mikotoxinoknak - a táplálékláncot károsító hatásait tekinti át, kitérve mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben okozott károkra és az élelmezés-egészségügyi vonatkozásokra. Bata Árpád foglalja össze a hazailag legfontosabb mikotoxinok meghatározásának analitikai módszereit. Külön résztanulmány (Barna-Vetró Ildikó és Solti László) foglalkozik a mikotoxinok mérésére alkalmas enzim-immunanalitikai módszerekkel. A következő négy fejezetben a hazai állattenyésztésben is óriási gazdasági veszteséget okozó, gyakoribb fuzárium toxinok biológiai és gazdasági hatásait elemzi számos hazai specialista (Rafai Pál, Bata Árpád, Fazekas Béla, Zomborszkyné Kovács Melinda). Banczerowski Januszné a mikotoxinok idegrendszert károsító hatásáról ad áttekintést. A kukorica hibridek rezisztenciájával kapcsolatos vizsgálatokat Bata Árpád és ifj. Kovács Gábor foglalják össze. Nagyívű fejezet foglalkozik a búza kalászfuzáriumával szembeni komplex védekezéssel (Mesterházy Ákos).

A kötet zárófejezetében Repa Imre és számos szerzőtársa (Romvári Róbert, Bajzik Gábor, Bogner Péter, Petrási Zsolt, Zomborszkyné Kovács Melinda, Horn Péter) az állattudomány területén alkalmazott keresztmetszeti képalkotás módszereit: computer tomográfos - CT) vizsgálat, ultrahang képalkotó vizsgálati eljárás (UH), magmágneses rezonancia elven alapuló (MR) vizsgálatok - mutatják be, amelyek a mikotoxinok okozta elváltozások korai felismerésében is nagy jelentőségű, modern diagnosztikai eljárások.

Az Agrártermelés - Élelmiszerminőség - Népegészségügy című kiadvány első fejezetében Kovács Ferenc akadémikus az agrártermelés és a környezet kapcsolatán keresztül áttekintést ad a téma feldolgozásának szempontjairól, a környezetvédelem és az életminőség összefüggéseiről, továbbá - az Egyesült Államok példáján illusztrálva - a fenntartható fejlődés nemzetközi problematikájáról. Nagyszámú szerzőtársa a további fejezetekben a talajvédelem fontosságát, a talajt érő gyakoribb vegyi szennyeződéseket, azoknak az egészségre gyakorolt hatásait és az ilyen környezetterhelés magyarországi helyzetét, a penészgomba és mikotoxin-szennyeződés élelmezés-egészségügyi vonatkozásait taglalják. Ismertetik a nem nélkülözhető kémiai növényvédelem helyes alkalmazásával és az élelmiszer-biztonsági szempontokat figyelembe vevő állattartással és takarmányozással kapcsolatos ajánlásokat. Az állattartás EU-konform környezetvédelmi szabályozásának tudományos előkészítése (Dohy János, Wittmann Mihály), a zoonózisok elleni védekezés (Mikola István, Nagy Attila), valamint a zoonózisok környezetszennyező szerepe és csökkentésüknek lehetőségei (Nagy Attila, Mikola István, Nagy Béla) különös jelentőségű feladatokat taglalnak. Rövid, csupán utalás jellegű fejezetek foglalkoznak a modern biotechnológia alkalmazásainak környezetvédelmi lehetőségeivel (Balázs Ervin), a mezőgazdasági vízgazdálkodás környezetvédelmi kérdéseivel (Cselőtei László) és az erdők, erdősítések környezetvédelmi szerepével (Solymosi Rezső).

A harmadik kötet az Élelmiszer-biztonság az EU-szabályozás függvényében címmel jelent meg. Jól tükrözi, hogy az élelmiszer-biztonság milyen kiemelt jelentőségű az EU-csatlakozásban, az élelmiszerek nemzetközi forgalmában, az életminőség javításában valamint a hazai népegészségügyi programban. Az utóbbi programra tekintettel mutatja be a kötet első fejezete (Nagy Attila, Rodler Imre és Zajkás Gábor munkája) az egészséges táplálkozás követelményeit és azok oktatási, ismeretterjesztési, élelmiszertermelési és szocio-ökonómiai vonzatait. Ebben a fejezetben kapunk áttekintést az ételfertőzések, ételmérgezések mikrobiológiai okozóiról, az élelmiszer-fogyasztót veszélyeztető természetes eredetű toxikus anyagokról, a környezeti szennyezőkről, az élelmiszerekbe a növényvédelemmel és az állatgyógyászattal összefüggésben bekerülhető szermaradványokról és az élelmiszer technológiák használatához kapcsolódó szennyező anyagokról. A szerzők megfogalmazzák az élelmiszer-szabályozás és -ellenőrzés szerepét az élelmiszer-biztonságban, valamint az Országos Élelmiszer-biztonsági Hivatal feladatait. A második fejezet (Bíró Géza) a tápláléklánc teljes vertikumát követve vázolja a takarmányozás, a növényegészségügy, az állategészségügy, az élelmiszeripar, élelmiszer-kereskedelem, a vendéglátás, a közétkeztetés és a magánháztartások élelmiszer-biztonsági kérdéseit. A harmadik rész (Molnár Zoltán és Szigeti Sándor) az állategészségügyi szolgálat munkáját az élelmiszer-biztonság szempontjából elemzi. A továbbiakban a kötet nemzetközi és hazai áttekintést nyújt a sertéshústermelésben alkalmazott élelmiszer-biztonsági rendszerekről (Rafai Pál). A baktériumok okozta ételfertőzési statisztikákban első helyen álló salmonellosisokra tekintettel, indokoltan nagy teret szentel a kötet ennek a problémakörnek (Herpay Laura és Bíró Géza). A gyakorisági adatok világosan mutatják a S. enteritidis hazai és nemzetközi előretörését és elterjedtségét, s azt, hogy e betegség döntően baromfi és tojás eredetű élelmiszerfertőzés. Bemutatják az EU-ban 1992-ben megjelent zoonózis rendeletben kitűzött szalmonella- gyérítési célokat, a fő szabályozási pontokat és a gyérítés gyakorlatát egyes európai országokban. Áttekintést adnak a védekezés hazai helyzetéről is. Szabó Mária részletesen elemzi a humán salmonellosisok hazai statisztikáját, az ételfertőzések megszaporodásának okait és a megelőzés lehetőségeit; míg Szita Géza a veszélyelemzésre és kockázatbecslésre tekintettel összefoglalja a sertés- és a szarvasmarhavágásnál, valamint a baromfi-feldolgozásnál javasolt mintavételi helyeket és szakmailag indokolt vizsgálatokat. Sas Barnabás az élelmiszerek kémiai szennyezettségének vizsgálatát tekinti át, kitérve a vonatkozó jogszabályokra, a mintavétel rendszerére, a vizsgálati rend szabályozásának szükségességére, és az országos monitoringvizsgálati terv végrehajtásának szervezetére. A kötet társszerkesztője, Bíró Géza, zárófejezetben foglalja össze az EU Európai Bizottsága Élelmiszerbiztonsági Fehérkönyvében megfogalmazott célkitűzéseket, az EU-csatlakozásra is tekintettel lévő magyarországi élelmiszer-biztonsági stratégia kidolgozásának a szükségességét és az erre való felkészülés tennivalóit.

Az itt ismertetett kiadványokból, látszólagos heterogenitásuk ellenére is nyilvánvaló, hogy az élelmiszer-biztonság, életminőségünk egyik meghatározója szempontjából az ismeretek és információk alapvető fontosságúak. Erre a megállapításra jutott az 1997-ben létrehozott hazai Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület a Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzete az ezredfordulón című tanulmányában is, egyebek között megállapítva, hogy "az élelmiszer eredetű megbetegedések legnagyobb része tudatlanságból ered, kellő ismeretek birtokában megelőzhető". A sokat hangoztatott "tudás-alapú társadalom" ilyen irányú megteremtése szempontjából az ismertetett kiadványok jelentős stratégiai támaszt adnak. (Magyarország az ezredfordulón sorozat: I. Kovács Ferenc szerk.: A Penészgombák - mikotoxinok a táplálékláncban. II. Kovács Ferenc szerk.: Agrártermelés - Élelmiszerminőség - Népegészségügy. III. Kovács Ferenc, Bíró Géza szerk.: Élelmiszer-biztonság az EU-szabályozás függvényében. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya, Budapest, 2001-2002., I: 212 o., II: 168 o., III: 242 o.)

Farkas József

az MTA r. tagja, egy. tanár (SZIE)


<-- Vissza az 2002/zzz szám tartalomjegyzékére