Magyar Tudomány, 2007/01 49. o.

Beszéd és beszédtudomány I.




BEVEZETŐ


Gósy Mária


az MTA doktora, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár

MTA Nyelvtudományi Intézet - gosy nytud.hu



A beszéd mindennapi tevékenységünk, már két-három éves korunktól mindennapjaink része. Elmondjuk a gondolatainkat és feldolgozzuk, értelmezzük mások közléseit. Kiejtjük anyanyelvünk hangjait, szavait úgy, hogy azok mások számára is érthetők lesznek; és rendszerint nem is tudatosodik bennünk, hogy eközben milyen bonyolult feladatokat végzünk. Ezzel csak akkor szembesülünk, ha a folyamatban valahol valami zavar keletkezik, például nem tökéletes a beszélő artikulációja, hezitálások törik meg a folyamatos beszédet, háttérzaj nehezíti a feldolgozást, avagy az észlelési, értelmezési folyamatok hibásan működnek.

A beszéd két alapvető kérdése, hogy a) a beszélő miként alakítja át a gondolatait folyamatos artikulációs mozgásokká, és b) a hallgató miként bontja ki a folyamatosan érkező akusztikai jelsorozatból a nyelvi egységeket, a hallott, eredeti tartalmat. Noha a beszédkutatás a fonetika tudományának tárgya, tágabban pedig a nyelvtudomány része, az előbbiekből mégis nyilvánvaló, hogy csak interdiszciplináris megközelítésben vizsgálható, így számos más tudományterülettel tart szoros kapcsolatot (pszicholingvisztika, fiziológia, akusztika, neurológia stb.).

A Magyar Tudomány három egymást követő számában összesen több mint tíz cikkben adunk áttekintést a magyar beszédtudományról. A tanulmányok egy része kísérleti kutatásokról szól, más része alkalmazott kutatási eredményeket tárgyal, illetve gyakorlati alkalmazásokat mutat be. A szerzők célja, hogy bepillantást nyújtsanak az olvasónak a beszédprodukció és a beszédpercepió működésére, problémáira, kutatott területeire. A kapott eredmények több tudományterületen használhatók fel, az alapkutatások pedig társadalmi-gazdasági hasznosításokhoz is vezethetnek.


Kulcsszavak: artikuláció, akusztikum, semleges magánhangzó, hezitálás, társalgás, szünet, hümmögés, alaphangmagasság, prozódia, felolvasás, artikulációs tempó



<-- Vissza a 2007/01 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra