FĹ‘oldal

Korunk 1932 Január

Ötezerszeres áresés


Silbermann Jenõ

 


A Korunk egyik korábbi számában a földi légkör keletkezésének problémája kapcsán megemlítettük, hogy az oxigén, nitrogén, széndioxid mellett egyéb anyagok is előfordulnak az atmoszférában. Igy kis mennyiségben Ozon, Ammonia, stb, mellett bizonyos semmilyen más elemmel vegyületet nem alkotó nemes gázok és pedig Argon, Helium, Neon, Xenon, Krypton is találhatók a levegőben. Ezek között legújabban a Helium is több gyakorlati alkalmazáshoz jutott. Éppen úgy, mint a neongáz, izzó elektromos reklámlámpásokban alkalmazható. Állítólag Amerikában süritett heliumot használnak mái-romlandó anyagok konzerválására, amióta a helium megfagyasztására aránylag olcsó eljárást találtak fel. De legfontosabb gyakorlati alkalmazása a léghajózásban volna, ahol a könnyen gyulladó és robbanékony hidrogént tudja pótolni.


A heliumot 1868-ban fedezték fel először a Nap színképében, amikor a földön még ismeretlen volt és a Nap görög elnevezéséből származik a neve, Csak a gázok cseppfolyósitása folytán sikerült a levegőből kiválasztani. Cleve, Clande, Ramsay és Rayleigh kutatásai folytán mindinkább megismerkedtek a helium sajátságos fizikai és chemiai tulajdonságaival és sikerült bizonyos ásványokból is előállítani. Cseppfolyósitása — 268°-nál sikerült de még — 272.3°-nál, tehát 0,9°-kal az abszolut 0° (— 273°) fölött sem lehetett normális nyomásnál megfagyasztani. Cca 50—150 atmoszféra nyomás alkalmazása esettén néhány fokkal az abszolut 0° fölött megfagyasztható, sőt 6000 atm. nyomással már — 231°C körül szilárddá válik.


Becquerel, Curie, Rutheford és mások buvárkodásai alapján állapították meg, hogy számos rádióaktiv anyagból, így a rádiumból, polóniumból, stb. helium keletkezik.


Ez a folyamat összefügg az atombomlással és a legújabb chemiai elméletek egyik igen fontos kísérleti alapját képezik. Az elemeknek egymásba való átalakulása a modern elméletek szerint immáron nem az alchymisták álma, ha ugyan eddig azokat a kísérleteket, amelyek a higanyt, vagy az ólmot arannyá akarták átalakitani a rádiológia eszközeivel, még nem is koronázta siker. Az azonban kétségenkivül nyert igazolást részben mérési, részben számítási alapon, hogy a polonium nevű elem 203 nap, a rádiumemanáció (Nitron) 5.3 nap, az uránium 7500 millió év alatt alakul át teljesen heliummá.


Egyes földgázforrások meg lehetős mennyiségű heliumot tartalmaznak. Európában ez a mennyiség 0.01—0.1% egyetlen eset kivételével, ahol egy kutfúrás alkalmával föllépő gázkitörés 5%-ot ért el. Állítólag legujabban néhány baltitengeri sziget földgázkutjai 3% heliumot tartalmaznak. Amerikában a kanadai földgázok 0.1—0.35%, a Peel kerületben 0.8%, Ohio államban 0.5%, Texas államban 1.78% heliumot tartalmaznak. A texasi gyár jelenlegi napi 1400 m3 heliumot termel. A földi légkör heliumtartalma nem nagy, cca 0.005 ezrelék. A heliumnak a levegőre vonatkoztatott sűrűsége 0.137 szemben a 0.07 sűrűségű, tehát könnyebb hidrogénnél. Mivel azonban a helium tűzbiztos, meg sem gyújtható, semmilyen vegyületet nem alkotó, teljesen ismert elem, az általában hadicélokat szolgáló léghajók, de Zeppelin-ballonok töltésére sokkal alkalmasabb a hidrogénnél, amelynek robbanása éppen egy éve az angolok kormányozható léghajójának katasztrófáját okozta.


Amerika, ahol a helium termelése rendszeresen folyik, megtiltotta volt a heliumkivitelt. E tilalom megszűnt. Ma már nincsenek se az angolok, se más országok se a földgázforrásokból eredő, sem a légkörből származó heliumra utalva. Nagyobb mennyiségű helium termelésére a cleveit nevű és cca 80—85% Uránoxyd mellett ólmot, heliumot, argont és rádiumot tartalmazó szurokérc alig alkalmas, ámde nem régen találtak erre egy alkalmasabb nyersanyagot. Ez az új nyersanyag a Monacit nevű ásvány, amely Délamerikában, Keletkinában, Ceylonban, Ausztráliában és igen nagy mennyiségben az Ural vidékén található. A monacit ceriumot, zirkoniumot, lantant, ytterbiumot, thoriumot, mezothoriumot és heliumot tartalmaz. Ez az anyag, amit több évtizede az Auer izzó harisnyák gyártására is használnak, kilogrammonként egy liter heliumot ad. A helium előállítása egyszerűen úgy történik, hogy a monacit homokot cca 1000°-ra hevítik és az így kiszálló heliumot a hozzákeveredő egyéb légneműektől megtisztítják. Ez az új eljárás fölényes riválisává vált a texasi heliumgyárnak és a helium ár is esett, 15 év alatt 1 liter ára 5000 dollárról 5 dollárcentre. Kétségtelen az is, hogy az Egyesült Államok Angliával és Oroszországgal szemben a heliumot éppen oly kevésbé játszhatja ki atoutnak, mint ahogyan ez Angliának a gumi esetében Amerikával szemben nem sikerült.


Csodálatos a helium eddigi pályafutása a Nap színképétől a rádiológia elméleti labyrintjain és kísérleti boszorkánykonyháin át a léghajózás terén való versenyig és valamely chicagói nagyvágó mesterséges jégszekrényéig.


Az északamerikai Unió is forszírozza a monacit- és thorit-importot és lehet, hogy nemsokára a földgázforrások heliumtermelése csald másodrendű szerepre sülyed. Az agrártermelés pedig megvigasztalódhatik és rezignálhat abban a tudatban, hogy a gabonaárak esése az utóbbi 15 évben mégsem volt ötezerszeres, amint ez a nemes gáz, a helium árával történt az arany skáláján. (Nagyvárad)


 


Vissza az oldal tetejére