Kisebbségkutatás                                                                                                                   8. évf. 1999. 3.szám

Véleménykülönbségek a nyelvi kedvezményezettségről: javaslat a flamand és frankofón álláspont szintézisére

Berx, C. - Radermecker, Ch.: Regards croisés sur les facilités linguistiques : proposition de synthese des points de vue flamand et francophone. = La Revue politique, 1997. 6. no. 5-18.p.

A tanulmány szerzői megkísérlik flamand és frankofón szemszögből egyaránt láttatni a nyelvi kedvezményezettség megvalósulását Brüsszel körzetében, illetve a határ mentén. A mostani kérdés természeténél fogva felvillantja a nyelvi közösségek közötti hagyományos szakadékot is. Ezúttal egy, a közigazgatás terén hozott rossz döntést járnak körül, nevezetesen a Peeters flamand miniszternek tulajdonított körirat érvényességét értelmezik. A végső döntést egy független bíróság hozza majd meg.

Alapelemek, alapok: egynyelvűség és az egynyelvű nyelvi régiók homogenitása versus a nyelvi kisebbségek egyéni jogai és szabadsága. 1. Az Alkotmány 129. cikkelye a francia és a flamand közösségeknek biztosítja a saját nyelvhasználatot a közigazgatásban, oktatásban, a napi ügyintézésben. Ez alól kivételt képeznek azok a csoportok, közösségek, melyek "benyúlnak" egy másik nyelvi régió területére, ahol a törvény előírja és biztosítja egy másik nyelv használatát. A 'nyelvi homogenitás', illetve a 'nyelvi kisebbséghez tartozó egyén' fogalmai kerülnek itt szembe egymással (különösen a helytelen történelmi gyakorlat miatt). 2. A sajtó, közvélemény, irodalom terén a frankofónok és a flamandok általában és kölcsönösen úgy gondolják, hogy az eltérés már a vitatkozás módjában is jelentkezik. 3. A kettéosztottság azonban talán nem annyira szétszabdaltság, mint amilyennek első pillanatban tűnik. Korábban is mindkét fél hangsúlyt helyezett az egynyelvű régiókban az egynyelvűségre és a homogenitásra. Akkor főleg a területi szemponttal érveltek. Az Emberi és Polgári Jogok Konvencióját és az alkotmányt többször is egybevetették, de nem találtak ellentmondásra. 4. A flamand nyelvterületek polgárai sincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy a nyelvtörvény valóban minden területen kedvez az egész lakosságnak. Főleg a belgiumi frankofónok hangoztatta - a radikális homogenitás, integritás - szemrehányásokat nem érzik jogosnak. 5. A nyelvi kisebbségek számára biztosított törvényes garanciák egészen kivételesek a nyelvi régió egynyelvűségének alapelvéhez viszonyítva. Többek úgy remélik, hogy e kivételesség mindaddig érvényben marad, ameddig szükség van rá. 6. A vita azonban épp akörül zajlik, mit is értsenek az olyan kijelentéseken, mint hogy "az Alkotmányhoz vagy a törvényhez viszonyítva korlátozott jogszabályértelmezés". De bármilyen legyen is az értelmezés, a nyelvi kisebbségeket illető jogokat csak minősített többséggel elfogadott jogszabály változtathatja meg. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy az érintett lakosok milyen gyakorisággal nyilvánítsák ki a közigazgatás számára a nyelvtörvény kedvezményei iránti óhajukat. 7. Klasszikus megoldás a körirat, de ennek többféle funkciója is lehet. Az Államtanács szerint, ha a körirat magyarázó jellegű, úgy belső rendelkezésről van szó, és fellebbezésre nincs lehetőség. Ha viszont rendelkező jellegű, úgy jogügynek tekinthető, és helye van a fellebbezésnek. További tisztázásra szorul, hogy a körirat sérti-e a nyelvtörvényt, végső soron az Alkotmányt, vagy sem.

A Peeters-féle körirat megvalósulása a flamand régióban élő közösségek nyelvhasználatában: Nem tisztázott, hogy az állampolgárnak minden egyes esetben újra folyamodnia kell-e a hatóságokhoz, ha frankofón nyelvű változatban akar olvasni egy dokumentumot. Továbbá az sem egyértelmű, hogy a közösség közigazgatásához minden szinten érkező dokumentumot le kell-e fordítani franciára, vagy csak a közvetlenül az állampolgárt érintőket. A körirat nyilvánvaló gyengesége, hogy ideiglenes jellegűnek tekinti a nyelvi kedvezményeket. A flamand belügyminiszter úgy fogalmazott: nem feltételezhető, hogy egy francia nyelvű állampolgár sosem fogja megtanulni az általa választott nyelvi régió nyelvét. Sokan úgy gondolják, hogy mivel évente átlagban egy rendelkezés érint minden állampolgárt, a frankofónok alkalmanként folyamodhatnak a francia nyelvű verzióért. A törvény szellemével azonban nem egyeztethető össze egy efféle megszorítás. Nem indokolja az Alkotmány szövege sem, mert az "az egynyelvű régióban az adott nyelv primátusáról" beszél, nem pedig a homogenitásáról. A frankofónok nem értenek egyet azzal az értelmezéssel sem, ami a frankofón kisebbség integrációját szorgalmazza a határ menti régióban. A kisebbségek jogainak védelmével ilyen gyakorlat nem fér össze.

Lehetséges eljárások és valószínű haladékok: Nyilvánvaló, hogy a Peeters-féle körirat politikai indíttatású. Mindenképpen jogi természetű kell, hogy legyen érvényességének kétségbe vonása, s erre egy jogállamban több lehetőség is kínálkozik. 1. A Nyelvi Felügyelet Állandó Bizottsága (C.P.C.L.) 45 napon belül véleményezi a szövetségi kormányok számára a kérdést. Ha a határidő rövidnek bizonyul, úgy a szövetségi belügyminiszter véleményez. 2. Az Államtanácsnál két felfüggesztési fellebbezés is folyamatban van. Ha ezeket elfogadják, úgy fél éven belül kimondható a semmisség. 3. Ha mégsem függesztik föl a rendelkezést, úgy a semmisséget legkorábban 2-3 év múlva mondhatják ki, addig azonban érvényben marad. 4. A kisebbségi nyelvű állampolgár polgári pert indíthat a francia vagy a flamand nyelvhasználat megsértése miatt. A bíróságot nem köti meg a körirat, és hivatkozhat a jogi szabályokra, amennyiben azok nem ellentétesek a nyelvtörvénnyel.

Nyilvánvaló, hogy a tanulmánynak nem célja a törvényhozás végső szakaszát vagy a következő kormányok életét megmérgezni. Ehhez azonban legalább két feltételnek kell teljesülnie. Az első, hogy az Államtanács - bármilyen legyen is a döntése - egyértelmű, pontos állásfoglalást alakítson ki. Ellenkező esetben döntése különféle értelmezésekre ad lehetőséget. A második - nem kevésbé fontos - feltétel, hogy mindkét közösség kötelezően figyelembe vegye a Tanács alapdöntését.

Kakasy Judit

Vissza