stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Kisebbségkutatás - 2008. 1. szám

Peiter, Anne D.

Az angyal szárnytolla avagy a költöző madár: színek és árnyak Soma Morgenstern Galícia-ábrázolásában

Von Störchen, Lerchen und Paradiesfedern. Interkulturalität und antisemitische Gewalt in Soma Morgensterns Galizienbild. = Spiegelungen. 2. Jg. 2007. H. 3. 273-282.p.

Soma (Salomo) Morgenstern (1890-1976) a II. világháborúig létezett, 1918-ig Ausztriához tartozó, utána Lengyelországhoz került zsidó Galícia német nyelvű íróinak egyike. Nemcsak ismertsége, de jelentősége sem látszik felérni a közvetlen kortárs Joseph Rothéval. Hozzá képest eleve megkésetten tette le névjegyét az irodalomban, és nem olyan átütő erejű művel, mint a Radetzky induló. De végső ítéletet ne mondjunk: egyelőre az életművel való ismerkedésnél tartottunk.

Morgenstern a kelet-galíciai zsidó falu szülötte, anyanyelve a jiddis; ukrán elemibe és lengyel középiskolába jár, de a héber nyelv ismeretét sem kerülheti el, majd, a német meghatározó közvetítőnyelvi rangjára is tekintettel, a bécsi egyetemen tanul. Kisebb kitérőkkel ugyanitt a dráma műfajban, valamint a kritikusi pályán próbálkozik, kevés sikerrel, és újságírásból igyekszik megélni, mint a Frankfurter Zeitung bécsi tudósítója. Az Anschluss közeledtével, akárcsak Roth és a többiek, emigrációba kényszerül. Franciaországból, és az ottani internálásból a német elözönlés során szökve, Amerika, New York jelzik az útirányt. Az emigráns a háború után többször visszalátogat Európába, de nem tér haza, legkevésbé a holokauszttal megsemmisült szülőföldre.

Morgensternt, sikeresebb földijétől eltérően nem a Monarchia felbomlása izgatta. A szülőföld iránt viselt gondja fordította az irodalom felé a politikai változások nyomán. Végül a - 20-as évek végén trilógiává szélesedő regényhez (Funken im Abgrund: Lángjelek a szakadékban) fogott hozzá, amelyben a galíciai vidék viszonyait, az etnikumok és kultúrák együttélését, közös sorsát és ellentéteit kívánta megragadni az önéletrajzi ihletésű főhős kalauzolásával. A vidék Galícia esetében a tájhoz szorosan kötődő földművelő, gazdálkodó zsidót is jelenti. Az első rész: Der Sohn des verlorenen Sohnes ( A tékozló fiú fia) 1935-ben Berlinben jelent meg, a következő részek pedig már angol kiadásban, New Yorkban láttak napvilágot (1947, 1950), eredeti nyelvi alakban pedig csak jóval az író halála után, a - 90-es évek életműkiadása keretében váltak ismertté. Az emigrációban írt további művekre is Flucht in Frankreich (Menekülés francia földön), Die Blutsäule (Vér-oszlop) stb. - többnyire hasonló sors várt. A nyelvi kiszakadás nagymértékben hozzájárult az ismertség elmaradásához. Befejezetlenül maradt kései műveinek pedig, mint a megkezdett önéletrajz első, gyermek- és ifjúkori része: In einer anderen Zeit (Egy másik korszakban) eleve posztumusz kiadás jutott.

Ismertetett forrásunk, szűkebben Morgenstern szülőföld-tematikájával foglalkozva, a trilógiára, illetve az utoljára említett önéletrajzra támaszkodik. A trilógia eredeti célkitűzése, mondhatni, tendenciája az ellentétek, így a mindig is jelen volt antiszemitizmus feloldásának igénye, gondolata, a multikulturalitás interkulturalitássá csiszolása volt, ami az időben elnyúló írásfolyamat során az elemi veszedelmek közeledtével mind kétségesebbé, lényegében utópiává vált. Morgenstern műve ezzel azonban még hangsúlyosabb mementóvá lett a bekövetkezett katasztrófa tükrében. A trilógiát az önéletrajzi kötettel egyetemben emellett a helyzet- és környezetrajz gazdag etnográfiai beágyazottsága, folklór-motivikája, valamint a költői tájábrázolás az azóta semmivé vált hászid miliő forrásértékű dokumentációjává avatja.

Komáromi Sándor


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.