Régiók keleten és nyugaton

Veress Emőd A regionális fejlesztés szabályozását meghatározó tényezők Romániában c. tanulmányában abból indul ki, hogy ott az egységes állam doktrínája az egységes nemzet mítoszán alapul, ami nem alkotmányjogi szempontból értelmezhető, hanem ideológiailag, viszont mindenképpen ellene hat a regionális fejlesztésnek. Igaz, a 2003-ban módosított román alkotmány szerint az állam köteles regionális fejlesztési politikát gyakorolni, ám jórészt hiányoznak azok a jogi, gazdasági, sőt politikai garanciák, amelyek a szubszidiaritás elvének gyakorlati megvalósítását segítenék. Neiner András A francia regionalizmus történeti áttekintése című dolgozat azért tarthat számot az olvasó érdeklődésére, mert éppen a francia történelem fontos jellemzője a centralizáció, amely megteremtette az államot, amely világpolitikai súlyát a központosított államszervezetnek köszönhette. A XX. század vége hozta meg azonban Franciaország számára az erőteljes decentralizációs fejlődést: a regionális tanács konzultatív testületből választott döntéshozó szervvé vált, amely mellett gazdasági és szociális tanács működik. Tisztázott lett a régió feladatköre: a regionális tanács hatáskörébe került a terület gazdasági, szociális, kulturális fejlesztésének és területfejlesztésének elősegítése és a regionális identitás (!) megóvásának biztosítása.

            Időszerűsége okán közöljük végül Köpeczi Béla – mint az Erdély története főszerkesztője – visszatekintő elemzését a mű megjelenésének harmincadik évfordulója alkalmából, valamint – kissé megkésve emlékezve az Apáczai-évfordulóra – két erdélyi szerző: Molnár Szabolcs és Tamásné Szabó Csilla tanulmányát a magyar nyelvű tudományosság kezdeteitől; Lanstyák István fontos és igen időszerű elemzését (Nyelvi változatosság a határon túli magyar szókincsben) a kárpát-medencei magyar nyelvi kontaktusjelenségekről és az ebből adódó tennivalókról, mindenekelőtt az MTA határon túli kutatóállomási feladatait is ellátó nyelvi irodák hálózatának létrehozásáról, végül pedig Mák Ferenc alapos és adatgazdag tanulmányát a muravidéki magyarságról.

Budapest, 2006. március 7.

                                                                                                          Cholnoky Győző