Kisebbségkutatás                                                                                                                   8. évf. 1999. 2.szám

Üzbegisztán - egy nemzet újjászületése

Khudaiberganov, Nodir: Uzbegistan. The Emergence of a New Nation. = Contemporary Review, 273. vol.1998. 1593. no.187-191. p.

A Szovjetunió felbomlásával merőben új gazdasági és politikai berendezkedésű államok jöttek létre. Ezek egyike Üzbegisztán, amely fő céljának a nyitott és szabad piaci kapcsolatok kiépítését, a demokratikus társadalom és állam létrehozását tekinti. Melyek voltak a függetlenedés óta bekövetkezett reformok, és milyen lehetőségei vannak ennek a közép-ázsiai országnak?

A 447 800 km2-es területen élő 25 millió ember 50%-a 20 évesnél fiatalabb. A lakosság több mint 70%-a üzbég, a fennmaradó részt más török, illetve szláv népek alkotják. Az ország gazdaságának meghatározó ágazatai a repülőgépgyártás, az acél-, az energia-, a vegyipar, a könnyű- és élelmiszeripar. A legfőbb mezőgazdasági termény a gyapot, ami nem meglepő, hiszen már a szovjet időkben is ez volt a fő kultúra. Az ország világviszonylatban a negyedik legjelentősebb termelő, és az USA mögött a második legnagyobb exportőr.

Az üzbég parlament 1991. augusztus 31-én kiáltotta ki az ország függetlenségét, az új alkotmányt több mint egy évvel később, 1992. december 8-án fogadták el. Napjainkban mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai változások zajlanak, melyek során az ország egyre közelebb kerül a piaci viszonyokhoz. Az átalakulás közben az államelnök által deklarált öt fő elvet tartják szem előtt. Ezek együttesen biztosítják a társadalmi stabilitást és a folyamatos fejlődést. A szóban forgó, a lakosság által is támogatott elvek a következők:

- a gazdasági kérdések elsőbbséget élveznek a politikai kérdésekkel szemben; a politika fő feladatának a gazdasági fejlődés előmozdítását tekinti;

- az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia a reformok véghezvitelében, elő kell készítenie és meg kell valósítania az átalakulást a gazdaság, a társadalom, a nyilvánosság és a politika szférájában;

- minden változásnak a törvényesség keretein belül kell megvalósulnia;

- a gazdasági reformok mellett nem szabad megfeledkezni a lakosság szociális biztonságáról, meg kell akadályozni, hogy az egyenlőtlenségek társadalmi méretű feszültséghez vezessenek;

- az új rendszer és a gazdasági reformok bevezetése csak óvatosan, lépésről lépésre képzelhető el.

Ezen elvek alkalmazásának köszönhetően Üzbegisztán elkerülhette a súlyos gazdasági válságot, és utat engedett a további reformoknak. Napjainkra az ország túl van az átalakulás legnehezebb szakaszán, kialakultak az új gazdasági rendszer és az új állami berendezkedés alapjai.

Előzetes tapasztalatok hiányában Üzbegisztán tanulmányozta a szabad piaccal már rendelkező, illetve az ennek elérését célul kitűző országokat, majd hozzálátott saját új rendszerének kialakításához, aminek eredményeképpen számos új intézmény jött létre. Kialakulóban van a kettős bankrendszer. Ebben az államnak létérdeke a kereskedelmi bankok fejlesztése, amelyek a pénzügyi stabilitás alapintézményei és - hosszú távon - az életszínvonal emelkedésének biztosítói. Az ország gazdasági fejlődésében kulcsfontosságú a világgazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás. Üzbegisztán több mint 70 országgal áll diplomáciai kapcsolatban, közülük 30 saját követséggel rendelkezik a fővárosban, Taskentben. Üzbegisztán jelentős politikai és pénzügyi szervezetek tagja. Jelen van az ENSZ-ben és különböző szervezeteiben. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap számos formában támogatja az országot. A külföldi piacokkal több mint 2000 gazdasági szervezet áll kapcsolatban, a külföldi tőke 1500 cégben van jelen, miközben 110 kizárólagos külföldi tulajdonban. A gazdasági növekedés szempontjából különleges jelentőségű a bányászat. Üzbegisztán a világ nyolcadik legjelentősebb aranytermelője, de emellett más fontos ásványkinccsel és energiahordozóval is rendelkezik.

A mezőgazdaság kitüntetett szerepe miatt döntő jelentőségű a külföldi technológiák átvétele és a megfelelő infrastruktúra kialakítása. Az ország vasúti és közúti közlekedési hálózata alapvetően a volt Szovjetunióval való kapcsolatra épül, de emellett a nemzeti légitársaság rendszeres járatokat üzemeltet a világ számos országába.

A turizmusban rejlő lehetőségek igen gazdagok. A több mint 4000 műemlékből számos az UNESCO oltalma alatt áll. Bár az infrastruktúra fejletlen, a szolgáltatások bővülése és az új beruházások következtében folyamatosan növekszik az idelátogató turisták száma.

Ságvári Bence

Vissza