FŇĎoldal

Korunk 1932 Március

Az irodalom Kinában


Szalay Istv√°n

 


1918-ban Kínában nemzeti kulturális mozgalom indult a demokráciáért és a tudományért s a feudálizmus ellen és azért, hogy a csak kevesek által megközelíthető irodalmi nyelvet megreformálják s a köznyelvet tegyék irodalmi nyelvvé. Ebben az időben jelentek meg az első folyóiratok és napilapok. Az új mozgalom képviselői, élükön Csen-Du-Su, Csu-Shi és másokkal a régi arisztokratikus irodalommal szemben egy új, népi irodalmat állítottak szembe. Ezzel a mozgalommal a feudális kínai irodalom átadta a helyét egy polgárinak. Megfelelt ez a fejlemény azoknak a változásoknak, amelyek a kinai termelés és társadalom szövevényében a világháború folyamán végbementek. Ebben az időben jelennek meg először az európai és amerikai polgári irodalmak művei kinai köznyelven.


1925 és 1927 között a forradalom mozgatta meg Kína ősrégi világát. Mindenütt Kínában szemmel láthatólag erősödött a munkásmozgalom, a parasztfölkelések napirenden voltak. A nemzeti polgárság ezekben az időkben végérvényesen az ellenforradalom oldalára áll s szövetséget köt a feudális nagybirtokosokkal és a külföldi imperialistákkal. A forradalmi mozgalmak következtében kialakult a kinai dolgozók irodalma. Az új helyzetnek megfelelően ekkor a kinai irodalomban három irányzat különböztethető meg. És pedig: a) a Csuan-Dsau (A Teremtés) köré csoportosuló proletárirodalom; b) a Ju-Si körüli kispolgári irodalom s c) a polgári irodalom; Sinj-Lus (A Növekvő Hold) köre. — A proletár irodalom ebben az időben már számos szervezettel és folyóirattal rendelkezik. Ellenére az ezekben uralkodó eltéréseknek, egyek e proletárirodalmi mozgalmak abban a felfogásban, hogy a dolgozók irodalma a dolgozók politikájának szolgálatában áll. Az ideológiai tisztaság ezeknek az időknek az irodalmából még ugyanúgy hiányzik, mint a művészi tökély s a népszerű nyelv. Nevezettebb írók ebből a periódusból Mai-Ke-An, Van-Di-Zin Csen-Bo-Zi és mások. — A kispolgári osztály zavarai és tévelygése a Ju-Si köré csoportosuló kispolgári irodalomban tükröződnek. A megjelent munkák vezérszólama a „nincs menekvés.” Kritizálják a fehérterrort s a Kuomintangot humanista szempontból. Az „osztálynélküli” irodalom érdekében lépnek föl s a „tökéletes formákat” keresik. — A polgári irodalom élén állók nyíltan konzervativoknak vallják magukat s a „tiszta intelligencia”, az „emberfelettii ember” s „a világfeletti világ” a célkitüzésük s az „ördög hatalmának a leküzdéséért” harcolnak. (Az ördög hatalma alatt a forradalom értendő.) Feudális szindarabokat, polgári szerelmi regényeket írnak s egyik teoretikusuk a középkorhoz, s a kereszténységhez való visszatérést ajánlja.


Az új kinai irodalom képe természetesen nem marad mozdulatlan. Ellenére azonban a kulturális téren is dühöngő fehér terrornak, a dolgozók irodalma kívül-belül erősödik. íróik száma szaporodik s befolyása a kispolgárit irodalomra nő. Megjelennek Go-Ma-So munkái, amelyekben a történelmi-materialista megalapozás először jelentkezik egy kínai önéletrajzában, ha az individualista heroizmus nyomai még elő is fordulnak benne. Gun-Bin-Lu, Csan-Guan-Zi, Tai-Pen-Van, Csan-Csuang-Csi és Fu-Kei-Ju művei olyan kapósak, hogy még konzervatív kiadók is üzleti érdekből kénytelenek kiadványaik közé iktatni. Ez új irodalom fejlődésére nagy fontossággal birnak az új orosz írók műveiből megjelent fordítások. A dolgozók irodalmának nyomása alatt mindinkább enged a kinai polgári irodalom annak a követelésnek, mely a régi irodalmi nyelvhez való visszatérést propagálja. S mivel az utolsó tiz év alatt ennek az irodalomnak nem sikerült az olvasók körében szélesebb hatást elérni, ezért mindinkább a háttérbe kerül. A kispolgári írók között viszont bizonyos differenciálódás áll be. Az írók egyrésze a proletáriátushoz csatlakozik. Az individualizmus, a romantikus defetizmus s a kispolgári forradalmiság képezik ennek az irodalomnak az alapvonásait. — A polgári és a reakciós kispolgári irodalom elé a Koumintang a „nemzeti irodalom” eszményét tűzte ki célul. Ma az irodalom terén is egyre élesebben kifejezésre jutnak az osztályellentétek. Kina dolgozóinak legújabb irodalmi mozgalma a marxi teoriának az irodalomban való érvényesítéséért s a proletár realizmusért sorakozik föl. (Prága)


 


Vissza az oldal tetejére