FĹ‘oldal

Korunk 1932 Október

Magyar kulturélet Newyorkban


HollĂłs JĂłzsef

 


Bár a kispolgári és munkás rétegek közt New-yorkban alig van észrevehető


választó vonal megélhetésük ós életmódjuk szempontjából, kulturéletüket éles határ választja el. A polgári mentalitású magyarok egyházaikban, ifjúsági körökben, szabadkőművesszerű páholyokban, jótékonycélú asztaltársaságokban, jórészt pedig ó-hazai megyei vagy városi összetartozásuk szerint tömörültek. Kulturéletben mindezek az egyesületek az otthoni kisvárosok meddő egyleti életének egyenes folytatásai, vagyis komolyabb szellemi élethez, pláne a korszellembe való bekapcsolódáshoz sem közük, sem hajlamuk. Ugyanez a kispolgári szellem uralkodik szinházaikban és sajtójukban. Az előbbi kizárólag a szórakozás célját szolgálja, akár itteni, akár Pestről átránduló szinészekkel s igy nevelő, irányító hatása semmi. Műkedvelői előadásaikban is kizárólag énekes darabokat vagy bohózatokat nyujtanak. Napilapjuk, Az Amerikai Népszava mindent elkövet, hogy nagy olvasó táborát a korszellem s általában minden szellem érintésétől távoltartsa.


E kultursivársággal ellentétben a politikailag iskolázott munkásság jelentős kulturmun-kát produkál. Az Előre Műkedvelő Kör pár évvel a világháború előtt alakult s hetenként felváltva irodalmi, művészeti, tudományos és politikai előadásokat s havonta egyszer drámai előadásokat rendezett Yorkville-ben, a Manhattani magyarok városrészében. Most főleg a szinpad a legfőbb aktivitása. Kezdetben Ibsen, Moliére, Heysmann s más klasszikusok, újabban inkább proletár darabok, köztük newyorki proletár írókéi, mint Garvayó, Egrié, Bálinté szerepelnek műsorukon. A kör lassanként radikálizálódott s most inkább társadalmi és politikai kérdések előadásait, vitáit rendezi. A „Munkás betegsegélyző és önképző szervezet” 26 éves fönállása óta következetesen rendez tudományos előadásokat, nagyobbára orvosi és szociálhygiéniai tárgyakból. Newyork egyik külvárosában, Astoriában öt év óta működő „Munkás műkedvelő kör” szintén rendszeresen tart tudományos előadásokat.


Legerősebb munkás egyesület jelenleg a Bronxi munkás klub, mely 1926-ban alakult, azóta hetenként felváltva irodalmi, tudományos, társadalompolitikai és szini előadásokat tart (többnyire irány-darabokkal), állandóan nagy számú közönség előtt. Az összes előadásokat — miként a többi munkás egyesületekben is — hozzászólások, viták követik. Spartacus cimmel hat év óta kőnyomatos havi lapot ad ki. Ujabban a klub kebelében sportklub is alakult, amelybe szintén beviszik az osztályharc szellemet.


A kispolgári és munkás egyesületek között középhelyet foglal el a newyorki intellektuelek köre, a két év előtt alakult Ady Endre Társaság. Évente nyolc vagy kilenc irodalmi estélyt rendez egy igen elegáns hotel-teremben, többnyire tánccal egybekötve. Ennek köszönheti jelentős sikerét, mely állandó nagy látogatottságában nyilvánul. Helyi művészi szereplőkön kivül Newyorkba rándult magyar művészek és irók is szerepeltek. Sikerült összehoznia a newyorki magyarság ama rétegeit, mely eddig a magyar egyesületektől többnyire távoltartotta magát. Ideológiájában azonban teljesen maradi. A Társaság elnökének, Lengyel Emilnek, a „Századunk” ez év juliusi számában megjelent beszámolója szerint ugyan a Társaság „a kor nagy kérdéseivel” foglalkozik, de ez kétségkivül elirás, mert ilyenről ott soha szó nem volt. Előadásaik viták és hozzászólások nélkül folynak le s gondosan ügyelnek arra, hogy „politika” az előadásba be ne csusszon. Mult év őszén alakult fiatal intellektuelekből és munkásokból az a kultur tábor, mely valóban a kor nagy érdekeit akarja ismerni és ismertetni s mely az első komoly kisérlet az amerikai magyar intellektuelek, munkások és kispolgárok kollektiv ideológiai alapon való egyesitésére. Alig hét havi fönállása óta, a nyomasztó gazdasági viszonyok ellenére, máris olyan jelentős eredményeket produkált, melyek minden várakozást fölülmultak. Minden vasárnap délután — még a nyári hónapokban is — tudományos előadás társadalom- vagy természettudomány köréből; néha két órán túl tartó előadások, miket még órákig vita és hozzászólások követnek. Havonta egyszer vita-délután aktuális társadalmi kérdésekről az Amerikában szokásos módszer szerint, mikor a kérdés igenlője és tagadója áll szemben egymással. Tiz hétig tartó szabadiskola és külön rajziskola folyt le szakemberek vezetésével. A szövetség egy-egy festészeti és grafikai kiállitást rendezett s ezek kapcsán a tagok művészeti oktatást kaptak. A szövetség november óta Kulturharc cimen havi lapot ad ki, mely úgy kiállitás, mint tartalom tekintetében a legkényesebb igényeket kielégitheti s vonzó és érdekes munkásnak, intellektuelnek egyaránt. Szavaló korust és műkedvelő gárdát szervezett. Utóbbi máris előadta Gerhardt Hauptmann Virradat előtt cimű öt felvonásos drámáját. A Szövetség országos jellegű; már számos városban alakultak fiókjai és Chicago alig marad el a newyorkiak mögött. (Newyork)


 


Vissza az oldal tetejére