FĹ‘oldal

Korunk 1930 Október

Az európai „jólét” arányszámai

 


A különböző államok jólétének fokát teljes pontossággal ezideig nem sikerült mérni és egymással összehasonlítani. Mert mégha megbízható átlagszámokat állítunk is föl, ezeknek az átlagszámoknak nagyon kevés a valóságértéke, mert ezek a számok kikerülhetetlenül leplezik azokat az ellentmondásokat, amely az egyik népréteg gazdagsága és a másik népréteg szegénysége között fennáll. A különböző államok népének jólétéről összehasonlító számokkal tehát nem rendelkezünk. Ugyanígy az érvényben levő statisztikák a különböző országok lakosságának fejenkénti jövedelméről szintén nem nyujtanak megbízható alapot az összehasonlításra. Ezért az olyan statisztikának az összehasonlításai, aminőt egykor Mulhall, a háború után Stanp, legujabban pedig a Dresdner Bank* adott, csupán tájékozódásul szolgálhat anélkül, hogy pontosságra tarthatna igényt. Fentartással viszont ezekből az összeállításokból megállapítható az a feltűnő különbség, ami Európa és Amerika népjóléte között van.


A Dresdner Bank összeállítása szerint az átlagos évi jövedelme, fejenként a lakosságnak: Németalföldön 1584, Nagybrittániában 1567, Sveicban 1473, Norvégiában 1337, Dániában 1144, Svédországban 1107, Németországban 1077, Franciaországban 960, Belgiumban 885, Csehszlovákiában 630, Ausztriában 593, Olaszországban 458, Magyarországon 429, Romániában 393; Jugoszláviában 343,. Lengyelországban 317, Bulgáriában 258, Ausztráliában 2027, Kanadában 2552 s az Egyesült Államokban 3113 márka. Ebből az öszszeállításból kiderül, hogy Európa leggazdagabb államaiban a fejenkénti népi jövedelem még mindig kétszerte alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. Európára, tehát (Oroszország kivételével) a lakosság fejenkénti évi jövedelmét — minden szükséges korrektura beszámításával — legfeljebb 900 márkára lehet becsülni, ami nem egész 30 százaléka annak a jövedelemnek, amit a statisztika az Unióra kimutat.


Kétségtelen, hogy Európa relativ szegénységének magyarázata lakosságának sűrűségében is keresendő, mert hiszen természetes, hogy az az Európa, ahol száz lakosra 1.3 négyszögkilóméter terület s ebből 42 hektár szántóföld jut, szegényebb mint Amerika, ahol száz lakosra 6.7 négyszögkilométer terület s ebből 123 hektár szántóföld esik.


Az Egyesült Államok fiatalsága tehát jelentékeny előnyt jelent. Viszont kétségtelen, hogy a mi kontinensünknek is megvannak a maga előnyei: Európa általában a mérsékelt égöv alatt fekszik s északnyugati részét az Oceán meleg áramlata teszi áldásossá. Csodálatos Európának a partvidéke. A számtalan tenger és félsziget a tengeri hajózás feltételeit teremtette meg. Belső vízrendszerének hálózata szinte kitűnő s végül Európa hordozója egy magasan fejlett gazdasági kulturának, amely az angol gyapotiparban, Dánia intenzív mezőgazdaságában, a német nagyiparban és a francia műipari termékekben jut kifejezésre. Mindezek ellenére Európa mégis körülbelül 70 százalékkal szegényebb, mint Északamerika s 55—60 százalékkal, mint Ausztrália. Eltekintve a világháború kihatásaitól, amelyek révén a legkevésbé volt várható az európai jólét emelkedése, Európa szegénysége arra vezethető vissza, hogy roppant természeti kincsei és produktiv erői nincsenek a teljes mértékben kihasználva. A keleti államok mezőgazdaságának hozadéka pl. 50—100 százalékkal még mindig emelhető, nem is említve, hogy ezáltal a nyugati gépipar és kémiai ipar, amelynek nincs elegendő plaszirozási felülete, szintén emelkedne... Ugyanígy az európai textil ipar legalább 50 százalékkal kevesebb szövőanyagot dolgoz fel, mint amennyi a felszerelésének megfelel... A gépgyárak a legjobb konjunktura mellett sem képesek teljesítményük 70 százalékát értékesíteni... A kémiai iparnak nincsenek megrendelői... Az óriási európai kereskedelmi flották hajói pedig félig üresen járják az Óceánokat... — Ime, ez ama túlindusztrializált Európának a képe. S ezt a képet még sivárabbá teszi, hogy a kontinens minden sarkán egyre újabb gyártelepek keletkeznek s Európa összes népei egyre tovább versengenek az indusztrializálás törekvésében...


Ugyanakkor a háttérben az a tömegmunkanélküliség áll, amely Európa valamennyi ipari államában tapasztalható, — éles illusztrálásául az európai gazdaság üresen futásához. Ezek a vonások igazolják, hogy milyen nagy betegségek rágják Európa testét és hogy milyen sürgős a beavatkozás. (A. O.)


* Die wirtschaftlichen KrĂäfte der Welt 1930.


 


Vissza az oldal tetejére