Történelmi Szemle 1999. 3-4. szám

Szakály Ferenc munkásságának bibliográfiája 1968–2000.

 

1968

A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. I. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1968. 9–60. l.

Nemeskürty István: Ez történt Mohács után (Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526–1541). (Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó 1966, 348 l.). [Könyvismertetés.] Századok 102(1968) 1–2. sz. 260–264. l.

1969

Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Bp. 1969. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 49.) 147 l., 3 térképmelléklet.

A parasztvármegye történetéhez a XVII. században. Századok 103(1969) 4. sz. 690–708. l.

Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1969. 5–85. l.

Egy történelmi bestseller és ami mögötte van. Nemeskürty könyvének új kiadásához. Valóság 12(1969) 5. sz. 39–47. l.

1970

Sziget mezőváros (Somogy megye) lakosságának “connumerátiója” 1551-ben. (Adalékok XVI. századi mezővárosaink demográfiai és társadalmi képéhez.) Történeti Statisztikai Évkönyv 1967–1968. Bp. 1970. 61–133. l.

1971

A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából 2(1971) 51–84. l.

Oppenheimer Sámuel működése, különös tekintettel magyarországi kihatásaira. In: Magyar–zsidó oklevéltár. XIV. 1742–1769. Szerk. és kiad. Scheiber Sándor. Közreműködött: Házi Jenő, Zsoldos Jenő. Bp. 1971. 31–78. l.

Zur Kontinuitätsfrage der Wirtschaftsstruktur in den ungarischen Marktflecken unter der Türkenherrschaft. In: Die wirschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Die Vorträge des 1. Internationalen Grazer Symposions zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Südosteuropas (5. bis 10. Oktober 1970). Hg. Othmar Pickl. Graz, 1971. (Grazer Forschungen zur Wirt-schafts- und Sozialgeschichte 1.) 235–272. l.

“Magyarország régészeti topográfiája” 2. Éri István–Kelemen Márta–Németh Péter–Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A Veszprémi járás. Szerk.: Éri István. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969. 340 l. és 6 térképmell. [Könyvismertetés.] A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10(1971) 469–471. l.

1972

Balázs deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyve. Adalékok a hódoltsági terület kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVI. század végén. Agrártörténeti Szemle 14(1972) 3–4. sz. 356–386. l.

Dózsa népe és a magyar társadalom. [Barta Gáborral közösen.] Társadalmi Szemle 27(1972) 6. sz. 75–85. l.

Dózsa-krónika – korabeli források alapján. [Barta Gáborral és Érszegi Gézával közösen.]

1. A keresztes hadjárat meghirdetése. Népszabadság 30(1972) 137. sz. 6. l.

2. Ki volt Dózsa György? Népszabadság 30(1972) 138. sz. 6. l.

3. A keresztes had elindul. Népszabadság 30(1972) 139. sz. 6. l.

4. A fordulat. Népszabadság 30(1972) 140. sz. 6. l.

5. A felkelés gócai. Népszabadság 30(1972) 141. sz. 6. l.

6. A paraszthad összetétele. Népszabadság 30(1972) 142. sz. 6. l.

7. Nagylaktól Temesvárig. Népszabadság 30(1972) 143. sz. 6. l.

8. A parasztháború közelről. Népszabadság 30(1972) 144. sz. 6. l.

9. A nemesi had szervezése. Népszabadság 30(1972) 145. sz. 6. l.

10. A temesvári csata és a nemesi bosszú. Népszabadság 30(1972) 146. sz. 6. l.

11. Az igazi megtorlás. Népszabadság 30(1972) 147. sz. 6. l.

12. A parasztháború mérlege. Népszabadság 30(1972) 148. sz. Vasárnapi melléklet 6–7. l.

Az 1514-es parasztháború szabolcs–szatmári “oklevéltára”. Szabolcs–Szatmári Szemle 7(1972) 4. sz. 77–84. l.

Az igazi Dózsa. Beszélgetés fiatal történészekkel. [Zöldi László interjúja Szakály Ferenccel és Barta Gáborral.] Magyar Ifjúság 16(1972) 11. sz. 5. l.

Készülődés a Dózsa-évfordulóra. [Boda Ferenc interjúja.] Tolna Megyei Népújság 22(1972) 43. sz. 4. l.

1973

Ali koppányi bég sarca. (Adalékok a hódoltsági magyar kereskedelem problematikájához.) Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve) 2(1973) 35–56. l.

A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából 4(1973) 55–112. l.

Borosy András: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a magyar feudális hadszervezetben (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 60. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971. 131 l.). [Könyvismertetés.] Századok 107(1973) 1242–1245. l.

1974

Források Tolna megye XVII. századi történetéhez. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4–5(1973–1974) 259–295. l.

Parasztság és honvédelem. A parasztság és a török-, illetve Habsburg-ellenes küzdelmek a XVI–XVII. századi Magyarországon. Valóság 17(1974) 7. sz. 27–39. l.

“Török világ Magyarországon.” ÉT–TV: Várak–törökök 2. Élet és Tudomány 29(1974) 48. sz. 2289–2294. l.

Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Das Komitat Hont vor [der Schlacht bei] Mohács) Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó 479 S. + 1 Kartenbeilage. [Könyvismertetés.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 20(1974) 242–246. l.

Kortársunk, Marc Bloch. Marc Bloch: A történelem védelmében. [Könyvismertetés.] Valóság 17(1974) 6. sz. 98–100. l.

Ottoman Diplomacy in Hungary: Letters from the Pashas of Buda, 1590–1593. By Gustav Bayerle. Uralic and Altaic Studies, vol. 101. Bloomington: Indiana University Publications, 1972. vii, 204 pp. $ 6.00, paper. [Könyvismertetés.] Slavic Review 33(1974) 1. sz. 167–168. l.

1975

A mohácsi csata. Bp. 1975. [további kiadások: 1978., 1981.] (Sorsdöntő történelmi napok 2.) 141 l., 21 képtábla.

A hódoltság magyar részre adózása. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp. 1975. 19 l.

Gyula város XVI. századi sorsfordulóinak történetéhez. Békési Élet 10(1975) 1. sz. 217–224. l.

Kaposvár a török időkben. In: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1975. 93–138. l.

Napok? – évek, évtizedek. Egy induló új könyvsorozatról. [(– enc) interjúja.] Tudományos Magazin az Akadémiai Kiadó műhelyéből 8(1975) 2. sz. 22–30. l.

Tomori, büszke vezér... Sorsdöntő történelmi napok. [byp interjúja.] Magyar Hírlap 8(1975) 235. sz. 6. l.

Georg Heller–Karl Nehring: Comitatus Sirmiensis (München. 1973), Karl Nehring: Comitatus Bachiensis et Bodrogiensis (München, 1974). [Könyvismertetés.] Századok 109(1975) 5–6. sz. 1132–1134. l.

1976

A csata tömegsírjait még nem tárták fel. (Szakály Ferenccel beszélget Kalmár György.) Új Tükör 13(1976) 21. sz. 4–6. l.

Ország – perspektívák nélkül. Jegyzetek az újabb Mohács-irodalomhoz. Kritika 1976. 8. sz. 29–32. l.

Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.) Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20–21(1975–1976) 75–102. l.

A tárgyi kultúra történelmi mondanivalója. Beszélgetés Szakály Ferenccel. [Centgraf Károly interjúja.] Levéltári Szemle 26(1976) 1. sz. 169–172. l.

XVI–XVII. századi történelmünk néhány kritikus kérdéséről – Mohács 450. évfordulóján. Jelenkor 19(1976) 12. sz. 1109–1119. l.

Tomori Pál emlékezete. Halálának 450. évfordulóján. Új Írás 16(1976) 9. sz. 91–100. l.

Tomori Pál emlékezete. Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1976. okt. 27–50. l.

Barta Gábor–Fekete-Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben (Budapest, Gondolat Kiadó. 1973. 360 l.). [Könyvismertetés.] Századok 110(1976) 3. sz. 565–571. l.

Szűcs Jenő: Nemzet és történelem (Tanulmányok) [Nation und Geschichte. (Studien)] Budapest, 1974, Gondolat Kiadó, 670 S. [Könyvismertetés.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 22(1976) 1–2. sz. 196–202. l.

1977

Das Bauerntum und die Kämpfe gegen die Türken bzw. gegen Habsburg in Ungarn im 16.–17. Jahrhundert. In: Aus der Geschichte der ostmitteleuropäischen Bauernbewegungen im 16.–17. Jahrhundert. Hg. Gusztáv Heckenast. Bp. 1977. 251–266. l.

“Csatatér”-i jegyzetek. Filmkultúra 13(1977) 6. sz. 27–30. l.

The 1526 Mohács Disaster. The New Hungarian Quarterly 18 (Spring 1977) 65. sz. 43–63. l.

XVI–XVII. századi történelmünk néhány kritikus kérdéséről – Mohács 450. évfordulóján. Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1977. jan. 177–186. l.

Heller, Georg–Karl Nehring: Comitatus Sirmiensis. München 1973. 228 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Bachiensis et Bodrogiensis. München 1974. 96 S., 1 Faltkt.; Heller, Georg: Comitatus Poseganensis. München 1975. 265 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Barsiensis. München 1975. 132 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Arvensis. München 1976. 60 S., 1 Faltkt. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Hrsg. von Gerhard Ganschow. Bd. 1–5.) [Könyvismertetés.] Südost-Forschungen 36(1977) 298–300. l.

1978

Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Egy királyi adománylevél köztörténeti tanulságai. Hadtörténelmi Közlemények 25(1978) 4. sz. 484–499. l.

Remarques sur l’armée de Iovan Tcherni. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 24(1978) 1–2. sz. 41–82. l.

A Habsburg-sztori. Négy évszázad a magyar trónon. [Gonda Imre–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Bp. 1977. Könyvismertetés.] Magyar Hírlap 11(1978) 25. sz. 10. l.

Irány: Európa. István király és műve. [Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. Könyvismertetés.] Magyar Hírlap 11(1978) 136. sz. 10. l.

1979

 

A kenyérmezei csata (1479. okt. 13.) és a török–magyar állóháború a határok mentén (1465–1520). Bp. 1979. (Történelmi füzetek) 29 l.

Aki a török Budát elsiratta. [Utószó.] In: Schulhof Izsák: Budai krónika [1686]. Bp. 1979. (Bibliotheca Historica) 57–90. l.

Beszámoló a magyar–csehszlovák történész vegyesbizottság 13. ülésszakáról. Századok 113(1979) 1. sz. 120–131. l.

Délszláv menekültek a középkori Magyarországon. História 1(1979) 2. sz. 26–27. l.

Egykorú leírás a kenyérmezei csatáról. História 1(1979) 3. sz. 27. l.

Honkeresők. (Megjegyzések Cserni Jován hadáról.) Történelmi Szemle 22(1979) 2. sz. 227–261. l.

A kenyérmezei csata 500. évfordulójára. Amikor búzakéveként hevert egymáson a hadinép... Népszabadság 37(1979) 241. sz. 14. l.

A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. Dunatáj 2(1979) 2. sz. 12–24. l.

Phases of Turco–Hungarian Warfare before the Battle of Mohács (1365–1526). Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 33(1979) 1. sz. 65–111. l.

Egy “világtörténeti curiosum”: magyar adóztatás a török hódoltságban. Valóság 22(1979) 5. sz. 23–37. l.

Oktalan oknyomozás. Perjés Géza Mohács-könyvéről. Kritika 1979. 10. sz. 21–23. l.

Magyar–zsidó oklevéltár (Ungarisch–jüdische Urkundensammlung). Monumenta Hungariae Judaica. XVI. 1412–1770. (Red.: S. Scheiber) Budapest, 1974. 565 p. XVII. 1431–1770. (Red.: S. Scheiber) Budapest, 1977. 453 p. [Könyvismertetés.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 25(1979) 180–181. l.

1980

Hungary and Eastern Europe. Research report by –, K[atalin] Péter, A[mbrus] Miskolczy, Z[oltán] Szász, I[gnác] Romsics and Gy[örgy] Gyarmati. Bp. 1980. (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 182.) 198 l. [A – által készített rész: I. Up to 1526. 5–42. l.]

Szalárdi János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: –. Bp. 1980. (Bibliotheca Historica) 820 l. [Az előszó: Szalárdi János és Siralmas magyar krónikája. 5–63. l.]

A felszabadulás utáni évtizedek magyar történetírása. Rövid áttekintés. Őstörténet, középkor. Századok 114(1980) 3. sz. 331–363. l.

Hungary and Eastern Europe. Research report by –, K[atalin] Péter, A[mbrus] Miskolczy, Z[oltán] Szász, I[gnác] Romsics and Gy[örgy] Gyarmati. In: Etudes historiques hongroises 1980 publiées ŕ l’occasion du XVe Congrčs International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Bp. 1980. 613–808. l. [A – által készített rész: I. Up to 1526. 615–652. l.]

Lovász vagy császári leszármazott? A Fekete Ember históriája. Az Élet és Tudomány Kalendáriuma 1980. 197–204. l.

Nándorfehérvár, 1521: a vég kezdete. [Utószó.] In: Zay Ferenc: Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött. Sajtó alá rend. Kovács István. Bp. 1980. (Bibliotheca Historica) 83–163. l.

A végvárak világa. Összeáll. Benda Kálmán. Közreműködött Maksay Ferenc, – és Csomasz Tóth Kálmán. In: Hogyan éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Szerk. Hanák Péter. Bp. 1980. 48–72. l.

Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. [Könyvismertetés.] Kritika 1980. 3. sz. 38. l.

Heller, Georg: Comitatus Veroecensis. München 1976. 224 S., 1 Faltk., 40,– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Abaujvariensis et Tornensis. München 1977. 101 S., 1 Faltk., 24,– DM.; Heller, Georg: Comitatus Varasdiensis. München 1977. 202 S., 1 Faltk., 40,– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Hontensis. München 1978. 75 S., 1 Faltk., 24,– DM.; Heller, Georg: Comitatus Crisiensis. München 1978. 282 S., 1 Faltk., 48,– DM. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Bd. 6–10). [Könyvismertetés.] Südost-Forschungen 39(1980) 308. l.

1981

Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. 486 l.

[Az 1490–1526. évkör.] In: Magyarország történeti kronológiája.  Főszerk. Benda Kálmán. I. A kezdetektől 1526-ig. Bp. 1981. [további kiadások: 1983., 1986.] (Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig) 318–350. l.

Balla Árpád: Történelem és állampolgári ismeretek az általános iskola 6. osztálya számára. A kézirat elkészítésében tudományos munkatársként részt vett: –. Bp. 1981. [A továbbiakban számos kiadás.] 280 l., 8 tabló.

Adalékok Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 2(1981) 159–178. l.

Aki a török Budát elsiratta. (Schulhof Izsák emlékiratáról.) [Utószó.] In: Schulhof Izsák: Budai krónika [1686]. Második, javított kiadás. Bp. 1981. (Bibliotheca Historica) 57–93. l.

A gyöngyösi ispotály-per 1667–1668-ban. (A “törökösség” fogalmának értelmezéséhez.) Archivum. A Heves megyei Levéltár Közleményei 10(1981) 5–26. l.

Határmezsgyén. (Huszti Barilovics Miklós életútja, 1492–1537.) Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve) 9(1981) 7–25. l.

A kenyérmezei csata., A Mohács előtti külpolitikáról., Cserni Jovan. [Benda Kálmánnal közösen.] In: Olvastam valahol... Történészek a Rádió ismeretterjesztő műsoraiban. Benda Kálmán és Kerekes István műsora. Bp. 1981. 134–142., 159–166., 167–175. l.

Lantos és krónikás. Tinódi. História 3(1981) 2. sz. 20–21. l.

Lantos és krónikás. Tinódi Lantos Sebestyén halálának 425. évfordulójára. Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1981. aug. 186–188. l.

1982

Demográfia, etnikum, politika. Vita a nemzetiségi kérdésről. Az 1982. április 28-án sugárzott tv-beszélgetés szerkesztett szövege. A műsor szerkesztője Hanák Gábor, műsor-vezető –, rendező Szakály István. [Ormos Máriával, Fügedi Erikkel, Kosáry Domokossal, Hanák Péterrel és Diószegi Istvánnal közösen.] Alföld 33(1982) 8. sz. 41–54. l.

Demográfia, etnikum, politika. Vita a nemzetiségi kérdésről. Az 1982. április 28-án sugárzott tévébeszélgetés szerkesztett szövege. A műsor szerkesztője Hanák Gábor, műsor-vezető –, rendező Szakály István. [Ormos Máriával, Fügedi Erikkel, Kosáry Domokossal, Hanák Péterrel és Diószegi Istvánnal közösen.] Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1982. szept. 119–142. l.

A Házasságrul való dícsíret (1541) szerzője: Tatár Benedek. (A török adóösszeírások művelődéstörténeti forrásértékéről.) Irodalomtörténeti Közlemények 86(1982) 2. sz. 183–185. l.

The Hungarian–Croatian Border Defense System and its Collapse. In: From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary. Ed. J[ános] M. Bak and B[éla] K. Király. Brooklyn, 1982. (War and Society in Eastern Central Europe. III. Eastern European Monographs XIV.) 141–158. l., 2 térképmelléklet.

Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát? História 4(1982) 4–5. sz. 5–7. l.

Párbaj helyett párbeszédet. Kunszabó Ferenccel beszélget Szakály Ferenc. Magyar Nemzet 38(1982) 302. sz. 15. l.

Postfazione. In: Izsak Schulhof: La Meghillŕ di Buda (1686). Prefazione e traduzione di Paolo Agostini, postfazione di –. Roma, 1982. (Testimonianze sull’ebraismo 13.) 65–92. l.

Szegedi diaszpórák a 16. századi Magyarországon. Tiszatáj 36(1982) 12. sz. 81–91. l.

Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái (1570). História 4(1982) 1. sz. 35. l.

A szív és értelem ítéletei. [Marafkó László interjúja.] Olvasó Nép 1982. ősz 58–60. l.

Schweitzer József–Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig. [Könyvismertetés.] Dunatáj 5(1982) 4. sz. 76–80. l.

1983

Pusztulás és újjáépülés a mohácsi csata utáni években., Szeged török kézre jut., Kísérlet Szeged visszafoglalására., Török megszállás alatt (1543–1686). In: Szeged története. I. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1983. 499–508., 508–513., 513–533., 535–738. l.

Az 1670-es évek Habsburg-ellenes mozgalmai és a hódoltsági magyar feudális hatalom. In: A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp. 1983. 59–67. l.

Keresztény vallások és egyházak a hódoltságban. História 5(1983) 5–6. sz. 17–20. l.

Magyar diplomaták, utazók, rabok és renegátok a 16. századi Isztambulban. [Bevezető tanulmány.] In: Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái [1570]. Bp. 1983. (Bibliotheca Historica) 5–77. l.

A szultáni trón követelői. História 5(1983) 1. sz. 8–9. l.

Végvár és hódoltság. In: Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. (Tanulmányok.) Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Eger, 1983. (Studia Agriensia 3.) 87–99. l.

Westungarn zur Zeit der Türkenkriege. In: Kleinlandschaft und Türkenkriege. Das südliche Burgenland zur Zeit der Bedrohung durch die Türken im 16. und 17. Jahrhundert. Symposion im Rahmen der “Schlaininger Gespräche” vom 22.–25. September 1983 auf Burg Schlai-ning. Eisenstadt, 1983. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 68.) 13–36. l.

1984

Tinódi Sebestyén: Krónika. Sajtó alá rend. Sugár István. A bevezetőt írta: –. A jegyzeteket Sugár István és –, a jegyzetszótárt és a mutatókat Sugár István állította össze. Bp. 1984. (Bibliotheca Historica) 644 l. [A bevezető: Igaz történelem – versben és énekben elbeszélve. (Tinódi Sebestyén élete és életműve.) 5–85. l.]

Hadügyi változások a középkori magyar állam bukásának időszakában. In: Magyar-ország hadtörténete. I. A honfoglalástól a kiegyezésig. Szerk. Borus József. Bp. 1984. [második kiadás: 1985.] (Magyarország hadtörténete két kötetben) 133–178. l.

Davud Cselebi. [Benda Kálmánnal közösen.] In: Olvastam valahol... II. Történészek a Rádió ismeretterjesztő műsoraiban. Benda Kálmán és Kerekes István műsora. Bp. 1984. 91–94. l.

Gyöngyös gazdasági és társadalmi változásai a török korban. In: Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk. Havassy Péter, Kecskés Péter. Gyöngyös, 1984. 147–178. l.

Határvédelem és társadalom a török korban. História 6(1984) 5–6. sz. 17–19. l.

Hódoltsági értelmiség a 17. század második felében. In: A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században. Szerk. Zombori István. Szeged, 1984. 32–45. l.

Magyar nemesség a 17. századi hódoltságban. In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6–8. Szerk. Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1984. (Discussiones Neogradienses 1.) 25–39. l.

Egy mezővárosi tanító-nótárius életútja. (Váradi György feljegyzőkönyve, 1630–1676.) In: A magyar hivatali írásbeliség fejlődése 1181–1981. Szerk. Kállay István. Bp. 1984. (Magyar Herold. Forrásközlő, családtörténeti és címertani évkönyv 1.) 262–278. l.

A Palánk 1697. évi telekkönyve. Somogyi-könyvtári műhely. Helyismereti és Városfejlesztési Szemle 23(1984) 3. sz. 107–108. l.

A szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve. [Kenéz Győzővel közösen.] Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8(1984) 29–159. l.

Török uralom és reformáció Magyarországon a 16. század közepe táján. Világosság 25(1984) 1. sz. 51–59. l.

Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Akadémiai Kiadó, Budapest 1982. 342 l. + 1 térképmelléklet. [Könyvismertetés.] Századok 118(1984) 154–157. l.

Mathias Rex Hungariae. [Katalin Kisfaludy: Matthias Rex. Gondolat. 213 Seiten, illustriert; Endre Bajcsy-Zsilinszky: Mátyás király. (König Matthias.) Magvető. 288 Seiten.] [Könyvismertetés.] Bücher aus Ungarn 26(1984) 1. sz. 11–13. l.

Trócsányi Zsolt. Erdély központi kormányzata (1540–1690). Akadémiai Kiadó, Budapest 1980. 349 l. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 6.) [Könyvismertetés.] Századok 118(1984) 157–160. l.

Varga J. János. Szervitorok katonai szolgálata a XVI–XVII. századi dunántúli nagybirtokon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 199 l. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 94.) [Könyvismertetés.] Századok 118(1984) 160–163. l.

1985

Gulácsy Irén: Fekete vőlegények. Regény. Az utószót és a jegyzeteket írta: –. Németh László tanulmányával. Bp. 1985. 609 l. [Az utószó: Az írónő és hőse. 593–608. l.]

Saecula Hungariae 1526–1606 és 1606–1711. Összeáll. –. Bp. 1985. 62 [sztl.], 4 színes képtábla.

Saecula Hungariae 1526–1606, 1606–1711. Compiled by –. Bp. 1985. 62 [sztl.], 4 színes képtábla.

A török kiűzésétől a szatmári békéig. In: Szeged története. II. 1686–1849. Szerk. Farkas József. Szeged, 1985. 15–68. l.

Érsekújvár visszavétele 1685. augusztus 19. História 7(1985) 3. sz. 28. l.

Magyar kereskedők mint hírszerzők. História 7(1985) 4. sz. 7–8. l.

Magyar kézművesség a 16. századi hódoltsági mezővárosokban. In: V. Kézművesipari Szimpózium. Veszprém, 1984. november 20–21. Szerk. Nagybákay Péter, Németh Gábor. Veszprém, 1985. 7–31. l.

A magyar marha fénykora. Heti Világgazdaság 7(1985) 26. sz. 6. l.

Mi számított a XVII. századi hódoltságban törökösségnek? In: A török orientáció a XVII. századi magyar politikában. Tudományos emlékülés. 1983. március 25–26. Szerk. Németh Péter. Vaja, 1985. 52–62. l.

Türkenherrschaft und Reformation in Ungarn um die Mitte des 16. Jahrhunderts. In: Études historiques hongroises 1985 publiées ŕ l’occasion de XVIe Congrčs International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. II. Bp. 1985. 437–459. l.

Der Wandel Ungarns in der Türkenzeit. In: Habsburgisch–osmanische Beziehungen/Relations Habsburg–Ottomans. Wien, 26–30. September 1983. Colloque sous le patronage du Comité international des études pré-ottomanes et ottomanes. Hg. Andreas Titze. Wien, 1985. (Beihäfte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 13.) 35–54. l.

1986

Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683–1718. Megjelent Buda visszavételének háromszázadik évfordulója alkalmából [1686–1986.]. Bp. [1986.] 186 l., 4 [sztl.] színes tábla.

Vesztőhely az út porában. Gritti Magyarországon 1529–1534. Bp. [1986.] (Labirintus) 153 l., 16 tábla.

Bernardo de Aldana magyarországi hadjárata [1548–1552]. Közreadja –, ford. Scholz László. Bp. 1986. (Bibliotheca Historica) 333 l. [Az előszó: Egy zsoldosvezér emlékiratai a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. 5–56. l.]

Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeáll. –. Bp. 1986. 607 l., 100 l. képmelléklet.

Előszó., A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365–1526). In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos, –. Bp. 1986. 7–9., 11–57. l.

Az alföldi mezővárosok és a magyar feudális hatalom. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös, 1986. (Az Arany János Múzeum Közleményei 4.) 325–342. l.

Buda expugnata ac liberata. Budavár visszavívása és felszabadítása. Katolikus Szemle (Róma) 38(1986) 2. sz. 115–119. l.

Budavár visszafoglalása. Rádió- és Televízióújság 31(1986) 35. sz. 13. l.

2 settembre 1686–1986: a trecento anni dalla battaglia che portň alla liberazione di Buda. La riconquista dell’antica sede dei re ungheresi rinnovň il quadro politico dell’intera Europa. L’Osservatore Romano 126(1986) 206. sz. 3. l.

Esercito statale e bande armate in Ungherica (secoli XV–XVII). In: Bande armate, banditi, banditismo e repressione di giustizia negli stati europei di antico regime. Atti del Convegno – Venezia 3–5 Novembre 1983. A cura di Gherardo Ortalli. Roma, 1986. (Storia 20.) 365–382. l.

A hódoltság. História 8(1986) 3–4. sz. 10–13. l.

Magyarország “fegyveres békében”. Beszélgetés Szakály Ferenc történésszel. [Daniss Győző interjúja.] Élet és Tudomány 41(1986) 35. sz. 1094–1095. l.

A menekülők. Gyimóti István vörösmarti lelkész viszontagságai. História 8(1986) 3–4. sz. 60–61. l.

Önkéntesek Budavár visszavívásánál. In: Budavára visszavétele 1686-ban. Egy ismeretlen angol kortárs beszámolója. Szerk. Faragó Tamás. Bp. 1986. (Fejezetek Budapest Múltjából 4.) IX–XXIII. l.

A történelem atom-szerkezet kutatója. 10 kérdés Szakály Ferenchez. [Nádor Tamás interjúja.] Magyar Ifjúság 30(1986) 39. sz. 40–41. l.

1987

Hungaria eliberata. Die Rückeroberung von Buda im Jahr 1686 und Ungarns Befreiung von der Osmanenherrschaft (1683–1718). Bp. 1987. 199 l., 4 színes tábla.

A Nagyiván. Kísérőtanulmány Nagy Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal [1857–1868] című művének reprint kiadásához. Bp. 1987. 15 l.

A magyar történelemről. In: Tények könyve. Magyar és nemzetközi almanach ‘88. Szerk. Baló György, Lipovecz Iván. Bp. 1987. 717–723. l.

A hódoltság utolsó évei. Gyimóti István vörösmarti lelkész 1680-ban átélt viszontagságai. Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv 8–9(1986–1987) 149–154. l.

A történelmi tények alapján – az Erdély történetéről. A késő középkort és az önálló erdélyi fejedelemség történetét tárgyaló fejezetekről. Alföld 38(1987) 8. sz. 30–36. l.

Történeti bevezető. In: Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683–1718. A török kiűzésének hazai levéltári forrásai. Szerk. Felhő Ibolya, Trócsányi Zsolt. Bp. 1987. 12–27. l.

Egy végvári kapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival, 1556–1561.) Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából 18(1987) 45–126. l.

1988

Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. Emlékiratok és iratok Bocskai István fejedelem és Lalla Mehmed nagyvezír találkozójáról, 1605. november 11. Közreadja Csonka Ferenc és –. Sajtó alá rend., a jegyz. összeáll. Csonka Ferenc és –. A latin szövegrészeket ford. Benda Kálmán, Csonka Ferenc. A bevezetőt írta: –. Bp. 1988. (Bibliotheca Historica) 204 l. [A bevezető: Amikor a bárány a farkassal társalgott... Bocskai István és Lalla Mehmed nagyvezír rákosmezei találkozójának hátteréről. 5–56. l.]

Saecula Hungariae 1526–1606, 1606–1711. Zusammengestellt von –. Bp. 1988. 64 [sztl.], 4 színes képtábla.

Die Bilanz der Türkenherrschaft in Ungarn. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 34(1988) 1. sz. 63–77. l.

Emléksorok Szűcs Jenő fejfájára. Népszabadság 46(1988) 294. sz. 15. l.

Kőszeg ostroma., A parasztvármegyékről. [Benda Kálmánnal közösen.] In: Olvastam valahol... III. Történészek a Rádió ismeretterjesztő műsoraiban. Benda Kálmán és Kerekes István műsora. Bp. 1988. 80–86., 109–113. l.

A lovagkirály emlékezete. Magyar Hírek 41(1988) 4. sz. 13. l.

Mi veszett Mohács után? A magyarországi török uralom mérlege. Valóság 31(1988) 3. sz. 39–51. l.

A mohácsi csata. 1526. augusztus 29., Délszláv menekültek Magyarországon., Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát? In: Magyarok a Kárpát-medencében. Összeáll. és szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1988. [második kiadás: 1989.] 69–70., 84–86., 88–90. l.

A Ránki-misszió. Élet és Irodalom 32(1988) 9. sz. 6. l.

A török uralom mérlege. In: Magyar történészek tudományos találkozója Buda török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Budapest, 1986. augusztus 28–29. Szerk. Szarka László. Bp. [1988.] 39–45. l. [Vitája: 45–46. l.]

Heller, Georg: Comitatus Zagrabiensis. München 1980. 410 S., 1 Faltk., 84.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Gemeriensis. München 1981. 100 S., 1 Faltk., 28.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Zempliniensis. München 1981. 238 S., 1 Faltk., 46.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Szathmariensis. München 1982. 201 S., 1 Faltk., 42.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Bereghiensis. München 1983. 187 S., 1 Faltk., 40.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Comaromiensis. München 1983. 41 S., 1 Faltk., 18.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Unghensis. München 1984. 151 S., 1 Faltk., 36.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Maramarosiensis et Ugocsiensis. München 1985. 236 S., 2 Faltk., 48.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Jauriensis et Mosoniensis. München 1985. 71 S., 2 Faltk., 28.– DM; Heller, Georg: Comitatus Bihariensis. München 1986. 395 S., 2 Faltk., 88.– DM. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Bd. 11–20). [Könyvismertetés.] Südost-Forschungen 47(1988) 328. l.

1989

A felszabadító háborúk történeti helyéről. (Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?) In: Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686–1688. Szerk. Szita László. Pécs, 1989. 23–42. l.

A hódoltsági katolikus egyháztörténet távlatairól., Zárszó. In: Katolikus egyháztörténeti konferencia. Keszthely, 1987. Szerk. Hölvényi György. Bp. [1989.] 16–32., 145–148. l.

“Jámbor keresztény áros népek”. (Kassai Pap Benedek életútja.) História 11(1989) 4–5. sz. 4–5. l.

Kiegészítések Monok István “A gyöngyösi református gyülekezet lelkipásztorai és tanítói, 1557–1710” című munkájához. Ráday Gyűjtemény Évkönyve 6(1989) 233–238. l.

Mecenatismo regio e finanze pubbliche in Ungheria sotto Mattia Corvino (1458–1490). Rivista di Studi Ungheresi 4(1989) 19–35. l.

Nyomozás egy magyar származású szultáni tolmács után. [Tardy Lajossal közösen.] Keletkutatás 1989. ősz 60–67. l.

Egy paraszt-polgár harcai a török ellen. Tóth Mihály. História 11(1989) 1–2. sz. 12–15. l.

S. Giovanni da Capestrano e la difesa dell’Europa. In: S. Giovanni da Capestrano nella Chiesa e nella societŕ del suo tempo. Atti del Convegno storico internazionale, Capestrano- L’Aquila 8–12 ottobre 1986. A cura di Edith e Lajos Pásztor. L’Aquila, 1989. 315–331. l.

Székesfehérvár visszafoglalása 1688. május 19-én. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19(1989) 13–20. l.

Szűcs Jenő (1928–1988). Történelmi Szemle 31(1989) 3–4. sz. 307–310. l.

Történelemtanítás tegnap, ma és holnap. [Kárpáti László interjúja Szakály Ferenccel, Balogh Sándorral és Pölöskei Ferenccel.] Új Tükör 26(1989) 41. sz. 6–7. l.

1990

Virágkor és hanyatlás 1440–1711. Bp. 1990. [második kiadás: 1995.] (Magyarok Európában II.) 368 l.

The Early Ottoman Period, Including Royal Hungary, 1526–1606. In: A History of Hungary. Gen. ed. Peter F. Sugar., ass. ed. Péter Hanák, ed. assist. Tibor Frank. Bloomington–Indianapolis, 1990. 83–99. l.

Adalékok Gyöngyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez. Archivum. (A Heves megyei Levéltár Közleményei) 12(1990) 122–145. l.

A babócsai váruradalom a XVI. század közepén. In: Babócsa története. Tanulmányok a község történetéből. Szerk. Magyar Kálmán. Babócsa, 1990. 221–253. l.

A két “Magyarország” a 16. században. História 12(1990) 2. sz. 19–21. l.

Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V. Molnár László. Bp. 1990. 277–331. l.

Magyar hadsereg a török korban. In: “Tisza” Nyári Egyetem, Szolnok 1989. Válogatás a nyári egyetemen elhangzott előadásokból. 1. [Bp. 1990.] 41–57. l.

Nagy Gergely pereskutasi “kereskedő tőzsér” viszálya Nagyszombat városával (1588). Adatok a 16. századi kereskedelem-szervezet kérdéséhez. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16(1990) 123–144. l.

Serbische Einwanderung nach Ungarn in der Türkenzeit. In: Études historiques hon-groises 1990 publiées ŕ l’occasion de XVIIe Congrčs International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. II. Ethnicity and Society in Hungary. Ed. by Ferenc Glatz. Bp. 1990. 21–39. l.

A török uralom felszámolása Magyarországon. História 12(1990) 1. sz. 8–10. l.

Történelmi esély. [K. M. I. interjúja.] Magyar Honvéd. A Honvédelmi Minisztérium hetilapja 1(1990) 1. sz. 28. l.

Trianon török kori gyökerei. História 12(1990) 3. sz. 5–7. l.

Vitéz János, a politikus és államférfi. (Pályavázlat – kérdőjelekkel.) In: Vitéz János Emlékkönyv. Főszerk. Dr. Bárdos István. Esztergom, 1990. (Esztergom évlapjai – Annales Strigonienses 1990.) 9–38. l.

1991

Magyar jogszolgáltatás és közigazgatás a török hódoltságban. Doktori értekezés tézisei. Bp. 1991. 12 l.

Csúcsok Visegrádon. Magyar Élet 33(1991) 12. sz. 17. l.

Csúcsok Visegrádon. Mi történt 1335-ben? Magyar Nemzet 54(1991) 64. sz. 11. l.

Délszlávok a középkori Magyarországon. Napjaink 5(1991) 2. sz. 11–18. l.

Emléksorok dr. Hadnagy Albertről és Szekszárdról. In: A főlevéltárnok. Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 1991. (Tolna megyei levéltári füzetek) 24–26. l.

Főtitkári beszámoló. (1991. április 23.) Századok 125(1991) 5–6. sz. 604–614. l.

Hány Tordai Máté nevű unitárius író működött a 16–17. század fordulóján? Egy téves datálás és azonosítás genezise. Irodalomtörténeti Közlemények 96(1991) 5–6. sz. 622–631. l.

Hatalmaskodás mint a magyar jogok érvényesítésének eszköze a török által megszállt országrészekben. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15–18. Szerk. Á. Varga László. Salgótarján, 1991. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból l6.) 37–44. l.

Katolikus hierarchia a török hódoltságban. In: Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai. Esztergom 1991. május 29–31. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. Esztergom, 1991. 245–249. l.

Mindenkor Európában. Megmaradtunk – és nem szolgasorban! [Daniss Győző interjúja.] Népszabadság 49(1991) 58. sz. 17. l.

Mohács – Buda – Szigetvár. Ünnepelgetett vereségeink. Népszabadság 49(1991) 210. sz. 23. l.

Nemesi vármegyeszervezet és török hódoltság. A “menekült vármegye” fogalmáról és szervezetéről. Történelmi Szemle 33(1991) 3–4. sz. 137–184. l.

Szerbek a középkori Magyarországon. História 13(1991) 2–3. sz. 15–17. l.

Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben. (Vázlat.) In: A szerbek Magyarországon. (Die Serben in Ungarn.) Szerk. Zombori István. Szeged, 1991. 10–50. l.

1992

Kora újkor. Felfedezések, reformáció és a magyar hódoltság. (Vázlat és követelmények.) In: Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem oktatásához. Kézirat gyanánt az V. Országos Történelemtanári Konferencia résztvevői számára. Békásmegyer, 1992. 9–13. l.

A mohácsi csatától a szatmári békekötésig 1526–1711. In: Tolna mezőváros monográfiája. Szerk. Glósz József, V. Kápolnás Mária. Tolna, 1992. 91–174. l.

Balla Árpád: Történelem az általános iskola 6. osztálya számára. A kézirat elkészítésében tudományos munkatársként részt vett: –. Bp. 1992. [A továbbiakban számos kiadás.] 223 l., 8 tabló.

Auf der Suche nach einem aus Ungarn stammenden Dolmetscher des Sultans. [Tardy Lajossal közösen.] In: Osmanistik – Turkologie – Diplomatik. Festgabe an Josef Matuz. Hg. Christa Fragner, Klaus Schwarz mit einem Vorwort von Bert G. Fragner. Berlin, 1992. (Islamkundliche Untersuchungen 150.) 289–301. l.

Bedeutung des ungarischen Schauplatzes beim Untergang des Osmanischen Reiches. In: 17o Congreso Internacional de Ciencias Historicas I. Sección cronológica... Coordinadores de la edición Eloy Benito Ruano, Manuel Espadas Burgos. Madrid, 1992. 235–239. l.

Javaslat a “Monumenta Archivalia Historiam regni Hungariae Medii Aevii Illustrantia” munkálatainak beindítására. Levéltári Közlemények 63(1992) 1–2. sz. 157–173. l.

Kanizsa és uradalma a vár török kézre jutása előtt. In: Nagykanizsa török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján tartott nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Nagykanizsa, 1990. 11. 30–12. 01. Szerk. Vándor László. Zalaegerszeg, 1992. (Zalai Múzeum 4.) 21–28. l.

A magyar nemesség a török hódoltságban. Századok 126(1992) 5–6. sz. 562–633. l.

Egy magyar szpáhi a 16. században: a rejtélyes esztergomi “Andréja deák”. Keletkutatás 1992. ősz 127–138. l.

Magyarország és a “délszláv” térség. História 14(1992) 4. sz. 8–10. l.

Ostrom, 1552., Ostrom, 1716., Ostrom, 1849. [Temesvár ostromai.] História 14(1992) 1. sz. 9., 14., 15. l.

1993

Makó a török hódoltság idején. Makó, 1993. (Makói monográfia füzetei 6.) 179–294., 647–662. l. [Szövegében azonos a Makó története a kezdetektől 1849-ig c. kötet megfelelő részeivel.]

Ein dreigeteiltes Land. In: In uns liegt ein schönes Land verborgen. Ungarns Geschichte. Mit einem Vorwort von Géza Jeszenszky. Hg. László Fábián–Gyula Kurucz. Berlin, 1993. 73–95. l.

Kora újkor. Felfedezések, reformáció és a magyar hódoltság. In: Vezérfonal a magyar és az egyetemes történelem tanításához. Szerk. Glatz Ferenc. Bp.–Békásmegyer, 1993. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 1.) 25–31. l.

Makó a török hódoltság idején. In: Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. (Makó monográfiája 4.) 179–294. l.

Baranya megye hódoltsági történetének kutatási feladatairól. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és a vár felszabadításának 300. évfordulóján. Szerk. Szita László. Pécs, 1993. 11–24. l.

“Horthy sok fázison ment át”. Tiszta kép – húsz év múlva? Interjú dr. Szakály Ferenc történésszel. [Szeri Árpád interjúja.] Tolnai Népújság 4(1993) 206. sz. 1., 3. l.

Magyar birtokadományozások a török hódoltságban. In: Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 49–59. l.

A magyar és erdélyi országgyűlések hódoltsági vonatkozású végzéseiről. Jogtudományi Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata 48(1993) 10. sz. 377–382. l.

Örökkalendárium. Január–február. Közzéteszi: –. História 15(1993) 1. sz. 33. l.

Öröknaptár. Március. Közzéteszi: –. História 15(1993) 2. sz. 34. l.

Öröknaptár. Április. Közzéteszi: –. História 15(1993) 3. sz. 32. l.

Öröknaptár. [Május–június.] Közzéteszi: –. História 15(1993) 4. sz. 31. l.

Öröknaptár. Július–augusztus. Közzéteszi: –. História 15(1993) 5–6. sz. 65. l.

Öröknaptár. Szeptember–október. Közzéteszi: –. História 15(1993) 7. sz. 32. l.

Öröknaptár. November. Közzéteszi: –. História 15(1993) 8. sz. 32. l.

Öröknaptár. December. Közzéteszi: –. História 15(1993) 9–10. sz. 65. l.

A sárvári “provinciális humanista kör” és a reformáció kezdetei. (András deák sárvári iskolamester levele 1545-ből.) In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 83–96. l.

Szerb bevándorlás a török kori Magyarországra. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 75–88. l.

Tóth Benedek és Tamás polgárdi jobbágyok ügyletei (1569–1583). Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve) 18(1993) 33–45. l.

A történelemtanítás misszió. Beszélgetés Szakály Ferenc történésszel. [Pesti János interjúja.] Ma és Holnap 21(1993) 1. sz. 7–8. l.

1994

Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. Bp. 1994. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 5.) 39 l. [Vita: 24–34. l., – válasza: 35–39. l.]

A Hungarian Spahi in the 16th Century: The Mysterious “Andreya Litteratus” of Esztergom. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hunaricae 47(1994) 1–2. sz. 181–196. l.

Keresgélés karácsonyi kacatok között. Élet és Irodalom 38(1994) 51–52. sz. 13. l.

Nándorfehérvár, 1521. The Beginning of the End of the Medieval Hungarian Kingdom. In: Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Ed. Géza Dávid, Pál Fodor. Bp. 1994. 44–76. l.

Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. 1. A kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Kubinyi András. Szerk. Hermann István. Pápa, 1994. 125–200. l.

Szerbek. In: Együtt élő népek a Kárpát-medencében. Szerk. Ács Zoltán. Bp. 1994. 137–154. l.

A török uralom mérlege. História 16(1994) 4. sz. 8–9. l.

Volt-e református–unitárius hitvita 1574-ben Nagyharsányban? In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 7(1994) 14–31. l.

Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér. Szakály Ferenc a törökellenes küzdelmekről. [Rosdy Tamás interjúja.] Magyar Nemzet 57(1994) 274. sz. 14. l.

1995

Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Bp. [1995.] (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 197.) 144 l.

Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp. 1995. (Humanizmus és reformáció 23.) 486 l.

Pest-Pilis-Solt megye XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. Bp. 1995. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 1.) 227 l.

Virágkor és pusztulás. A kezdetektől 1606-ig. Összeáll. és szerk. Glatz Ferenc. A szövegeket írta Engel Pál, –. Bp. 1995. (História Könyvtár. Atlaszok Magyarország történetéhez. Magyarország története térképeken elbeszélve 1.) 68 l.

History. In: Hungary. Essential Facts, Figures and Pictures. Ed. by Éva Molnár. Bp. 1995. [második kiadás: 1997.] 35–83. l.

Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. Keletkutatás 1995. tavasz 23–43. l.

Az Iszlám északkeleti védőbástyája. Bosznia a 16–17. századi oszmán és magyar történelemben. História 17(1995) 1. sz. 7–10. l.

[Kb. 50 szócikk és kisebb fejezet.] In: A magyarok krónikája. Összeáll., szerk. és az összefoglaló tanulmányokat írta: Glatz Ferenc. Bp. 1995. [második kiadás: 1996., harmadik, javított, bővített kiadás: 2000.] passim.

Szeged török uralom alá kerülésének történetéhez. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995. 451–470. l.

1996

Pannonhalma a török időkben. In: Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve. II. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 13–24. l.

Dancnoto oblagane v zavladenite ot Turcite ungarski zemi. Istoriřeski pregled 52(1996) 6. sz. 108–122. l.

Hozzászólások. I. (1995. április 28.) In: Tanulmányok Pápa város történetéből. 2. Szerk. Hermann István. Pápa, 1996. 161–166. l.

A magyar reformáció és Európa. Vallási erőviszonyok a 16–17. században. História 18(1996) 4. sz. 6–8. l.

Pécs török uralom alá kerülésének történetéhez. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996. 149–163. l.

Törökök és a keresztény könyvek. Kincsszerzés és “tudományos érdeklődés”. História 18(1996) 8. sz. 14–15. l.

Újabb adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. (Hajdar bin Abdullah tímár-birtoka.) [Dávid Gézával közösen.] Irodalomtörténeti Közlemények 100(1996) 4. sz. 481–489. l.

1997

Magyar intézmények a török hódoltságban. Bp. 1997. (História Könyvtár. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21.) 418 l.

Tóth Tamás polgárdi jobbágy ügyletei (1573–1583). In: Erdős Ferenc–Fülöp Gyula– –: Polgárdi története. Szerk. Erdős Ferenc. Polgárdi, 1997. (Fejér Megyei Levéltár Közleményei 22.) 39–54. l.

Földesúr és bíró a saját falujában. Hódoltsági hétköznapok a 16. században. História 19(1997) 8. sz. 16. l.

Három részre szakadt-e Magyarország 1526 után? Korunk 8(1997) 7. sz. 31–38. l.

A magyar nyelvű bibliafordítás terjedéséhez. (Egy 1557. évi magánlevél reformáció- és irodalomtörténeti tanulságai.) In: Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Keserű Gizella, Ötvös Péter. Szeged, 1997. (Adattár a XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35.) 545–554. l.

La prova di una teoria. “The proof of the pudding lies in the eating”. Annuario. Studi e documenti italo–ungheresi 1997. 101–106. l.

Tolna vármegye középkori szolgabírái. (Esettanulmány.) Történelmi Szemle 39(1997) 411–424. l.

1998

Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt (1314–1525). Szekszárd, 1998. 253 l.

Daniel Speer: Magyar Simplicissimus. A bevezetőt Kis Gy. Csaba, az utószót – írta. A jegyzeteket Benda Kálmán és – állította össze. Miskolc, 1998. (Felsőmagyarországi Minerva 1.) 235 l. [Az utószó: A Magyar és Dáciai Simplicissimusról – szélesebb művelődéstörténeti keretben. 217–231. l.]

Miskolc helye Magyarország török kori település- és gazdasági rendszerében. In: Miskolc története. II. 1526-tól 1702-ig. Szerk. Tóth Péter közreműködésével –. Miskolc, 1998. (Miskolc története 6 kötetben II.) 507–529. l.

L’espansione turca in Europa centrale dagli inizi alla fine del secolo XVI. In: I Turchi il Mediterraneo e l’Europa. A cura di Giovanna Motta. Milano, 1998. 133–151. l.

Felfedezők, rabok, renegátok. Világtengerek magyar vándorai. História 20(1998) 2. sz. 29–30. l.

A harmadik skizma hatása a török kori magyar művelődésre. In: A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Róma–Nápoly, 1996. szeptember 9–14. II. Szerk. Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit. Bp.–Szeged, 1998. 668–678.

A kenyérmezei csata (1479. október 13.). [Fodor Pállal közösen.] Hadtörténelmi Közlemények 111(1998) 2. sz. 309–350. l.

Megbetegedett a “pusztabérlők fejedelme”. Adalék a török megszállás “hézagosságához”. História 20(1998) 1. sz. 14–15. l.

La politique religieuse de l’État et des Ordres en Hongrie (XVIe–XVIIe sičcles). In: Histoire des idées politiques de l’Europe centrale. Sous la dir. Chantal Delsol, Michel Maslowski. Paris, 1998. 126–134. l.

“Te már nem hiszed, hanem tudod, hogy feltámadunk.” (Németh Gábor 1956. X. 20.–1998. III. 31.) Magyar Múzeumok 4(1998) 2. sz. 64. l.

Templom és hitélet a 17. századi váci egyházmegyében. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Szerkesztőtársak: Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor. Bp. 1998. 223–231. l.

Törökök és a magyarországi borforgalom. História 20(1998) 5–6. sz. 29–30. l.

1999

Török kori történelmünk kritikus kérdései. Elhangzott 1997. február 7-én. Bp. 1999. (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) 15 l.

Geschichte. In: Ungarn. Tausend Jahre Zeitgeschehen im Überblick. Tatsachen, Zahlen, Bilder. Red. Éva Molnár. Bp. 1999. 39–95. l.

A dél-dunántúli hadszíntér 1526–1543. In: Pécs a törökkorban. Szerk. –. A szerkesztésben közreműködött: Vonyó József. Pécs, 1999. (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) 17–50. l.

A harmadik skizma százada. Szubjektív megjegyzések a 16. századról. Vigilia 64(1999) 5. sz. 322–334. l.

Illésházy István (1540–1609). In: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk. Rácz Árpád. Bp. 1999. 82–83. l.

A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. In: Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Szerk. Benyák Zoltán, Benyák Ferenc. Bp. 1999. 115–130. l.

Sárvár, mint helyi kulturális központ. In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos emlékülés: Sárvár, 1998. szeptember 10–11. Szerk. Söptei István. Sárvár, 1999. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai 3.) 87–103. l.

2000

1664–1683. Két elvesztegetett évtized. Rubicon 11(2000) 5. sz. 17–21. l.

Grenzverletzer. Zur Geschichte der protestantischen Mission in Osteuropa. In: Europa und die Türken in der Renaissance. Hg. Bodo Guthmüller, Wilhelm Kühlmann. Tübingen, 2000. (Frühe Neuzeit 54.) 283–306. l.

Megjelenés alatt

Adalékok Szabács felépítéséhez. (Az 1471. évi törökellenes mozgósítás.) In: “... quasi liber et pictura...” Régészeti, írott és képi források a múlt rekonstruálásában. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 70. születésnapjára. Szerk. Laszlovszky József. Bp. 2000.

Antitrinitarier am Donauknie. In: György Enyedi and East-Central-European Unitarianism in the 16–17th Centuries. Ed. Mihály Balázs, Gizella Keserű. Bp. 2000. (Studia Humanitatis 8.)

Budai tizedjegyzékek a XVI. század első harmadából. [Kubinyi Andrással közösen.] Bp. 2001.

Kiskunhalas a török uralom alatt. In: Kiskunhalas története. I. Kiskunhalas, 2000.

Magyarország hadtörténete 1490–1541., 1664–1683. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. Főszerk. Rácz Árpád. Bp. 2000.

Malmok Magyarország török megszállta területén a 16. században. In: Tudománytörténet – technikatörténet. Endrei Walter Emlékkönyv. Szerk. Vámos Éva. Bp. 2000.

Pest megye története a török korban. In: Pest megye monográfiája. I. Főszerk. Torma István. Bp. 2001.

Virágkor és hanyatlás 1440–1711. Harmadik kiadás. Bp. 2000.

 

Összeállította: Pálffy Géza