Könyvszemle
TUDOMÁNYRÓL, JÓL ÉS SZÉPEN
A tudománynak a társadalomra gyakorolt hatását egyrészt a tudomány fejlettségi szintje határozza meg, másrészt az, milyen mértékben érti meg a közvélemény az eredményeket. A tudomány népszerűsítésében a Természet Világa c. folyóirat párját ritkító küldetést vállalt, mivel a havonta megjelenő számok mellett egy-egy tudományterületet ismertető különszámai mára már szellemi életünk eseményeivé váltak. Az olvasmányos, szép magyar nyelven megírt, és magas szakmai színvonalat képviselő cikkgyűjtemények szerzői a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő - és jótollú - képviselői, akik a Természet Világa kiváló szerkesztői műhelyének hathatós segítségével megmutatják az olvasónak, hogy a tudomány is tud érdekfeszítő és izgalmas lenni.
A közelmúltban nagy sikert aratott matematikai és informatikai különszám után október végén került az utcára a Természet Világa Mikrovilág c. különszáma, amely a nagyenergiás fizika eredményeivel és rejtelmeivel ejti rabul az érdeklődő olvasót. A gyönyörű kiállítású, rengeteg képet tartalmazó kiadvány az MTA, az Oktatási Minisztérium, a genfi Részecskefizikai Kutató Laboratórium (CERN), a CIB Bank, valamint a Természet-Tudomány Alapítvány anyagi támogatásának köszönheti megjelenését, amiért mi olvasók is hálásak lehetünk. A szerzők között örvendetesen sok a fiatal, akik e széles tudományterület különböző ágait máris sikeresen művelik, nemzetközi együttműködésben és annak megfelelő színvonalon. A szerkesztők legnagyobb gondja az lehetett, hogy a kiemelkedő hazai nagyenergiás fizikusok közül "merítsenek", hiszen jóval több sikeres és ismert kutatónk van, mint amennyit meg lehet szólaltani egy ilyen kiadványban.
A szám egyik érdekessége, hogy az első, köszöntő cikk Simonyi Károly akadémikus tollából származik, aki 1951-ben Magyarországon hazai építésű gyorsítóberendezéssel elsőként hozott létre atommag-reakciót - zsurnaliszta módon fogalmazva elsőként hajtott végre "atomrombolást". A cikkek témái körüljárják a modern részecskefizika izgató elméleti kérdéseit és a jövő problémáit, valamint megismertetnek a részecskefizikai kísérleteknek a legmodernebb számítástechnikán alapuló és igazi ámulatot keltő módszertanával. A sorozat utolsó cikkében, amely a dolgozatok drámai ívét alkalmasan lezárja, Zimányi József akadémikus ismerteti hazánk CERN-hez való csatlakozásának ma már történelmi fordulatait. A tartalomjegyzék ismertetése helyett inkább azt ajánlom, vegyük kezünkbe a különszámot!
Külön kell szólni a gyűjtemény összeállítóiról, Lévai Péterről és Hegyi Sándorról, akik korukhoz illő fiatalos energiával és fáradhatatlanul dolgoztak annak érdekében, hogy a Mikrovilág létrejöhessen. Mind a szakma, mind az olvasók részéről csak köszönet illetheti őket. Ez a különszám egyben frappáns válasz azok részére, akik - fanyalogva vagy felindultan - kétségbe vonták-vonják hazánk CERN-tagságának hasznát.
A Mikrovilág bizonyára nagy siker lesz, és bízvást ajánlható a téma iránt érdeklődő idősnek és fiatalnak egyaránt, valamint azon posztmodern gondolatok híveinek is, akik úgy hiszik, a tudomány csupán egyike az olyan lehetséges eszmerendszereknek, mint például a vudu!
Bencze Gyula