1999/7

Technológiapolitika

A Mecenatúra pályázati rendszer értékelése

Mosoniné Fried Judit - Andrási Zoltán


Egyéni pályázók utazáshoz, szervezetek pedig konferencia szervezéséhez és tagdíjfizetéshez nyerhetnek támogatást az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által működtetett Mecenatúra pályázati rendszer keretében. A kutatói közösség által támasztott igény és a Mecenatúra népszerűsége folyamatosan nő. A szerzők a pályázati rendszer értékeléséről és az ennek alapján megfogalmazott javaslatokról számolnak be.


Jogcímek és feltételek

Az OMFB 1991-ben indította el a műszaki fejlesztés társadalmi feltételeit javító pályázatok (népszerű nevén: a Mecenatúra) rendszerét. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapból (KMÜFA) táplált forrás elosztásáról akkoriban Tárcaközi Államtitkári Bizottság döntött. Különböző intézmények informatikai szolgáltatásainak fejlesztésére, műszerbeszerzésre, szabványosításra, a magyar műszaki szellemi termékek szabadalmi oltalmának biztosítására stb. ítélt meg - esetenként jelentősnek számító - támogatást a Bizottság. Nem kitüntetett, de lehetséges pályázati jogcím volt a konferenciarészvétel és szervezés támogatása is.

1995-ben átalakult a Mecenatúra rendszere. Pályázni azóta kizárólag három jogcímen lehet: konferenciarészvétel, konferenciarendezés, nemzetközi szervezeti tagsági díj kifizetése. A pályázatokat öttagú zsűri értékeli. Ők tesznek javaslatot az egyes pályázatok elfogadására és a támogatás mértékére is. A zsűri elnök és a négy tag felkérését az OMFB Tanácsa hagyja jóvá. Megbízatásuk két évre szól.

A félévenként megpályázható összkeret nagyságáról az OMFB Tanácsa hoz határozatot.1 Az egyes pályázatokra vonatkozó tényleges döntés az OMFB ügyvezető elnökének hatáskörébe tartozik.

Az egyes jogcímekhez meghatározott feltételek kapcsolódnak. Ezek a következők:

1. Nemzetközi tudományos-műszaki konferencián való részvétel esetén útiköltség vagy regisztrációs költség kérhető. Feltétel: előadástartás és/vagy más minőségű aktív közreműködés a rendezvény munkájában (pl. szekcióelnök). Az elbírálásnál előnyt élveznek a jelentősebb nemzetközi szervezetek rendezvényei, azon belül elsősorban az Európában és Észak-Amerikában sorra kerülő rendezvények;

2. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési eredmények elterjesztésével, illetve az ismeretszerzéssel közvetlenül összefüggő tudományos konferenciák magyarországi megrendezéséhez résztámogatás nyerhető. Előnyt élveznek a jelentősebb nemzetközi szervezetek felkérése alapján, nemzetközi részvétellel szervezett rendezvények;

3. Magyar intézmények nemzetközi K+F szervezetekben fizetendő tagsági díjuk kifizetéséhez kaphatnak támogatást.

A három jogcím három elkülönített pénzügyi keretre épül. Az esetleges belső átcsoportosításokról - a zsűri javaslatára - az OMFB Tanácsa dönt.

Értékelési projekt és az értékelés mechanizmusa

Az OMFB Tanácsa által 1996-ban elfogadott stratégia értelmében folyamatosan értékelik az egyes pályázati rendszereket. A Mecenatúra értékelési projektet megelőzően két értékelési tanulmány került kidolgozásra. Az első az Alkalmazott K+F Pályázat keretében 1991-1995. között befejezett 672 projekt közvetlen és közvetett eredményeit tárta fel 2, a második pedig az EUREKA együttműködése során magyar részvétellel folyó 52 projekt eredményeit értékelte.3 A Mecenatúra pályázati rendszer értékelésére 1997 szeptemberében adott szakértői megbízást az OMFB.4 A feladat ezúttal is az volt, hogy készüljön elemző jelentés a közpénzek adott hányadának felhasználásáról a támogatással elért eredmények, illetve hatások tükrében. A cél és a döntési rendszer már említett változása miatt csak az 1995. II. félév és az 1996. I. és II. félév értékelésére nyílt mód.5

Az értékelési projekt irányítására Szakmai Bizottságot kért fel Nyiri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke. A Bizottság elnöke Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA alelnöke volt. Tagjai: Gordos Géza (BME), Kovács Kornél (JATE), Polyánszky Éva (Papíripari Kutatóintézet), Sperlágh Sándor (KüM), Török Ádám (MTA), Tuka Katalin (MKM).6

A Szakmai Bizottság a következő feladatokat fogalmazta meg a Mecenatúra pályázatok értékelése kapcsán:

- az adott pályázati rendszer főbb jellemzőinek összefoglalása;

- a támogatás jelentőségének vizsgálata;

- szükség esetén javaslat a pályázati rendszer esetleges módosítására.

Az értékelés módszerét a rendszer sajátosságaihoz igazítottuk. Egy közvetlenül mérhető hasznot ritkán eredményező, ugyanakkor a tudományos-műszaki eredmények elérését messzemenően elősegítő pályázati rendszer értékelésére tettünk kísérletet.

A feladatot két részre bontottuk. Egyfelől elemeztük a teljes mintát, másfelől csináltunk egy kérdőíves vizsgálatot, reprezentatív mintára. A minta nagyságát 500 címzettben fogadta el a Bizottság.

A kérdőíves minta reprezentativitását véletlenszerű rétegzett kiválasztással biztosítottuk. Az első kategóriából minden hatodik, a másodikból minden ötödik, a harmadikból minden negyedik pályázó került be a megkérdezettek közé. A kiválasztás címlistáról történt. Ez a nyertes pályázók legfontosabb adatait tartalmazza.

A konferenciarészvétel esetén egyéneknek, a másik két kategóriában szervezeteknek küldtük meg a kérdőívet. A megoszlás a következő volt:

I. kategória (konferenciarészvétel) kedvezményezettje:      320 fő

II. kategória (konferenciarendezés) kedvezményezettje:    120 szervezet

III. kategória (tagdíjfizetés) kedvezményezettje:                  60 intézmény

Összesen 500 cím

A kérdőíveken az alábbi blokkok szerepeltek:

- A pályázatokra és a pályázókra vonatkozó általános információk

- A rendezvényekre vonatkozó legfontosabb információk

- Pénzügyi források

- Az elért eredmények

- A Mecenatúra pályázati rendszer megítélése.

A kiküldött kérdőívek 54 százalékát kaptuk vissza. Minden kategóriában 50 százalék felett volt a visszaérkezési arány.

A teljes minta jellemzői

1995 második félévében 1113 db, 1996 második félévében 1560 db pályázat érkezett az OMFB Mecenatúra Titkárság pályázati felhívására. A legnagyobb arányban a konferenciarendezés támogatására nőtt meg az igény ez. alatt az idő alatt (1. ábra).

1.ábra

A megítélt támogatás összességében közel kétszeresére nőtt a vizsgált időszakban: 120 MFt volt 1995. II. félévben és 227 MFt lett 1996. II. félévben.

A konferenciarészvétel pályázatai

A beadott pályázatok száma 48 százalékkal, az igényelt összeg 93 százalékkal nőtt egy év alatt. A nyerési esély még így is igen kedvező maradt. Többek között ezzel függ össze, hogy ugyanakkor az egy elfogadott pályázatra jutó támogatás jelentősen csökkent.

Az 1996. I. félévi keretet alig több mint 50 százalékban használta fel a zsűri. Emellett, az OMFB ügyvezető elnökének jóváhagyásával még jogcímek közötti átcsoportosításra is sor került: az eredeti összeghez képest 15 millió forinttal többet kaptak a hazai konferenciák szervezői, és 7 millió forint plusz jutott tagdíjbefizetések támogatására. A maradék 3 millió forint a tartalék keretbe került.7 A felhasznált keret, azon belül az utazások támogatásának mérséklése stratégiai döntés volt az OMFB vezetése részéről: nem kívántak nagyon költséges (nem Európába, illetve Észak-Amerikába irányuló) utazásokat támogatni. Az elutasított pályázatok fajlagos támogatási igénye az elfogadottakénál jóval magasabb, 153 ezer forint volt.

Pályázatok konferenciarendezés támogatására

Az igényelt támogatási összeg egy év alatt négyszeresére, a beadott pályázatok száma viszont csak 50 százalékkal nőtt. A megítélt támogatás 1996 mindkét félévében meghaladta az eredetileg tervezett keretet. Ezáltal sikerült a nyerési arányt ebben a kategóriában is felemelni 80%-ra.

A három félév összes nyertes pályázójának adatait tartalmazó teljes címlistából véletlenszerűen kiválasztott 10%-os részmintán megnéztük, hogy hogyan aránylik egymáshoz a kért és a megítélt támogatás. Eszerint: a pályázók kb. egyharmada megkapja a kért összeget. Második harmada valamivel kevesebbet kap, mint amennyit kért. A harmadik harmad pedig csak mintegy ötven százalékos támogatásban részesül az igényéhez képest. Megállapítottuk azt is, hogy kiugróan sok pályázat érkezik környezetvédelmi-biológiai-agrár és műszaki témájú rendezvények támogatására. A tervezett költség néhány százezertől a több millióig terjed. A többség a 0,6-3,0 millió forint tervezett összköltségű sávba esik. Tíz százalékos mintánkban a legnagyobb költséggel egy 2500 fős európai konferenciát tervezett a Bolyai János Matematikai Társulat. A második legnagyobb rendezvény egy mérnökpedagógiai világkonferencia volt (BME). A legkisebb tervezett költség 96 ezer forint volt.

Pályázatok tagdíjfizetés támogatására

Az erre szánt keret megháromszorozódott a vizsgált időszakban, a megítélt fajlagos támogatás 30%-kal csökkent, és ezzel itt is jelentősen megnőtt a nyerés lehetősége (55%-ról 86%-ra). A II. féléves adat ebben a kategóriában nem igazán alkalmas a tendencia megítélésére, mivel a tagdíjakat rendszerint az első félévben kérik a nemzetközi szervezetek. Ezt a támogatást igen sok nonprofit szervezet (pl. egyesület) veszi igénybe.

A támogatás jelentősége: a kérdőíves minta

A kérdőíves megkérdezés több szempontból is finomította, illetve kiegészítette azokat az ismereteket, amelyek a Mecenatúra pályázati rendszerrel kapcsolatban eddig rendelkezésre álltak. Az új ismeretek elsősorban a pályázókra és a hasznosulásra vonatkozó kérdések kapcsán összegezhetők. Ezek - röviden - a következők:

I. A konferenciarészvétel támogatása ebben a formában azt jelenti, hogy a hazai kutatók-fejlesztők 10 ezer főnyi létszámából évente kb. 8-10 százalék nagy valószínűséggel számíthat arra, hogy utazási vagy regisztrációs költségét ki tudja fizetni az OMFB segítségével, amennyiben előadóként és/vagy szekcióelnökként, nemzetközi szervezet magyarországi képviselőjeként stb. kíván részt venni rangos nemzetközi rendezvényen. A költségvetési intézmények munkatársai előnyben részesülnek az utazási támogatások során: a megítélt támogatás közel 70 százalékát ez a kör nyeri el. A következő nagyobb csoportot egyesületek, társaságok, alapítványok alkotják. A vállalati-vállalkozói kör részaránya feltűnően alacsony.

A támogatottak többsége (a mintában 84,8%) tudományos fokozattal rendelkező kutató. Ez azért érdekes információ, mert a feltételek között még kérdés formájában sem szerepel, hogy minősített-e a pályázó vagy sem. A 30 éven aluliak aránya - a minta szerint - 8,5%.

Konferenciára 55 százalékban olyan kutatók utaznak, akik részt vesznek nemzetközi együttműködésben. 32 százalék azok aránya, akik részt vesznek OMFBKMÜFA szerződés alapján végzett alkalmazott kutatási projekt megvalósításában.

A részvétel lényege: a személyes megjelenés egy adott körben. A saját eredmények konferencián történő ismertetését szinte minden kiutazó az első helyen említi a fontossági sorban. A kutatók számára kiemelt jelentősége van annak, hogy szakterületük képviselői megismerjék az eredményeiket, de őket magukat is. A társadalom számára pedig fontos, hogy a nemzetközi tudományosság értesül azokról a K+F munkákról, amelyek a magyar tudomány fejlődését reprezentálják. Ugyancsak kiemelt fontosságot tulajdonítanak a kutatók a kapcsolatépítésnek. Ezen belül azt hangsúlyozzák, hogy a konferenciák alkalmat adnak közös projektek kezdeményezésére, EU és más pályázatok benyújtását elősegítő partnerek megtalálására stb. Meglehetősen gyakori az is, hogy sikeres külföldi szereplés hatására lehet elnyerni valamely konferencia megrendezésének jogát magyarországi helyszínnel.

Viszonylag kevesen említik (14%), hogy új témába kezdtek egy adott konferencia után, és még kevesebben (4%) köszönhetik személyes részvételüknek, hogy olyan információhoz jutottak, amelynek alapján befejezendőnek ítélték valamely K+F munkájukat. Ez természetes; a legfontosabb szakmai információkat nem feltétlenül a konferenciákon szerzik meg a kutatók.

II. A Magyarországon megrendezett (Mecenatúrából támogatott) konferenciák többsége műszaki tudományi rendezvény, de magas az agrártudományi konferenciák aránya is. A rendezvények átlagosan 3,2 napig tartanak. Résztvevőik száma többnyire 100-500 fő között van. Leginkább a nemzetközi rendezvényeknek tulajdonítható, hogy viszonylag magas, átlagosan 33 ezer forint a részvételi díj. A Mecenatúra támogatás átlagosan 25-30 százalékban járul hozzá a költségek fedezéséhez, de nem ritka a jelképes (5-10 százalék körüli) támogatás sem. Ez utóbbi hozzájárulást azok kérik, akiknek fontos, hogy az OMFB mint intézmény nevét adja a rendezvényhez.

A szakmai sikeresség a legritkább esetben párosul anyagi sikerességgel. Mindössze a válaszadók 5 százaléka minősítette anyagi szempontból is sikeresnek az általa szervezett rendezvényt. Az esetleges nyereséget a rendezők egyelőre nem tartják lényeges szempontnak. Nem jelenik meg üzleti vállalkozásként a konferenciaszervezés ezen a szinten. Az országos (közvetett) haszon már gyakrabban (20%) jelentkezik. Ennek formája: turisztikai bevétel és az az előny, amely az ország presztízsének növekedéséből és a jó légkörű rendezvények utóhatásából fakad.

III. A nemzetközi szervezetekben biztosított tagság szerves része az intézmények nemzetközi kapcsolatrendszerének. Sok olyan sikeres pályázó van, aki már évtizedek óta tagja annak a szervezetnek, amelyhez ma is ragaszkodik, és amelyben többnyire az adott pályázó az egyetlen magyarországi képviselő. A megkérdezettek 100 százaléka válaszolta azt, hogy a tagság fenntartását az anyagi helyzet alakulásától függetlenül is fontosnak tartja. Egyetlen olyan választ sem kaptunk, mely szerint akár csak fontolóra is vennék a tagság jövőbeni megőrzését.

A pályázati rendszer egészének megítélése a kérdőívek alapján és javaslatok

Minden előzetes információnk azt erősítette meg, hogy a hazai K+F szféra összességében nagyon kedvezően ítéli meg a Mecenatúra pályázatok rendszerét. A kérdőívek utolsó blokkjában feltett kérdések segítségével az esetleges módosítási javaslatokat, illetve az elfogadottság mértékét kívántuk megismerni.

(Zárójelben: Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy hasonlóan kedvező képet kaptunk volna-e akkor is, ha a veszteseket is megkérdeztük volna a pályázati feltételekről, jogcímekről stb. Ez elmaradt, miután az értékelés a támogatás eredményességéről szólt, azt pedig csak a megítélt támogatások kapcsán lehet mérlegelni. További érvünk a kizárólag nyertes pályázók megkérdezése mellett, hogy az elutasítások többsége nem a jogcímek és a feltételek teljesíthetőségével van összefüggésben. Sokkal inkább múlik formai tényezőkön, a kompetencián, az igények realitásán, az adott személy vagy szervezet önkontrollján stb. Emellett döntő tényező az adott munkahely (intézmény) szervezeti formája is. Nem titkolt szándék a költségvetési intézmények preferálása.)

Kérdés: Alapvetően helyesnek találja-e az OMFB Mecenatúra pályázatban szereplő három támogatási formát? 259 igen, 9 nem

Kérdés: Amennyiben módosítást javasol, úgy javasolja-e a pályázati feltételek módosítását? 229 nem, 39 igen

Kérdés: Amennyiben módosítást javasol, úgy javasolja-e a jogcímek módosítását? 224 nem, 44 igen8

Kérdés: Javasolja-e az elfogadott pályázatok számának csökkentését, a fajlagos támogatás arányos növelése mellett? 233 nem, 33 igen

A változtatásra szavazóknak kb. a fele szövegesen is megfogalmazta javaslatait. Három olyan javaslat van, amelyet sokan említenek. Ezek a következők:

a) a konferenciarendezés elszámolható költségei közé kerüljön be a kiadvány megjelentetésének költsége is;

b) legyen mód a pályázatok folyamatos benyújtására (utazások esetében);

c) tagsági díjra ne biztosítson keretet az OMFB.

Néhányan kitöltötték a megjegyzés rovatot is. Közülük a legtöbben attól tartanak, hogy a költségek, illetve a tagsági díjak növekedésével (a forint további leértékelődését is figyelembe véve) nem tart majd lépést a Mecenatúra pályázatokra biztosított KMÜFA-forrás növekedése. Az a kérés fogalmazódik meg, hogy legalább a jelenlegi mértékben legyen esély továbbra is támogatások elnyerésére.

***

A Mecenatúra Titkárságtól kapott információkra, a nyertes pályázók közel 10 százalékának írásos véleményére, a témával kapcsolatos néhány interjúra és saját tapasztalatainkra támaszkodva a jelenlegi rendszer előnyeit hangsúlyoztuk, és nem javasoltunk alapvető változtatást. A Szakmai Bizottság egyöntetű véleménye szerint jól működő, jónak és hasznosnak ítélt támogatási rendszerről van szó. A reprezentatív vizsgálattal alátámasztott társadalmi elfogadottság olyan magas9, hogy úgy tűnik: az adott pénzügyi kondíciók mellett nehéz lenne erre a célrendszerre a jelenleginél jobb formát kitalálni. Külön is kihangsúlyoztuk azt az általános véleményt, miszerint a Mecenatúra Titkárság ügyintézése példaszerűen korrekt.

Mérlegelésre javasoltuk ugyanakkor a következőket:

1. Legyen "legális", meghirdetett lehetőség arra, hogy konferenciarészvételi támogatásra vonatkozó pályázatot egy ún. póthatáridőben még be lehessen adni. Ez lehetne kb. egy kéthetes időtartam a "normál" határidő után egy vagy két hónappal. Mértékét kedvezően befolyásolná, ha a pályázók tudnák, hogy itt már sokkal kisebb eséllyel indulnak (kisebb keret áll rendelkezésre), mint az eredeti határidőben beadott kérések esetében. Kizáró okot viszont nem jelentene az, ha valaki később kap meghívást egy rendezvényre.

2. Társadalmi érdek, hogy váljon közkinccsé mindaz, ami egy konferencián elhangzik, és a résztvevők felkészülését is kedvezően befolyásolja, ha tudják, hogy előadásuk publikussá válik. Ezért célszerű lenne engedélyezni a támogatás ilyen célú felhasználását is.

3. A nemzetközi szervezeti tagság az adott intézmény számára nagyon fontos, de a jelek szerint ezt ismerik el legkevésbé jogos támogatási jogcímnek azok, akik az adott tagsággal járó előnyöket kívülről nem tudják megítélni. Úgy véljük, hogy kevés információ jut el ezzel kapcsolatban a tudományos közösséghez, és nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy erre indokolt közpénzt áldozni. Érdemes lenne a hasznosítással kapcsolatban valamiféle tájékoztatási kérést megfogalmazni.

4. Csatlakozunk azokhoz, akik nem javasolják a fajlagos támogatás növelését, amennyiben ez az elfogadott pályázatok számának csökkenését vonná maga után. A kérdőíves válaszokból úgy látjuk, hogy résztámogatást (ez esetben az OMFB támogatását kiegészítő forrást) könnyebb elérni, mint teljes költségfedezetet. Fontos, hogy az OMFB - indokolt esetben - minél több egyénnek és szervezetnek adja meg a nemzetközi kapcsolattartás, illetve rendezvények szervezésének lehetőségét. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk a fajlagos támogatás reálértékének megőrzését. Ehhez a három kategóriában együttesen felhasználható keret reálértékét is meg kell őrizni.

Az értékelés során kapott visszajelzés olyannyira pozitív volt a Mecenatúra pályázati rendszerrel kapcsolatban, hogy a Szakmai Bizottság a támogatások teljes keretének felemelését javasolta; mindenekelőtt a fajlagos támogatás reálértékének megőrzése érdekében.

A Szakmai Bizottság értékelési jelentését az OMFB Tanácsa elfogadta. Határozata értelmében 1999-től a pályázatokat folyamatosan be lehet nyújtani, az elbírálás pedig évi négy alkalommal történik.

Az igények kéziratunk lezárása óta sem csökkentek. 1998-ban összesen 2770 pályázat került a zsűri elé, ebből 2004 pályázat elfogadásáról született döntés. A támogatásra megítélt teljes összeg 264 742 eFt volt, szemben például az értékelésükben szereplő 1996. évi 210 millió forinttal. Az 1999. évi Mecenatúra pályázati keret 280 000 eFt. Az 1999. május 19-ei elbírálási fordulóig összesen 2187 pályázat került a zsűri elé. Ebből 1560 konferenciarészvétel, 446 konferenciarendezés, 181 pedig tagdíjbefizetés támogatására irányuló kérelem volt.1

JEGYZET

1 Tájékoztatásul: az 1998. második félévi keret összesen 140 millió forint volt.

2 Ezt az MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-Kutató Intézete készítette, Török Ádám vezetésével. Lásd Magyar Tudomány, 1998/3.. 323-335.

3 Az EUREKA-értékelési projektet Balogh Tamás vezette. Az összefoglaló megjelent a Magyar Tudomány 1997/11. számában. 1339-1350.

4 Jelen cikk a vonatkozó tanulmány rövidített változata.

5 Az értékelők itt mondanak köszönetet Balogh Tamásnak, az OMFB szakmai tanácsadójának, Fucker Károlynak, a Mecenatúra Titkárság vezetőjének, és minden pályázónak, aki a kérdőívek kitöltésével és visszaküldésével segítette a munkát.

6 Az értékelés befejezése óta eltelt időszakban jelentős személyi, intézményi és szervezeti változásokra került sor az OMFB-ben, de más érintett szervezetekben is. Jelen írás az értékelés időszakában érvényes helyzetet tükrözi.

7 Ebből a pályázók szigorú egyedi elbírálással, a zsűri javaslatára, az OMFB ügyvezető elnökének döntése alapján juthatnak támogatáshoz.

8 A számszerű hasonlóság ellenére nem ugyanazok szavaznak a jogcímek és a feltételek módosítására. Nem feltétlenül kapcsolódik össze a kétféle változtatási igény.

9 A megkérdezettek 97 százaléka válaszolt igennel arra kérdésre, hogy alapvetően jónak tartja-e a jelenlegi támogatási formát.

1. táblázat • Konferenciarészvétel (utazás) támogatása

2. táblázat • Konferenciarendezés támogatása

3. táblázat • Tagdíjbefizetés támogatása


<-- Vissza az 1999/7 szám tartalomjegyzékére