Kisebbségkutatás - 11. évf. 2002. 1. szám

 

…Bács Vármegyében levő Ferencz Canalisnak Feltaláloja Fundálója…

Bordás Attila: Kiss József bácskai középületei. =Híd, 64. évf. 2000. 12. sz. 1147–1167 p.

A Ferenc-csatorna megépítésének közelgő 200. évfordulója késztette Bordás Attilát Kiss József építész munkásságának számbavételére.

Kiss Józsefet eddig „csupán" mint a Ferenc-csatorna tervezőjét és megépítőjét tartották számon. Jóllehet a műtárgy megalkotása egy európai méretekben is egyedülálló vállalkozás volt, Kiss József munkássága Bácska vidékének építészettörténete szempontjából is kikerülhetetlen, hiszen számos kvalitásos középület tervezése és építése az ő nevéhez fűződik.

Kiss József 1748 márciusában született Budán, de hatéves kora óta Apatinban élt. Miután édesanyja megözvegyült, Észak-Magyarországra költözött, mivel így tudta gyermekeit a Bécs melletti Gumpesdorfban a katonai-műszaki akadémiára járatni. Ezért Kiss József első munkáit a Pozsony környéki Duna-szabályozáson végzi 19 éves korában. Később öccsével együtt Hollandiába, majd Angliába utaznak tanulni. 1779-ben kamarai mérnök lesz a Bácskában.

Építőmérnöki munkáinak legnagyobb részét a Magyar Állami Levéltár őrzi, de találni belőlük a bécsi és a szabadkai levéltárakban is. Az általa rajzolt térképen a Dunának a Bezdán és a Dráva torkolata közötti szakaszát tervezte meg. A Ferenc-csatorna építésének igen alapos leírását Nikola Petrovic könyvéből ismerhetjük meg, amely az Al-Duna középső részének hajózásáról és iparáról szól.

A levéltárakban őrzött tervrajzok korántsem képviselik a teljes életművet: léteznek olyan templomok, amelyekről köztudott, hogy Kiss József tervezte, de a tervrajzai eltűntek. Ezeken kívül ilyen építmény pl. a kucorai görög katolikus templom, amely egyik legékesebb bizonyítéka Kiss tervezői tevékenységének. A háromhajós templom ma is áll. Ikonosztázát egy kisebb tűzvész után restaurálták. Az épület fő tengelyétől balra, a főutca felől a templomnak asszonybejárata van, nagyon szép népi motívummal festett faajtóval. A nők bejáratával szemben van a férfibejárat. Itt még most is érvényes a rend, hogy a kóruson ülnek az „emberek", állandó (előfizetett) helyen; a bejárattól a kórus felé eső részen ülnek a nők. A baloldali első sorok a szerzetes nővéreknek vannak fenntartva. A nővérek előtt a férfiak egy sora ül a fiúgyermekek mögött. Az ellentétes oldalon a leányok mögött nem ült senki, mert őket már otthon megnevelték, hogy a templomban rendesen viselkedjenek. Az ikonosztáz felőli oldalon a hosszanti fal mellett vannak az egyházközségi elöljárók ülései. Az építészeti remeknek számító toronyban öt harang van. A legnagyobbnak a neve Alekszandar (ez nincs fenn a toronyban), a legkisebbé pedig Mihál, de a nép Mizsónak becézi. A többi harang neve Petár, Gyúra, Jani és Mikola.

Kiss József a templom tetejét zsindelyesre tervezte, ma azonban piros színű szalonit borítja úgy, hogy a födémtartó gerendákon teljes deszkázat szolgál a szalonitborítás alapjául. A falakra tíz vízszintes gerenda viszi át a terhelést. A templom mennyezetét csehboltozat alkotja, amit forró meszes habarccsal építettek meg téglából. Hogy a rajta lévő festmények fresco vagy secco technikával készültek-e, ma már megállapíthatatlan.

Itt, a kucorai templomnál megtalálható a késő barokk templomok összes eleme. Az egész épületet végig köríves ablakok díszítik. Az épület íves főbejáratát csúfították csak el téglalap alakú ajtóval. A szentély főfalán azonban Mikulic templomfestő szerencsére lefestette az eredeti bejáratot.

A bécsi levéltárban megvan Kiss Józsefnek a Temerinbe tervezett, de fel nem épült templomának a tervrajza. Ez nagy rokonságot mutat a kucorai templommal.

A Magyar Országos Levéltárban bukkant rá a szerző a szenttamási és a karavikovói katolikus templomok tervrajzára. Mindkettő késő barokk, a klasszicista, illetve egyszerűen posztbarokk funkcionális templomok. Az egész Habsburg Monarchiában ilyen típusú templomokat építettek. Ezeknek a templomoknak az építésénél műszaki, statikai, tűzvédelmi és egyéb előírások betartása mellett ügyelni kellett az előírt stílusjegyekre is. Ezzel magyarázható a 18. század végi késő barokk stílusú templomok sokasága a vidéken. A tervezőknek csak a torony, a tető, az ablaknyílás és az alapterület egyes részleteinek megoldásában volt lehetőségük egyéni megnyilvánulásra. II. József 1785-ben a közigazgatás központosítása jegyében egybevonta a helytartótanácsot és a kamarai igazgatóságot. Ettől kezdve mindenről a helytartótanácsban döntöttek: az építészeti és hajózási osztály kompetenciájába tartozott minden műszaki kérdés. 1788-ban Kiss József lett a bácskai és pécsi hajózási és építészeti kamara igazgatója. Ekkorra vált általánossá, hogy minden középületnek elkészítik a tervrajzát. Így Kiss József is készített típusterveket, pl. a bácskai malom tervét, mely igazában szárazmalom volt, ahol a páros malomkövet állati erő forgatta. A kanizsai sörház tervében is látható egy ilyen malátatörő szárazmalom.

A templom és a paplak tervén kívül Kiss József egy vendégfogadó tervét is elkészítette Temerinnek. A rajzon három épület látható: a vendégfogadó főépülete, a kocsiszín, a lóistálló, valamint egy kút. Az épülethomlokzat igen puritán. Bár az istállóban 24 lónak van hely, mindössze három vendégszobája van. A terv vázlatát Kiss József rajzolta, de a részletes kidolgozás már nem az ő munkája. Szintén Kiss József tervezőirodájából került ki a hódsági vendégfogadó rajza. Ez már a mai értelemben is szállodának számít, egyemeletes épület. A földszinten 8 szoba van, az emeleten pedig egy biliárd szoba és táncterem is. A tervrajzon szerepel két WC is, ami más vendégfogadók rajzain nem fordul elő.

1786-ban Kiss József Szabadkára költözött, mert a szabadkai városháza bővítésének tervét elkészítve az építkezést maga felügyelte. Fennmaradt további terve még az apatini lakóház típusterve, melynek négy különböző tetejű variánsa volt, és egyet magának is felépített közülük. Az építészeti irodájából kikerült lakóépületek sorába tartozik egy zombori városi ház terve, valamint a kúlai jegyzőlakás és ugyanott egy kádárműhely.

Megjegyzendő, hogy Kiss József volt az első bácskai középület-tervező. Mária Terézia, majd II. József idejében teljesen általánossá vált a térbeli tervezés, azaz az új települések városrendezési tervének rajzolása, akárcsak a lakóházak és más épületek, elsősorban középületek típustervének a készítése.

Kiss Józsefnek a zombori közigazgatás építészeti igazgatójaként és kamarai mérnökként végzett munkája igen sokszínű, és gazdag életmű képét mutatja. Feladatai közé tartozott, hogy megrajzolja az új települések helység-alaprajzait, kimérje a mezsgyéket az új szántóföldek, legelők, kaszáló, szérűskertek és szőlők számára, és felossza azokat az új telepesek között. A tervrajzok sokaságából a szerző Cservenka új helységrajzát említi. Élete vége felé mégis küzdenie kellett a munkahelyéért a hajózási társaságnál, amely a Ferenc-csatornát építette és használta.

Cholnoky Olga

Vissza