Főoldal

Korunk 1930 November

Cei qui fut sera

 


Szörnyű momentum ez: Barbusse új könyve. Szörnyű, mint a Dante pokolkapujának fölirása, ami keményen a sárba ver minden reménykedést és illuziót. Cei qui fut sera: minden megújul, a világháború írtózata se mult el végkép a fejünk felöl. Ami volt, az ilyen lesz. És — mintegy a Tűz apokaliptikus képeinek betetőzéséül, a nagy konkluziókat aláhuzandó: még egyszer megmutatja, — most már más szemszögből, nem az egyszerű sorkatona, hanem a vezérkar emelkedettebb posztjáról hogy milyen volt, ami volt és ami megint nem lesz máskép.


Barbusse a háború további folyamán kikerül a sorhadból, egy hadtest vezérkarához osztják be, mint gépíró-titkár. Vége a lövészárok millió nyomorúságával való küzdelemnek, ennek már szinte az emléke is elmosódott az új miliőben. Az offenzívát egy a hadtest frontszakaszát ábrázoló plasztikus térképen követi, a vezér energikus ujjmutatásai nyomán: „K. tábornok itt beásta magát, J. tábornok e ponton kemény ellenállásba ütközött”. A vezérkari titkárnak alkalma nyílik közvetlen közelből belenézni abba a pokoli panoptikumba, amit a vezéri kommentárok ilyen etikettel láttak el: „Az ellenséges aknák kissé feszélyezték A. ezredes előnyomulását”. A halottak mezején — ahol átvonult a harc és csak üszköt, piszkot és hullatömegeket hagyott maga mögött, ahol olyan irtózatosan hallgatag minden, mintha „a csönd maga is meghalt” volna — Barbusse utánozhatatlan és megközelíthetetlen erejű képei ujulnak föl, képek, amik mögött óriási perspektívák nyílnak, emberi és népi sorsok sötét és mégse reménytelen perspektívái; új adalékok arról, ami volt és amit túlgyorsan elfelejtenek az emberek és ami újra lesz, ugyanúgy, ha az emberek föl nem rázzák magukban, amit a gyáva életösztön eltemetett. A legmegrázóbb része a könyvnek a fegyelemszegés miatt halálraítélt katona esete, amivel kapcsolatban az egész hadibiráskodás dolga felvetődik. Egymagában véve is föléemeli a legújabb háborús literaturának Barbusse könyvét, amit, úgy lehet, tán azért is írt, válaszképpen Remarquenak és másoknak, hogy megmutassa hogyan kell látni a háborút, ami volt és ami kikerülhetetlenül visszajön, mert még ma is az az osztály intézi az emberiség sorsát, mely az 1914-18 poklát ránksza badította. (Páris) (A. P.)


* Henri Barbusse: Cei qui fut serat Flammarion, Paris. 1930


 


Vissza az oldal tetejére