FŇĎoldal

Korunk 1932 Március

A film krónikája


Löb László

 


(Ilja Ehrenburg: Traumfabrik, Malik Verlag 1931.) Hat vagy hét óra este, a mozibamenetel ideje. Sietve, gyorsan! A fény kialszik. Az álom kezdetét veszi. Plakát szerint hirdetett éber és hallható álom. Káprázat. A film pereg; 18 kép másodpercenként. Nem lehet megállítani. Tigris ugrik Afrika őserdejében, — a zenész fájdalmas melódiát játszik. A gyárigazgató most adja atyai áldását lánya és a munkás frigyére. Ez a film: a közönségnek. Zukornak: a Paramount. David Sarnownak: villamosság. Ez az ő mozijuk. Zukornak a Paramountja, Will Hays 100.000 dolláros tiszteletdija, Hugenberg Ufaja, Eastman Kodakja és Nathan Pathéja. Ez a film az ő érdekükben, a profitjukért s a profitjuk konzerválásáért. Will Hays erkölcskódexe szerint: a törvény tisztelete, az elégedettség, az egyház apológiája, a zászló szeretete és csak a rossz bűnhődése. Na meg a fennálló társadalmi rend magasztalása.


Álmok tömegben. Álmok garasárban. Ahány film, annyi álom és siker. Miért zajonganak New-Yorkban a munkanélküliek? Nappal almát árulhatnak és este utolsó centjükkel a moziban melegedve megélhetik az álmokat, a sikereket, A jó munkás boldogul. A rossz, zugolódó munkás, ki nem akar nélkülözni a munkája mellett az uccára kerül a gyárból, mígnem alkalma adódik a megtérésre és a jószívű gyáros efeletti meghatottságában újból alkalmazza. A varrónőt egy lord vezeti oltárhoz. A munkás elnyeri az igazgató lányának kezét. A koldus meg aranygöröngyöt talál. A jó boldogul, a gonosz elveszi megérdemelt büntetését. Ha mindez: nem történik így, a hibát a néző csak önmagában keresse.


Ez a ma filmje. Osztályérdek. Zukor Adolf, Warner Brothers és Hugenberg, a monopolizált filmtőke érdeke s ez a cél szentesit minden eszközt. Ennek a filmnek kulisszái mögé vezet Ehrenburg könyvében. Irányításának és elkészítésének osztályérdek parancsolta titkaival ismerkedünk meg. A nemzetközi filmtőke egyezkedéseit, az egyházi cenzura helyhezjutását a film piachódítása érdekében. A. filmszallag piacfoglalása éppen olyan érdek az őt uraló tőke szempontjából, mint a nehéz, vagy a textiliparban. Amerikai kiviteliében jelentős tétel a filmexport.


A „Szent Javak” egységfrontjának hálószobatitkai után az „Autók élete” krónikaszerűségével hat Ehrenburgnak ez, a műve.


A starok jólététől elkábult lányok sikersóvárgása, statiszták ezreinek nyomora, doubleusök életveszélyeztetése, az utóbbi idők szenzációs Afrika filmjeinek embertelenségei a szenzáció és végeredményben a profit érdekében — vonulnak el szemeink előtt.


A Kbdak-gyár munkáspoklának leírása szemléltetően mutatja be a nyersfilm munkásainak szervezetrontó alvilágát.


Egy költői fordulat kedvéért egy filmnek az örökkévalóiságba való forgatásával ellendíti munkáját Ehrenburg igaz talajától és ködbebontja a jövőt, ahelyett, hogy a film jobb felhasználására hivatkozna, ami Eisenstein, Tarifs és a többieknél tapasztalható. Ezt lehet könyve hibájául felhozni. Mintha fogadalma volna, hogy Oroszországról csak gyenge célzással emlékezzen meg műveiben... (Dicsőszentmárton)


 


Vissza az oldal tetejére