stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Kisebbségkutatás - 2008. 2. szám

Håkansson, Peter - Sjöholm, Fredrik

Kisebbségek kultúrája

Ön kiben bízik? Etnicitás és bizalom Bosznia-Hercegovinában

Who Do You Trust? Ethnicity and Trust in

Bosnia and Herzegovina = Europe-Asia Studies, Vol. 59, No. 6, September 2007, 961-976. p.

A szarajevói Balkans Analysis Group és a stockholmi Research Instit of Industrial Economics kutatói az etnikai heterogenitás és a társadalmi bizalom szintje közötti összefüggéseket vizsgáló, 1858 válaszadó feleletén nyugvó 2003. decemberi boszniai felmérés eredményeit elemzik statisztikai táblázatokkal gazdagon szemléltetett tanulmányukban. A különböző tudományágak kutatási eredményei kimutatták, hogy a magas bizalmi szint hathatósan segíti a demokratizálódást, beruházásokat, gazdasági növekedést, megfelelő intézményi működést, továbbá az erőszak csökkenését, valamint a társadalmi szereplők egészségének és egyéni boldogságérzetének a megőrzését. A bizalom - amely hosszú munka eredményeként alakul ki, viszont egyik pillanatra a másikra elveszíthető - tehát kulcsfontosságú tényező az államszocialista múlt és különösen az 1992-1995 közötti háború hatásait maga mögött hagyni igyekvő Bosznia-Hercegovina tartós talpraállításának a szempontjából. Amíg azonban a bizalom és annak gazdasági és politikai következményei témaköre viszonylag bőséges szakirodalommal rendelkezik, addig a bizalom és etnicitás kapcsolatára, valamint az egyéni bizalmat meghatározó tényezőkre irányuló kutatások meglehetősenritkák. Ugyanezt a problematikát Bosznia vonatkozásában idáig egyetlen alkalommal vizsgálták (nevezetesen a World Value Survey által 1998-ban elvégzett felmérés készítői, akiknek a kutatása viszonylag magas bizalmi szintet állapított meg az ország lakóinak a vonatkozásában).

Etnicitás és bizalom

A társadalmi identitáselméletek különbséget tesznek általános érvényű (az emberekre általában vonatkozó) és részleges (az egyén saját szférájára korlátozódó) bizalom között, és alapelvként szögezik le, hogy az egyén a másikkal szemben annál bizalmatlanabb, minél távolabb érzi magától az illetőt (szexuális orientáltságától kezdve egészen a politikai nézeteiig terjedő tekintetben). Az etnikai hovatartozás ugyancsak egy a bizalmat erősítő, illetve gyengítő lényegi tényezők sorában, következésképpen az etinikailag heterogén társadalmak feltételezhetően alacsonyabb fokú részleges és ezáltal alacsonyabb általános érvényű bizalmi hányadossal rendelkeznek.

Az etnikai heterogenitás általában hajlamos a társadalmi kölcsönhatás, továbbá az általános érvényű bizalom korlátozására. Ernest Gellner elmélete ideáltipikusan állítja szembe egymással az egyének közötti önkéntes érintkezésen nyugvó civil társadalmat az etnikai vagy vallási megfontolások determinálta szegmentált csoportok elvén alapuló társadalommal.

Hozzá hasonlóan más kutatók (pl. R. Putnam) is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi bizalom és együttműködés szemszögéből a társadalmi szerveződésekhez történő önkéntes állampolgári csatlakozás jelenségének. Vannak azonban olyan kutatók is, akik inkább a társadalmi érintkezések gyakorisága és az etnikai előítéletek növekedése (vagy csökkenése) közötti viszony dinamikus és kölcsönös jellegére helyezik a hangsúlyt. Utóbbi akkor prognosztizálható, ha az egymással érintkező csoportok azonos státusúak, közös céljaik vannak, az együttműködés terén függnek egymástól, valamint a hatóságok, törvények vagy szokások segítik az együttműködésüket. Az etnikai, politikai, vallási vagy jövedelmi szempontból polarizálódott társadalmak belső szerveződései azonban maguk is ugyanezen választóvonalak mentén oszlanak meg. Egy heterogén társadalmon belüli viszonylag homogén szerveződés erősítheti a csoporton belüli bizalom és együttműködés normáit, ugyanakkor gyengíti ugyanezen normákat a csoportok között. A fentiek értelmében a tanulmány alaphipotézise tehát a következőképpen hangzik:

A boszniai régiók etnikai sokszínűsége feltételezhetően negatív hatással van az egyéni bizalom szintjére. Az etnicitás és bizalom összefüggései tárgyában folytatott korábbi - Bosznián kívüli - kutatási eredmények egyfelől arra jutottak, hogy az etnikailag heterogén országokra jellemző bizalmi szint viszonylag alacsony, valamint, hogy a bizalom fogalma - legalábbis az Egyesült Államokban - negatív módon társul a közösségi heterogenitáshoz. Másfelől azonban arra is van példa - konkrétan afrikai országok esetében -, hogy az etincitás önmagában nem gyakorol jelentős hatást a bizalomra. A Kelet-Európára vonatkozó kevés számú kutatás ugyanezt az ambivalens - egyfelől az etnikai homogenitás és a magasabb bizalmi szint együttes jelentkezésére, másfelől a bizalom és az etnikai hovatartozás közötti kapcsolat problematikus kimutathatóságra utaló - képet erősíti.

Az adatok és a leíró statisztika eredményei

A fentebb említett 1998-as felmérésben szereplő 26,9 százalékos bizalmi indexhez képest a 2003-as felmérés (a benne szereplő "Általában véve elmondható-e, hogy a legtöbb emberben bízni lehet, vagy az ember nem lehet elég óvatos az emberekkel kapcsolatban" kérdésre adott válaszok) eredménye csupán 14,5 százalékos általános bizalmi indexet jelez Bosznia-Hercegovinában. A felmérés elemzése során kapott értéket nagyban erősítik a térségben végzett hasonló jellegű kutatások következtetései is (így például egy 2003-ban a posztkommunista európai országokra jellemző civil társadalom gyengeségéről publikált kötet, valamint egy 2004-ben megjelent munka a társadalmi tőke jelenlétéről (Közép- és Kelet-Európában). A bizalom általános szintje Boszniában - még a szűkebb értelemben vett térséghez képest is - a legalacsonyabb, jóllehet jelentős különbségek mutatkoznak az átlagosnál jóval magasabb bizalmi indexszel rendelkező, statisztikai értelemben etnikiailag heterogén (nyugat-hercegovinai, Palétől keletre található és közép-boszniai), valamint a leginkább háború sújtotta (Goražde, Posavina és Una-Sana) kantonok között. Az általános bizalom terén megmutatkozó különbségek okai tehát korántsem a relatív etnikai heterogenitás vagy homogenitás tényében (Goražde és Trebinje kanton etnikailag a leginkább heterogén térségeknek számítanak, jóllehet nagyon alacsony bizalmi indexet mutatnak), sokkal inkább a közelmúlt történelmének véres etnikai konfliktusaiban keresendők.

Az általános eredmény finomítása érdekében a szerzőpáros logit modellen - GTRUST=f(Ethnicity, Age, Gender, Education, Income, Rural, Active) - nyugvó statisztikai elemzése az etnikai hovatartozáson kívül az életkor, nem, iskolai végzettség, jövedelem, vidéki vagy városi lakóhely, illetve a társadalmi aktivitás változóit is számításba veszi. Ezen változók figyelembevételével a tanulmány két szerzője arra a megállapításra jut, hogy leginkább a háztartások jövedelmi viszonya gyakorol komolyabb hatást a bizalmi szintre - a magasabb bevétellel rendelkező háztartásokra magasabb bizalmi index jellemző, mint a mindennapi megélhetési problémákkal küzdő háztartásokra. Az iskolai végzettség, a lakóhely, a nem és az életkor ugyanakkor nem gyakorol számottevően kimutatható hatást. A társadalmi aktivitás ellenben ismét csak érzékelhetően pozitív hatással van a bizalomra, ahogy az etnikai homogenitás is jótékony hatással bír (különösen a horvátok körében).

Ön kiben bízik?

A fentebbi - az általános érvényű bizalomra - vonatkozó kérdés a részleges bizalomra irányuló kérdésfeltevés és az arra adott válaszok elemzésével együtt nyújt immár jóval komplexebb képet a bizalmat meghatározó tényezők pontosabb értékelése szempontjából.

"Az emberek különbözőképpen vélekednek a különféle embercsoportokról. Az alábbi csoportokkal kapcsolatban Ön mindenkiben, a legtöbb emberben, csak néhányban vagy senkiben sem bízik?" formában feltett kérdésre a válaszadónak hat (család és rokonság; szomszédok; ismerősök; azonos nemzetiségűek; más nemzetiségűek; más szakmai, politikai meggyőződésű, anyagi vagy szociális helyzetű, lakóhelyű stb. emberek) kategóriában kellett választ adnia.

A válaszadók leginkább a saját családjukban és szomszédaikban, legkevésbé pedig a más nemzetiségű és más szakmai, politikai meggyőződésű, anyagi vagy szociális helyzetű, lakóhelyű stb. emberekben bíznak (ez utóbbi kategória bizalmi indexe szinte hajszálra megegyzik az általános érvényű bizalmi index 14,7 százalékával, amelyet csak a más nemzetiségűekkel kapcsolatos bizalom aránya múl alul a maga 13.6 százalékával).

Az adatok tüzetesebb elemzéséből mindazonáltal figyelemreméltóan érdekes következtetések adódnak. Azon személyek ugyanis, akik például csupán néhány saját nemzetiségű polgártársukban bíznak, ugyanezt vallják a más nemzetiségűekkel kapcsolatban is, de ugyanez állapítható meg a többi válaszlehetőséggel (a mindenkiben, a legtöbb emberben, illetve senkiben sem bízik felelettel) élő többi megkérdezett személlyel kapcsolatban is.

Konklúzió

A háború sújtotta Bosznia-Hercegovina bizalmi szintje alacsony és az utóbbi esztendőkben ráadásul még csökkenő tendenciát is mutat. Az ország etnikailag heterogénebb régiói alacsonyabb bizalmi indexszel rendelkeznek, mint az etnikailag homogénebbek. A magasabb jövedelmű és nagyobb társadalmi aktivitást mutatók bizalmi indexe magasabb, mint a csekélyebb jövedelmű és mérsékeltebb társadalmi aktivitású személyeké. A bizalmi szint a családon kívüli személyekkel kapcsolatban viszonylag alacsony.

Ugyanakkor pozitív korreláció figyelhető meg a válaszadó saját nemzetisége és a más nemzetiségű személyekkel kapcsolatos bizalma között: amilyen mértékben az illető bizalommal viseltetik a saját nemzetiségéhez tartozókkal szemben, ugyanolyan mértékben bízik más nemezetiségű szeKisebbségek mélyekben is. A kutatás talán legfontosabb végkövetkeztetése éppen abban rejlik, hogy az etnicitás és bizalom közötti viszony korántsem egyértelmű.

Jóllehet az etnikailag heterogénebb régiók bizalmi indexe alacsonyabb, ugyanakkor a más nemzetiségűek iránt bizalmatlanok (saját családjukat kivéve) a saját nemzetiségükhöz tartozókkal szemben is azok. Következésképpen a legfőbb bizalomerősítő vagy -gyengítő faktorok körében az etnicitáson kívül más, például a történelmi tapasztalat kérdését is alaposabban vizsgálniuk kell a későbbi kutatásoknak és elemzéseknek.

Lajtai L. László


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.