Történelmi Szemle 1997. 2. szám

LENGVÁRI ISTVÁN

Bemutatkozik a TörténÉsz

1992 tavaszán merült fel a Magyar Történészhallgatók Egyesülete (MTE) Pécsi Helyi Bizottságán belül egy lap kiadásának igénye, mely amellett, hogy hírt ad az MTE rendezvényeiről, konferenciák programjairól, előadásokról az ország egész területéről, helyt ad rövidebb szakcikkeknek is oktatók és hallgatók tollából. Az első lapszám beköszöntője szerint, melyet az első (1992/1993) évfolyam felelős szerkesztője, Molnár Balázs jegyzett, a lap nem kívánt szűkebb értelemben vett történettudományi folyóirattá válni. Közölte oktatók és hallgatók ismeretterjesztő jellegűnek nevezhető tanulmányait az MTE hírei és a történettudományhoz csak érintőlegesen kapcsolódó cikkek mellett. A változó szerkesztőbizottság állandó tagjai Molnár Balázs mellett Bátonyi Nóra, Golobics Pál és e sorok írói voltak. Három megjelent szám után a szerkesztőség újjáalakult: a régi társaságból csak Lengvári István maradt, aki Kiss Gergellyel és Szabó Loránddal szerkesztési elveiben és stílusában is új, komoly, igazi történettudományi folyóiratot kívánt szerkeszteni. Az előttünk álló példák természetesen az Aetas és a Sic Itur ad Astra voltak. A folyóirat megtartotta a TörténÉsz nevet (s kissé kaotikus évfolyam- és lapszámozását, melyet a harmadik (1995) évfolyammal sikerült áttekinthetővé tenni — l. alább). Emellett az szólt, hogy az MTE pécsi szervezete anyagilag, tagjai pedig segítségükkel támogatták lapunkat, és a szerkesztők is mind a helyi csoport tagjai voltak.

A második évfolyam (1993/1994) első számának több közleménye az ISHA (International Student of History Association) IV. tours-i kongresszusához kötődik (G. Bossuat előadása, Ocskay Gy. és Lengvári I. vitacikkei), a második szám pedig inkább régészeti–ókortörténeti jellegű. A szemmel látható változást a második évfolyam utolsó összevont, 1995-ben megjelent száma jelzi: ekkor tért át lapunk a korábbi A4-esről a szakfolyóiratoknál inkább elfogadott B5 formátumra. Új szerkesztőink Debreczeni Melinda (1994–1995), Falvay Dávid (1994–), Somogyi Judit (1995–) és Tóth Péter (1994–1995). Mint minden diáklapnak, a TörténÉsznek is folyamatosan szembe kell néznie a szerkesztőgárda állandó átalakulásával. Sajnos néhányan diplomájuk megszerzése után Pécsről elkerülvén (így a néprajzos Tóth Péter), illetve másirányú elfoglaltságuk miatt (Szabó Loránd, Debreczeni Melinda) nem tudtak hosszabb távon a szerkesztésben részt venni, s íratlan megállapodásunk szerint az impresszumban csak a ténylegesen munkát végzők szerepelnek. Ezért nem tudott lapunk a 2. évf. 3–4. számban jelzett azon tervének megfelelni, hogy az irodalom- és filozófiatörténet egyes kérdéseiről közöljön több résztanulmányt. A történettudományhoz kapcsolódó témákat azonban a jövőben is szívesen látjuk.

A TörténÉsz lehetőséget kíván nyújtani publikálásra érett OTDK-dolgozatok megjelentetésére. Az 1995/3–4. szám közölte Egry Gábor “Az 1873-as tőzsdekrach hatása a magyar-országi hitelszervezetre” c. kiemelt I. díjjal jutalmazott munkáját, és az 1995/3–4. számunk külön rovatban további öt dolgozatot közölt, az 1993. évi termésből pedig az 1994/3–4. számban jelent meg Forgó Léda dolgozata. Emellett igyekeztünk fontosnak vélt, hiánypótló jellegű külföldi cikkeket fordításban közzétenni: így G. Bossuat előadása mellett közöltük B. Chevalier (szintén a Tours-i konferencián elhangzott) előadását, mely máshol nem jelent meg. D. Iogna-Prat és C. Sapin közös cikke és H. E. J. Cowrey tanulmánya a Cluny-kutatás új eredményeit összegzi, melyek néhány hónappal az eredeti megjelenés után magyarul is olvashatók voltak.

1994-től elhatározott célunk, az arculatváltozás mellett, hogy évente négy, kb. 80–100 oldal terjedelmű füzettel jelentkezzünk, melyek egy kötetet alkotnak. Eddig azonban sajnos csak összevont számokat tudtunk megjelentetni. Az MTE Pécsi Helyi Bizottsága és a JPTE BTK Hallgatói Önkormányzati Testületének anyagi támogatásán túl a nyomdai és kiadási költségek fedezetét 1994-től a JPTE BTK Kiadói Bizottságának támogatása teszi lehetővé, mely kizárólag a nyomdai előállítás költségeinek fedezéséből áll: sem a szerzők, sem pedig a szerkesztők nem kapnak munkájukért honoráriumot, de előbbiek számára díjmentesen készíttetünk különlenyomatot tanulmányaikról. A Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium által 1996 júniusában az MTE-nek nyújtott 320 ezer forintos támogatásból 200 ezer forintot a lap kiadására használtunk fel, illetve fogunk felhasználni.

A lap országos terjesztése egyelőre megoldatlan. Noha a pécsi mellett több egyetemi könyvesboltban megvásárolható, az alkalmi árusításon kívül (konferenciák, tudományos összejövetelek) nehezen beszerezhető. Így a Fonshoz hasonlóan igyekeztünk lapunkat felsőoktatási intézmények könyvtáraiba, tanszékeire, országos jelentőségű közgyűjteményekbe és intézményekbe ingyenesen eljuttatni.

A TörténÉsz jövőbeli célja, hogy hangsúlyozottabban a frissen végzett történészek fórumává váljon, mely — igény szerint, és az eddigiekhez hasonlóan — szívesen ad helyt a JPTE BTK történettudományi tanszékein folyó műhelymunkának. Ezt az is jelzi, hogy Font Márta egyetemi docens, a Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék vezetője 1995 végétől lapunk felelős szerkesztője.

Összevont Tartalomjegyzék

ISSN 1217–3650

Az első öt szám kiadója az MTE pécsi szervezete, a 2. évf. 3–4. és a 3. évf. 1–2. számé a JPTE BTK dékánja, 3. évf. 3–4. számé a JPTE BTK Történettudományi Tanszékcsoportjának vezetője.

Tördelés: az első öt lapszámnál Tóth Árpád, az 1. évf. 2. számnál Lendvai Dáviddal és ifj. Golobics Pállal közösen. A 2. évf. 3-4. számtól lapterv és tördelés: Lengvári István.

1. évfolyam 0. [1.] szám. 1992. október

Molnár [Balázs]: Becsült olvasók! 1

[Bátonyi] Nóra: Ez itt a reklám helye!1 2

Csalog Zsolt: Megoldható-e a cigánykérdés? [előadás és vita] 3–8

A felelős szerkesztő: Ne legyenek nemzetek, de ez nem nemzetellenesség 8–9

Szita Szabolcs: Az 1944-ben Bécsbe deportált magyar foglyok történetéhez 10–11

Lengvári István: Az arianizmus 11–12

Molnár Balázs: Az ember az evolúció zsákutcája 13–14

Bóday Pál Péter: Az emberek rávehetők a túlélésre (?) 15

Szakmaiatlan rovat 16

Kultúra 17

MTE hírek, információk 17

 

1. évfolyam 2. szám. 1992. november–december

A szerkesztőbizottság: Vezércikk helyett 1

Tóth István: Hans Castorp beavattatása 2–5

Kiss Tamás: Ismeretelméleti elmélkedés természetfilozófiáról és ökológiáról [1. rész] 5–9

Keller Farkas: Vallásüldözés a XVI. századi Magyarországon 9–10

Horváth Friderika: Római hadijelvények 11–13

[M]olnár [B]alázs: Közel a környezeti katasztrófa. Beszélgetés Dr. Majer József

biológussal, a JPTE TTK Ökológia Tanszékének docensével

(lejegyezte Bogárdi János) 14–17

Kiss Tünde: Izisz és Szarapisz Pécsett [Beszélgetés Takács Sarolta ókortörténésszel] 17

Kettős látás. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia és Josef Klima:

Mezopotámia c. művek [sic] összehasonlítása 18–19

Szabó Loránd: De minek?2 20–21

Molnár Balázs: Válasz3 21

A felelős szerkesztő: Vitaindító4 21

KULTÚRA 22

MTE HÍREK, INFORMÁCIÓK 23

ifj. Golobics Pál: Államvizsga?! 24

 

1. évfolyam 3. szám. 1993. március

Majdán János: Baross Gábor, a “vasminiszter” 1–4

Zólyomi Gábor: A sumér–magyar rokonítás nyelvészeti háttére 5–7

Szász István: A természetfeletti lények, természeti szellemek és démonikus lények a magyar néphitben 7–9

Kiss Tünde: A civitas peregrinák jogállásáról 10–11

Pap Norbert: Ökológiai katasztrófa és történelem 11–13

Kiss Gergely: Mozi és történelem 13–15

Lengvári István: Szemle 15–18

Szabó Loránd: Tisztelt Olvasók!5 18

KULTÚRA 19

AZ MTE PROGRAMJAI 20

 

2. évfolyam 1. szám. 1993 október MTE HÍREK 2

Gérard Bossuat: Az európaiság aspektusai Franciaországban a XX. században 3–6

Ocskay Gyula: Relációk kelet és nyugat között. A régiók Európája a 20. században 7–8

Lengvári István: Megjegyzések egy cikkhez6 9

Lengvári István: Szabó Ferenc SJ [interjú] 10–12

L[engvári] I[stván]: Kortárs magyar jezsuiták [recenzió] 12

Szabó Loránd: Josette Elayi: Fönícia városai a perzsa fennhatóság idején [recenzió] 13–16

Bátonyi Nóra: Kremsi kirándulás 16–17

Kiss Gergely: Herceg Ferenc Emlékezései 18–20

 

2. évfolyam 2. szám. 1994 március

Visy Zsolt: Újabb eredmények a Paks–Dunakömlődön (Lussonium), a Bottyán-sáncon végzett ásatásokon 3–6

Tóth István: Vallási és építési, adományozási feliratok 7–13

Lengvári István: Szent Márton születéshelye 13–16

Kiss Tamás: Ismeretelméleti elmélkedés természetfilozófiáról és ökológiáról. 2. rész7. 17–19

Supka László: Kicsiknek és nagyoknak? [recenzió] 19–20

 

2. évfolyam 3–4. szám. 1994 [1995]

A Tész szerkesztői: Beköszöntő helyett [az első számozatlan lapon]

Forgó Léda: C. Scribonius Curio személye a későköztársaságkori szenátusi politika tükrében 1–16

Tóth István: Egy római családi sírkő elemzése 17–23

Varga Ágnes: A 16. századi vallásosság és népi hiedelemvilág az Ördögi kísértetek tükrében 25–41

Harsányi Iván: A spanyol–magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel korai előzményei (1958–1959) 43–46

Kiss Gergely–Szabó Loránd: A TörténÉsz bemutatja Bernard Chevalier-t 47–48

Bernard Chevalier: Nemzeti államok születése a középkorban 49–62

A TörténÉsz interjúja Font Mártával 63–65

Lengvári István: Két új régészeti könyv Vas megyéből 67–68

Falvay Dávid: Új könyvek az anarchizmusról 69–72

 

3. évfolyam 1–2. szám. 1995

Tóth István: Egy pannoniai Diana-feliratról (Ad CIL III 3455) 1–12

Dominique Iogna-Prat–Christian Sapin: A Cluny-kutatás jelenlegi állása 13–52

H. E. J. Cowdrey: Cluny és Róma 53–64

Egry Gábor: Az 1873-as tőzsdekrach hatása a magyarországi hitelszervezetre 65–144

Pap Norbert: Az olasz államtér és térstruktúra az I. Köztársaság idején 145–156

SZEMLE

Hegedűs Irén: Nyelv, antropológia és régészet: Beszámoló a 3. Régészeti Világkongresszusról 157–163

Lengvári István: A római villák kutatása Angliában 165–166

Kiss Gergely: Forrásgyűjtemények a középkorból 167–171

 

3. évfolyam 3–4. szám. 1995 [1996]

OTDK DOLGOZATOK

Kiss Gergely: “Monasteriorum sive cellarum donatio ... a dilecto filio nostro, Latisclavo Ungarorum rege” A somogyvári bencés apátság alapításának motivációi 173–189

Molnár Mónika: Egy olasz polihisztor az oszmán hadseregről 191–197

Somogyi Judit: “Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn” protestantizmus-képe. Kollonich Lipót és a protestánsok 199–226

Modor Árpád: Leonyid Andrejev Vörös kacajának eszmei genealógiája 227–240

Szilczl Dóra: A szimbólumhasználat etnikai formái 241–272

TANULMÁNYOK

Kanfi-Horváth Zsolt: Tradicionalitás és történetiség: Narám–Sîn–Bassetki felirata 273–283

Sárközy Miklós: Az ókori Irán és az Újbabiloni Birodalom politikai kapcsolatai Kr. e. 626 és Kr. e. 539 között 285–293

Szávai Ferenc: Az Osztrák–Magyar Monarchia közös vagyonának sorsa és megosztása. A közös vagyon felosztásához vezető út 295–316

A TörténÉsz interjúja Vonyó Józseffel 317–318

1

Rövid leírás az MTE-ről és működéséről.

2

Reagálás Molnár Balázs: Az ember az evolúció zsákutcája c. előző lapszámban megjelent cikkére.

3

Az előző cikkre.

4

Csalog Zsoltnak a megelőző lapszámban megjelent előadásával kapcsolatban.

5

A történeti ökológiáról kibontakozó vitához.

6

Ocskay Gy. ezt megelőző cikkére.

7

Az ígért folytatást a szerző nem nyújtotta be.