FĹ‘oldal

Korunk 1931 Július

Egy könyvkatalógus margójára

 


Pár héttel ezelőtt könyvkiállítást rendezett a budapesti Népszava könyvkereskedés, melyre a Népszava többek között a következőkép hívta fel olvasói figyelmét: „Minden kézbe könyvet!” Majd pedig: „Célunk mindenhová eljuttatni a szocializmus igazságait és azokat is megnyerni a szocialista műveltségnek, akik eddig nem eszméltek rá igazságainkra.” Nagy és érdemes cél. Lássuk az eszközöket a katalógus szerint.


A Szociális Tudás Könyvei cimszó alatt 39 könyvet találtunk. És pedig: 4 Bernstein, 2 Kautsky, 2 Lassale, 3 Migray, 2 Propper, 2 Szakasits Árpád és egy-egy Adler Frigyes, Adler Max, Adler Victor, Bauer Ottó, Bebel. Beer, Büchler, Cooperator, Garami, Gombó, Jászi, Kasza, Macdonald, Marx, Mehring, Parvus, Révész, Snowden, Szakasits Antal, Szemes, Vámbéry, Webb stb. füzetet. Kétségtelenül imponáló ennyi szocialista tudás együtt! De: — lehetséges volna szocialista tudás Marx és Engels nélkül? Ugylátszik igen. Engelsre sehogyse lehet ráakadni, Marxtól viszont csak az Osztályharcok Franciaországban látható. Pedig a Kiáltvány, a Bérmunka és Tőke; a Bér, Ár, Profit; a III-ik Napoleon államcsinyje: a Nemzetközi Munkásszövetség üzenete: a Polgárháború Franciaországban, — valamikor mind a Népszavánál jelentek meg. Éppúgy, mint Engels egy csomó munkája. Hol vaunak ezek? Elfogytak? Ügylátszik. És nem is jelentek meg újra. (Mintha az egyetlen Marx könyvecskét is csak az mentette volna meg az enyészettől, hogy az annak idején Bernstein-izűre változtatott Engels előszóval hozták ki, az eredeti szöveg nyilvánosságra jutása után. Igy azután nem meglepő, ha Bernstein négy könyvvel szerepel a kiállításon.) — De nézzük tovább a két-könyveseket:


A két Kautskyt két Kautsky írta: az elsőt (A kereszténység eredete) „ortodox marxista” korában, a másodikat (Demokráciától az állami rabszolgaságig) — azután. Mindakettő ugyanaz a szocialista tanítás és tudás volna? S általában: Bernstein Lassallééletrajza után milyen szocialista tudás meríthető Lassalle két írásából? — Viszont Migray első könyvében „Egy keresztényszociális állani történeté”-ről ír, a másodikban az Internacionale története, I. részét adja. (Ez utóbbinak első felét szóról szóra lemásolta Th. Rothstein: Aus der Vorgeschichte der Internacionale című munkájából. Mikor megjelent, a „Szocializmus” sajnálkozott hogy csak egy kötet jött ki!) Ez a Migray adta ki az ötkötetes Beert is magyar pótlásokkal és német kihagyásokkal. Pótolta a magyar történelem néhány fejezetét s kihagyott pár évtizedet a világtörténelemből, illetőleg megváltoztatta a kiadó izlése szerint. — Két könyvvel szerepel Propper is; az egyiket Vámbéry látta el előszóval, — valószínűleg azért, hogy pótolja Propper szocialista tudását. — (A további kétkönyvesek (Szakaszits Árpád, Weltner stb.) szocialista tudását garantálja nevük. — Egyszer szerepel Mehring, (Marx Károly élete), de ebből is kifelejtették az Eduard Fuchs féle előszót. Van azután egy Cooperator füzet, (Szocializmus és Szövetkezet) ebből viszont a következő lényeges szavak hiányoznak: „Az általános fogyasztási szövetkezet ügyében a magy. kir. kormány és a szocialdemokrata munkásság képviselői között külön megállapodás történt.” (Az 1924 dec. 31-én nyilvánosságra hozott paktum szövegéből.) — Szerepel még Ripekohl egy füzettel. Annak idején „Ide hallgassatok” volt a címe, most megváltozott címmel s némi változtatással hozták ki...


Másik fő csoportja a könyveknek a Szakszervezeti Kérdés irodalma. Sorra kerül itt a porosz A. Braun könyve a szakszervezetekről, Gál Benőé a szakszervezetek működéséről a háború idején, amelyben azt írja meg, hogy a szakszervezetek hadikölcsönt vásároltak stb. Kertész Miklós. „A nemzetköziség útja” címén támad. „Az egyház, munkáskérdés és a ker. szakszervezetek” címen Migray ír. Úgylátszik nem akadtak ebben a kérdésben hivatottabb tollra! „Marx Károly és a szakszervezetek” címen az a Müller Franken ír, akit temetésén nem győzött eléggé dicsérni Brüning, a munkásság ellenségeinek mai vezére. (Hogy is mondta Bebel? — „Ha ellenségeink dicsérnek, nagyon gondoljuk meg, milyen hibát követtünk el.”!) S mintha „A mezőgazdasági munkáskérdés”-ről sem írhatna más, mint Takáts József, aki a forradalom után Csizmadiával csinált Friedrich-féle földmunkásmozgalmat. — Stb. stb. S van még egy Vancák könyv. Last but not least.


Az Ismeretterjesztő Könyvek élén Ascher László halad: „A magyar szabadság útja” c. művével. Vándor „Közigazgatástan”-a 1927-ben jelent meg. (Eddig 10 pengőért árúsították, nehogy megvegyék a munkások. Úgylátszik nem akarták, hogy olyan szocialistának a könyvét olvassák, aki a szociáldemokrata pártnál fontosabbnak tartotta a szocializmust.) Az ismeretterjesztő könyvek közül találomra említsük meg A. Wagner: „A tudományos gondolkodás alapelvei,” cimű munkáját. (Sokszor hirdették ezt a könyvet „pártirodalom” címszó alatt, — és nem törődtek azzal, hogy éppen A. Wagner és tudós társai ellen vívta Marx legerősebb harcait!)


A Szépirodalmi Könyvek közt Aldanovtól — Kárpáti Aurélig szerepel minden. Ám ne töltsünk sok időt evvel. Haraszti Sándor írt már róla a „Korunk” idei februári számában. Egyre azonban felhívjuk a figyelmet: — „Utópista regény! Film regény! Regényszenzáció! Jim Dollár: Mess Mend. A Népszava olcsó könyvei februári kötete.” — Igy hirdette a január 18-iki Népszava-Figyelő s megírta még, hogy a könyv proletár detektivregény 125 oldalon, mely az ellenforradalmárok elleni küzdelmet mutatja be Párisban, az Európai Szocialista Egyesült Államok fővárosában. Az érdeklődés felkeltésérc a könyv a Nick Carterek módszereit is igénybe veszi, hogy azok kikarikirozásával annál jobban szolgálhassa céljait. „A Mess Mendet ismeretlen írója Jim Dollár álnév alatt adta ki német és angol nyelven néhány évvel ezelőtt. — A Mess Mend mindenkinek tetszeni fog.” Eddig minden rendibe volna. Csakhogy a Deutscher BuchhĂändler Katalog szerint: Dollár Jim (d. i. Marietta Saginian): Mess Mend oder die Jankees in Leningrad. (Übers. v. E. Schiemann) Berlin, Neuer Deutscher Verlag Gesamtausgabe 1925. (III. 191. S.) Mi történt itt? 1.) A címet megcsonkították, hogy a szövegbe Párist operálhassák Leningrád helyett. 2.) A 191 oldalt leredukálták 125-re. 3.) A szerző nem „ismeretlen” mert (vagy azért adták ki mivel tudták, hogy a szerző (Saginian) orosz tehát szerzői engedély nélkül lehet kiadni, b.) vagy a kiadótól szerezték meg a közlés jogát s akkor meg szükségkép tudniok kellett, hogy kicsoda. — A durva ferdítés adott az egész vonalon. — (E könyvvel kapcsolatban még csak annyit, hogy M. Saginiannak, a „Szocializmus” által ismertetett proletár írónőnek (Abenteuer einer Dame) Mess Mend címen, Jim Dollár álnév alatt megjelent detektivregényei egymillión felüli példányszámban jelentek meg.)


A Népszava-kiállítás szomorú mérlege azt mutatja, hogy a munkások könyvkiállítása még megrendezésre vár. (Budapest) G. S.


 


Vissza az oldal tetejére